2004-2023 sajtószemle a Balatoni Szövetség működéséből

2004

 

Megközelíthetetlen a tó. Reptér nélkül lehúzhatjuk a rolót?

Konzílium a gyengélkedő Balatonért címmel a fenntartható turizmussal, a tó nemzetközi piacon való pozícionálásával, a vízpótlással, valamint a Balaton-régió helyzetével foglalkoztak egy szombati konferencián. A Nők a Balatonért Egyesület és a Balatoni Szövetség által megrendezett tanácskozáson Fekete György, a Danubius szállodák balatoni igazgatója előadása címében feltette a kérdést: Vajon fenntartható-e az idegenforgalom a Balatonnál? A válasz: fenntartható, de korántsem mindegy, hogyan, illetve a turizmus melyik ága. /…/ Egy felmérés adatai szerint a Balatonhoz érkező német vendégek 30 százaléka munkanélküli. Nem tudjuk tehát megnyerni a fizetőképes középosztályt, pedig a kitörési pont ez lehetne – mondta az előadó. Fekete György, mint már sokadszor, most is fő problémaként emelte ki az infrastrukturális gondokat, az autópályák minőségét, valamint ezek és a regionális repülőtér hiányát.

A Balaton térsége a rendszerváltozás vesztese – hangsúlyozta dr. Walkó Miklós, a Magyar Turizmus Rt. munkatársa. Vadkeleti helyzet alakult ki a kilencvenes évek elején, egyre színvonaltalanabbak lettek a magánszállások, a kényszervállalkozók pedig rövid idő alatt le akarták rabolni a turistákat. De elmaradtak a fejlesztések, a felújítások is. Walkó Miklós szerint a főszezon rövidsége miatt nem szívesen fektetnek be a tó környékén, mivel nagyon lassan térülnének meg a beruházások. A legfontosabb problémaként ő is az infrastrukturális gondokat említette. Véleménye szerint a tó lassan megközelíthetetlen. Ha nem lesz sürgősen repülőtér a közelben, a Balaton „becsukhatja a kapuit” – mondta a szakember.

Megosztott igazgatás, hiányos intézményrendszer, összehangolatlan térségfejlesztés – többek között ezeket emelte ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet problémáiként Oláh Miklós szociológus. Az előadó kifejtette: a BKÜ korszerkezete is tragikus, az országos átlagnál is rosszabb. Kutatásaik szerint 2041-re egyhatodával csökken a régió népessége.

Dr. Bóka István, a Balatoni Szövetség elnöke szerint jelentős a jövedelemkivonás a régióból. Óriási probléma, hogy az önkormányzatok az idegenforgalmi adóból származó bevételeiket nem tudják ebbe az ágazatba visszaforgatni, mert a költségvetési hiány elviszi ezt a pénzt is. /…/ Bóka István ismét megjegyezte: még mindig nem fogadta el a kormányzat a partrehabilitációs tanulmányokat, ami veszélyezteti a part menti beruházásokat. (Veszprémi Napló 2004. 03. 29.)

 

Kék-zöld szalag a Balaton-régióért. Egyéb lehetőségek híján civil társadalmi aktivitással, törvényes mozgalmi eszközökkel kívánja megvalósítani az önálló és teljes értékű Balaton-régiót a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége – derült ki a Balatoni Szövetség csütörtöki ülésén. /…/ A szalagot kitűzők az önálló Balaton-régiót akaró szándékot fejezik ki. A Balatoni Szövetség támogatja az akciót.

A partrehabilitáció helyzetéről dr. Gerzanics Annamária, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal főosztályvezető-helyettese számolt be. A tanulmányok elfogadásának határideje egyébként 2003. június15. volt, de ezt egy évvel meghosszabbították. Az első egyeztetést május első hetében Keszthely önkormányzatával kezdi meg a hivatal, majd Balatonfüred következik. Az utolsó településre vonatkozó rendelettel július 30-ig kellene elkészülni ahivatalnak. Dr. Bóka István, a szövetség elnöke szorgalmazza, hogy azoknak a településeknek a partrehabilitációs tanulmányát, ahol nincs konfliktushelyzet, mihamarabb fogadják el, hogy a tervezett fejlesztések még az idén megindulhassanak. (Veszprémi Napló 2004. 04. 16.)

