Vélemények

A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településekre érvényes lakosságszám számítás kérdése

A költségvetés tervezésének időszakában többször is megfogalmazódtak olyan elképzelések, melyek előrevetítik a közös önkormányzati hivatalok esetében meghatározott minimális lakosságszám növelését.

Számukra és a térségben élők, ingatlannal rendelkezők számára megnyugtató lenne, ha a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályozása megváltozna a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településekre érvényes lakosságszám számítás esetében. Ez azért is fontos, mert időről időre a döntéshozók részéről megfogalmazódnak olyan elképzelések, melyek előrevetítik a közös önkormányzati hivatalok esetében meghatározott minimális lakosságszám növelését.

Jelenleg a lakosságszámot az állandó lakosság száma alapján határozza meg az Mötv. Ez a számítási mód valóban jó és valós állapotot tükröz egy háttértelepülésen, egy olyan településen, ahol nem beszélhetünk turizmusról és nyaralóingatlanokról. Ez a Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településeken nem eredményez valós számot. Nem lehet elfogadni azt a megállapítást, hogy a nyaralóingatlanokkal és a tulajdonosaikkal kapcsolatban az önkormányzatoknak nincs dolga, nincs feladata. Az önkormányzatok feladatai

hatványozottan nőnek márciustól egészen novemberig, amikor is a nyaralóingatlanok ügyes-bajos dolgaival is foglalkozni kell. Ilyenkor a már megfogyatkozott számú hivatalok csökkentett apparátusa kevésnek bizonyul és akkor még nem beszéltünk a megnövekvő turistaforgalom által generált napi problémákról.

Jelenleg a Balaton parton lévő önkormányzatok példaértékűen végzik el a közigazgatási feladatokat. Működtetik a települést, ellátják a nyaralótársadalom és az idelátogató turisták kiszolgálásából fakadó plusz feladatokat, és a térségben működő szolgáltatókkal közösen az ország egyik legkomolyabb bevételét termelő balatoni turizmust szervezik és működtetik. Ebből a „rendszerből” veszélyesnek tartanánk tovább szűkíteni az önkormányzati hivatalok számát.

Szerintünk a leginkább elfogadható az lenne, ha a kiemelt üdülőövezetben lévő településeken, ahol éves viszonylatban jelentős számú turista fordul meg és magas a nyaralóingatlanok száma, külön szabályozást alkalmaznának a törvényalkotók. Több közös önkormányzati hivatal esetében is bebizonyosodott, hogy a társult önkormányzatok számának egy bizonyos mértéknél tovább történő növelése kezelhetetlenné teszi a közös munkát. Amennyiben a mostani elvek maradnak, és az önálló hivatalok esetében a mostani 2.000 fős lakosságszámot a döntéshozók növelni fogják a társulást alkotó tagönkormányzatok száma a legtöbb társulásnál meghaladja majd a 6 települést. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a térségben az átlagtelepülés lakosságszáma nem éri el a 600 főt.

A lakosságszám számításra ezért a mi javaslatunk az, hogy a településen bejelentett állandó lakosok száma növekedjen nyaralóingatlanonként egy-egy fővel. Így kapnánk meg a Kiemelt Üdülőövezet esetében az elfogadott lakosságszámot.

Helyi közigazgatás nélkül a térségben az utóbbi 20 év szívós munkával kiépített eredményei válhatnak az enyészetté.

A Balaton-parti önkormányzatok jó gazdái a térségnek, továbbra is érdekük a turizmus magas színvonalon való működtetése, ezért egyre több forrást biztosítanak a turizmusra, ezáltal növelve az állami bevételeket is.

A Kiemelt Üdülőkörzetben található kis, vagy közepes nagyságú településeken fokozatosan megszüntetik a kis iskolákat, hivatalokat, ezáltal eltűnik a településekről az értelmiség, a fiatalok városokba, vagy éppen Budapestre költöznek, a települések elöregednek, átalakulnak nyaraló-településsé, megnövekszik téli időszakban a bűnözés, mert kihalt települések lesznek. Nem lesz gazdája a falvaknak, a szezonhosszabbítás elképzelhetetlen állandó lakosság nélkül, hosszú időre bebetonozódik a Balaton szezonalitása. Ezzel párhuzamosan a Magyar Tenger vonzereje is csökken, elmaradnak a vendégek, és csökken az államnak a Balatonból keletkező bevétele is.

Balassa Balázs
elnök

 

Our website is protected by DMC Firewall!