 

Üdülőkörzetből önálló régió? A balatoni településeknek önálló régiót kell alkotniuk – hangzott el a tó környéki önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség tegnapi, nagyvázsonyi elnökségi ülésén. Legkésőbb 2007-ig meg kellene alakítani az önálló Balaton-régiót, hogy a terület az akkor érvénybe lépő szabályok szerint is pályázhasson uniós támogatásokra – mondta érdeklődésünkre Bóka István, a /…/ Balatoni Szövetség elnöke. /…/ A Balaton-régiót a tó körüli kiemelt üdülőkörzet területén képzelik el: ma 164 tóparti, illetve a parttól legfeljebb harminc kilométeres távolságra fekvő település tartozik ide. Ez az üdülőkörzet jelenleg 3780 négyzetkilométer nagyságú.

A Balatoni Szövetség azt kéri a kormánytól, hogy módosítsa a most érvényes határokat: több, a tóparthoz közeli község ugyanis olyan kistérségi fejlesztési társuláshoz tartozik, amelynek határai túlnyúlnak az üdülőkörzeten. Bóka szerint ez is nehezíti a fejlesztések koordinálását, ezért vagy a kistérségek határait kellene az üdülőkörzethez igazítani, vagy a körzet területét kellene megnövelni. /…/

Tudósítónk a Balatoni Halászati Rt. tervezett átalakításáról is érdeklődött a szövetség elnökétől. Bóka István elmondta: a kormány elképzelése szerint tőkeemeléssel tennék a cég részvényeseivé a tóparti önkormányzatokat. Bóka szerint azonban a települések képtelenek lennének egy összegben előteremteni a legalább 25 százalékos tőkeemeléshez szükséges 180 millió forintot, ezért részletfizetési kedvezményt kérnek a kormánytól. (Népszabadság 2004. 05. 11.)

 

Fókuszban a strandok. Balatonberényben került sor tegnap a Balatoni Szövetség több aktuális témát is érintő elnökségi ülésére. A megjelentek elsőként Pomázi Szilárdtól, a veszprémi Kék Pont Iroda vezetőjétől kaptak tájékoztatást az EU-s pályázati lehetőségekről, majd a kikötő-, strand- és mederkotrási munkák eddigi teljesítésének helyzetét, s a további feladatokat vették számba.

A szövetség és a pártoló tagság közötti kapcsolatot elemezve elhangzott: az eddig jellemző formalitás helyett konkrétabbá kell tenni, megnyerve őket a Balaton érdekében. Az ülésen véglegesítették a BSZ alapításának 100 éves évfordulójára tervezett, nemzetközi konferenciával kísért augusztusi rendezvényprogramot, melyen a tavak jövője és a civil társadalom kap kiemelt szerepet. Simon Károly ügyvezető elnök bejelentette: a Kék Zászló program keretében a BSZ ötmillió forint uniós pályázati támogatást nyert a strandok európai szintű üzemeltetésére. (Zalai Hírlap 2004. 06. 18.)

 

Virágosítanak. A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság partnerségben a Balaton Fejlesztési Tanáccsal és a Balatoni Szövetséggel meghirdette a Virágos Balatonért 2004. évi versenyt. Az ez évi felhívásra összesen 56 pályázat érkezett be. Az eredményhirdetésre szeptember 24-én kerül sor. (Zalai Hírlap 2004. 06. 29.)

 

Százéves a Balatoni Szövetség. Alapításának 100. évfordulóját ünnepli a Balatoni Szövetség. /…/ A Balatont igazán jól igazgatni csak a Balaton partjáról lehet – mondta köszöntőjében dr. Bóka István, a szövetség elnöke.

A tó és környezetének fejlesztése, az értékei védelmének az igénye már egy évszázaddal ezelőtt felmerült, dr. Óváry Ferenc és társai kezdeményezésére. Bóka István kiemelte azt is: míg az előd Balatoni Szövetség összetételére jellemző volt a budapesti részvétel, ma teljes mértékben a tó környéki önkormányzatok – összesen 76 – vették kezükbe a Balaton „dolgait”. /…/ Az ünnepi közgyűlésen átadták a Balaton-díjakat is: Majkó Gábor, Balatonalmádi tiszteletbeli alpolgármestere, a város és a szövetség történelmének szenvedélyes kutatója, valamint Pierangelo Manfredini, a Garda–Balaton Kulturális és Barátság Egyesület elnöke kapták.

A szövetség egykori megalakulásának épületén emléktáblát lepleztek le és koszorúztak meg. Délután Balatonalmádiban folytatódott az ünnepségsorozat, Majkó Gábor dr. Óváry Ferencről emlékezett, és megkoszorúzták az emléktábláját is. Ma délelőtt a balatonfüredi Art–East galériában A föld, a víz és a táj a Garda-tónál címmel fotókiállítás nyílik, majd a Blaha étterem különtermében kerekasztal-beszélgetésre kerül sor Az önkormányzatok és a civil szervezetek szerepe a tavak életében címmel. (Dunaújvárosi Hírlap 2004. 08. 14.)

 

Tiltakoznak az elvonás ellen. A balatoni régió települései csökkentés helyett az idegenforgalmi adóhoz biztosított állami kiegészítés emelését várják – szögezték le többen is a Balatoni Szövetség közgyűlésén. A polgármesterekkel dr. Bóka István ismertette a jövő évi költségvetési javaslat érintett részét. Eszerint az idegenforgalmi adó minden egyes forintjához adott két forint helyett a továbbiakban csak 1,5 forint támogatást biztosítana a költségvetés. /…/ A polgármesterek azzal bízták meg a szervezet vezetőit, hogy minden lehetséges eszközt kihasználva lépjenek fel a módosítás ellen. (Zalai Hírlap 2004. 10. 15.)

 

Veszprém is kerüljön be a balatoni üdülőkörzetbe. Rosszul állapították meg korábban a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) határait, amit most nehéz helyrehozni – hangzott el a Balatoni Szövetség (BSZ) tegnapi elnökségi ülésén. A szövetség tagjai szerint fejlesztési szempontból kezelhetetlen ez a struktúra, ugyanis a kistérségek és az üdülőkörzet határai nem esnek egybe. A törvény szerint a BKV 164 településből áll, az üdülőövezet területén pedig 14 statisztikai kistérség található. A BSZ és a kiemelt üdülőkörzetben élők is szívügyüknek tekintik a Balaton-régió megvalósítását, ehhez azonban szükség lenne a BKV határainak megváltoztatására. A szövetség erre javaslatot készített. Oláh Miklós szociológus szerint Veszprém része kell, hogy legyen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetnek.

A régió vendégforgalmát értékelte az elnökségi ülésen dr. Kovács Miklós, a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda igazgatója. Az adatokból kiderült, az év első kilenc hónapjában csaknem 14 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma a régióban. A szezonális üzemeltetésű szállodák kihasználtsága és a bevételek is lényegesen elmaradtak a tavalyitól. /…/ A kempingturizmusra kedvezőtlen hatással volt az esős, hűvös időjárás.

(Veszprémi Napló 2004. 12. 04.)

 

Kell a viharjelzés a tóra. Tiltakozik a Balatoni Szövetség a siófoki viharjelző obszervatórium megszüntetése miatt a környezetvédelmi tárca vezetőjénél. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az állami támogatás folyamatos csökkenésére hivatkozva döntött úgy, hogy a jövőben Budapestről jelzik a balatoni vihart. Bóka István, a tóparti önkormányzatokat tömörítő szövetség elnöke szerint az intézkedés súlyosan veszélyezteti a Balaton vízi biztonságát /…/ A döntés visszavonására kérik a minisztert. (Somogyi Hírlap 2004. 12. 30.)

 

 

2005

 

Új horgászrend, megemelt árak. A Balatoni Halászati Rt. vezetői év végén jelentették be, hogy 2005-től új horgászrendet vezetnek be a Balatonon, továbbá áraikat megemelik. Ezzel kapcsolatban a Balatoni Szövetség tiltakozó levelet juttatott el Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez. Ebben kifejtik: – Ismereteink szerint a Balatont a Kormány és a minisztérium az ország legjelentősebb horgászparadicsomává kívánja tenni. Azonban a balatoni horgászjegyek árának irreális emelése ezt nem segíti elő. Tekintettel arra, hogy a fogási eredmények a horgászok szempontjából a halállomány nem megfelelő mennyiségű és minőségi volta miatt nem kielégítőek, az áremelés ezt a helyzetet tovább rontja. /…/ A szövetség vezetői kérik a minisztert, indokolja meg, miért növelték meg ily mértékben a horgászjegyek árát, s kérték egyben a tervezett áremelés mérséklését a Balaton horgászturizmusa és idegenforgalma érdekében. (Siófok 2005. 01. 01.)

 

Pénzt kérnek a mederkotrásra. Sürgősen rendezni kell a partvonal-szabályozás és a mederkotrás kérdését is. Többek között erről volt szó a Balatoni Szövetség ülésén. A BSZ közgyűlése határozottan arra kéri az illetékeseket, hogy mederkotrásra az idén is álljon rendelkezésre forrás /…/ A dr. Bóka István elnökletével megtartott ülésen szó esett a gyapjaslepke-kárelhárításról is. /…/ Veszprém megyében120 millió forintra lenne szükség a hatékony védekezésre, ennek egyelőre mintegy harmada áll rendelkezésre. (Zalai Hírlap 2005. 03. 17.)

 

Keletre tekintő polgármesterek Ne csak nyugatról várjuk a turistát, tekintsünk keletre is – ezt javasolták a tóparti polgármesterek a Balatoni Szövetség ülésén. – Hagyjon fel az idegenforgalmi marketing a Nyugat fetisizálásával – mondta Simon Károly, a szövetség elnöke. – Vannak már keleti uniós országok, még sincs a hazai turizmusnak lett, észt, litván külképviselete. Csalogassunk vendéget erről a tájékról is, zömmel „hideg országok”, ahonnan nyilván szívesen jönnek, ha felkeltjük az érdeklődésüket. (Somogyi Hírlap 2005. 07. 16.)

 

Erdősítenének a Balatonnál. Újabb taggal bővülhet a Balatoni Szövetség, Alsópáhok felvételi kérelmét támogatták a zánkai ülés résztvevői. A Balatonrégió kiemelt üdülési körzet erdőfejlesztési tervéről hallgattak meg tájékozatót. /…/ Ezeket az elképzeléseket a 2007-2013-ra vonatkozó balatoni regionális fejlesztési programba fogják beépíteni. Az erdősítési terveket a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete készíti az Állami Erdészeti Szolgálattal karöltve. Az ülésen megvitatták a szóban forgó periódusra szóló területfejlesztési programot is. Dr. Bóka István BSZ-elnök elmondta: kiemelt figyelmet kell fordítani a munkahelyteremtésre, a közlekedési lehetőségek fejlesztésére. (Veszprémi Napló 2005. 09. 13.)

 

Hárman kaptak Balaton-díjat. Fonyódon, a Helytörténeti Múzeumban tartotta soros közgyűlését tegnap a Balatoni Szövetség. Ezúttal adták át a tóparti települések közössége által alapított Balaton-díjat, az elismerésben hárman részesültek. Zalából dr. Czoma László, a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum igazgatója és Szalóky Jenő, Gyenesdiás polgármestere, továbbá Pálffy Károly, Balatonfüreden élő festőművész kapta ezúttal a kitüntetést. (Zalai Hírlap 2005. 10. 07.)

 

Balatoni arcképcsarnok. A korábbi hasonló kiadványokkal ellentétben immár a Balaton teljes vonzáskörzetére kiterjedő térségi lexikon készül a Balatoni Szövetség és a Balatoni Fejlesztési Tanács támogatásával. A térségben élő, alkotó embereket, intézményeket, cégeket bemutató kötet szerkesztői egyéni adatszolgáltatók jelentkezését is várják; az információgyűjtés december 15-én fejeződik be. (Zalai Hírlap 2005. 11. 03.)

 

2006

 

Tovább bővülhet idén a balatoni bringakörút. Tab és Marcali önkormányzata is tervezi a balatoni bringakörúthoz való csatlakozást. A Balatoni Szövetség ülésén erről is szó esett. /…/ A Balaton körüli, kétszázkilenc kilométer hosszúra tervezett bringaút néhány kilométer híján már elkészült. Gondot jelent, hogy a külterületen lévő utak állapota folyamatosan romlik. Kedvező ugyanakkor, hogy több, a tóhoz közeli település tervezi a rácsatlakozást. Sokan használják a Veszprémből Balatonalmádiba vezető, s a Hévizet Keszthellyel összekötő kerékpárutat. (Somogyi Hírlap 2006. 01. 02.)

 

Menesztették a vízmű vezérigazgatóját. Reményi Zoltán, a társaság igazgatóságának eddigi elnöke tölti be e hét eleje óta a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatói tisztségét is. Tóth István vezérigazgatót a rendkívül közgyűlés visszahívta. Lapunk úgy tudja, Tóthnak azért kellett távoznia, mert a vízügyi tárca elgondolásával szemben ő az önkormányzatok tulajdonában szerette volna látni az ország egyik legnagyobb, 90 százalékban állami tulajdonú ivóvíz-szolgáltató cégét.

A Balatoni Szövetség elnöke, Bóka István füredi polgármester és Siófok önkormányzati vezetője, Balázs Árpád, a DRV Zrt. hét elejei rendkívüli közgyűlése előtt arra figyelmeztetett, hogy a vezérigazgató-váltással együtt járhat a vízszolgáltató cég – az SZDSZ által kiváltképpen szorgalmazott – privatizációja, és az egyébként is irritálóan magas víz- és csatornadíj emelése. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez fordultunk a DRV Zrt. jövője ügyében, gyanítva, hogy a vezetőcsere mögött koncepcióváltoztatás áll, ám felvetésünkre nem kaptunk választ – hangzott el a két balatoni város polgármesterének füredi sajtótájékoztatóján.

Megtudtuk: a Balatoni Szövetség az Alkotmánybírósághoz fordul a DRV Zrt. privatizálása ügyében, mert – mint a polgármesterek elmondták – hasonló ügyben Esztergom is azzal érvelt a taláros testületnél, hogy a vízszolgáltatás kötelezően ellátandó önkormányzati feladat. (Magyar Nemzet 2006. 03. 16.)

 

Partra kerülhetnek a civil vízi mentők. Tavaly ötven életet mentettek, idén kevés pénz jut a munkájukra. Könnyen üzemképtelenné válhatnak a balatoni vízi mentők a balatoni szezon júniusi indulására – hangzott el a Balatoni Szövetség szerdai balatonszárszói elnökségi ülésén.

A szolgálatok beszámolójából kitűnik: idén eddig mindössze hatszázezer forintnyi támogatáshoz jutottak, miközben legalább 10-12 millió forintra lenne szükségük. Nem jutnak hozzá a megszokott támogatáshoz, sőt, forráshiány miatt olyan pályázatot sem írtak ki, melynek révén a működési költségeiket fedezhetnék – mondta Simon Károly, a Balatoni Szövetség ügyvezető elnöke. /…/ A helyzet tarthatatlanságára a szövetség minden lehetséges fórumon igyekszik felhívni az illetékesek figyelmét. Legalább a feltétlenül szükséges feladatok támogatására visszaforgathatna az állam abból a temérdek bevételből, amit a balatoni turizmus termel – mondják. /…/ szerepük valóban fontos: a civil vízi mentők tavaly közel ötven személyt mentettek ki a Balatonból. (Somogyi Hírlap 2006. 04. 20.)

 

Elfeledkeztek a Balatonról? Aktuális napi, illetve a jövőt érintő kérdések kerültek terítékre a Balatoni Szövetség alsópáhoki elnökségi ülésén. Elkészült a Balaton nagytérség közlekedésfejlesztési terve, a 130 oldalas tanulmányt a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) készítette. Az elképzelés összehangolja, korszerűsíti és ésszerűsíti a balatoni vasúti, vízi, valamint a közúti közlekedést. Ebben szerepel a MÁV által pártfogolt balatoni körvasút terve is. /…/ A Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán áttekintették a Balaton-régió kiemelt üdülőkörzet helyzetét. Az elnökség megállapította, alapos tanulmányozás után sem látszik, hogy az NFT-ben kiemelt figyelmet fordítanának a térségre. Emiatt felvették a kapcsolatot a balatoni országgyűlési képviselőkkel, s aggódó levelet írtak Lamperth Mónika miniszternek s Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. (Veszprémi Napló 2006. 09. 08.)

 

Felemás ciklust zártak. A Balatoni Szövetség tegnapi közgyűlésén megválasztották Balázs Árpád siófoki polgármestert elnöknek, és átadták a Balaton-díjakat. /…/ Bóka István az elmúlt négy évet értékelve elmondta: felemás ciklust zártak, ugyanis a négy évvel ezelőtti állapothoz képest a települések fejlődtek, viszont a közös feladat, a Balaton-régió ügyében nem történt jelentős előrelépés. A következő időszakban pedig az ágazati és a regionális operatív programoktól függ a Balaton sorsa.

Összefogni, koordinálni, egységes erőt mutatni és menni előre – ezeket a feladatokat határozta meg tegnapi székfoglaló beszédében dr. Balázs Árpád, aki 1994 óta Siófok polgármestere, és korábban egy alkalommal már betöltötte a Balatoni Szövetség elnöki tisztét. Az elnök elmondta: akkoriban a fő kérdés még a tó környezeti állapota volt, manapság viszont a legnagyobb kérdőjelek az országban folyó lassú államreformmal kapcsolatban fogalmazódnak meg, amely „nem a mi igényeink szerint zajlik” – fogalmazott. A Balaton-díjat a nemrégiben 84. születésnapját ünnepelő Farkas Tibor építész kapta, aki 1957-1968 között a Balaton főépítésze, később pedig a balatoni üdülőkörzet miniszteri biztosa is volt. /…/ A másik díjazott, dr. Müller Róbert muzeológus elkötelezett közéleti ember, 1994 óta önkormányzati képviselő Keszthelyen, de emellett aktívan dolgozik más szervezetekben is. Tagja többek között az Újkori Helikoni Ünnepségek Alapítvány kuratóriumának és a Balaton Fesztivál Alapítvány kuratóriumának is. (Veszprémi Napló 2006. 12. 01.)

 

 

2007

 

Repedezik a bringakörút burkolata. Kerékpárút, balatoni borok versenye, balatoni hajózás – többek között ezek a témák szerepeltek a Balatoni Szövetség tegnapi elnökségi ülésének „étlapján”. Sok helyütt kaotikus a táblázás, veszélyesek a fahidak, kevés a kerékpáros-pihenő, és jelentős veszélyforrás az útvonal vezetése, minősége is – derült ki Csákvári Árpád, a Balatontourist igazgatósági elnöke balatoni kerékpárutakról szóló beszámolójából. /…/ Sok helyütt hiányoznak a megfelelő jelzések, a települések közötti távolság feltüntetése Veszprém megyében teljességgel hiányzik, Siófok és Fonyód között elvétve található, Fonyódtól Edericsig viszont kifogástalan. Hiányoznak szinte mindenütt a látnivalókat bemutató jelzések is. /…/

Fontos kérdés: mivel állami beruházásról van szó, az önkormányzatok nem kérhetik számon a garanciális javításokat sem a kivitelezőktől. A Balatoni Szövetség ezért egyhangú döntéssel memorandumot fogalmaz meg a kerékpárúttal kapcsolatos problémákról és tárgyalást is kezdeményeznek ez ügyben az illetékes minisztériummal.

Előreléptek a Balatoni Hajózási Zrt. részvényeivel kapcsolatban: dr. Balázs Árpád, a szövetség elnökének tájékoztatása alapján jelen állapot szerint /…/ a részvénycsomag felét ingyenesen átadná az ÁPV Zrt. a tulajdonos 22 balatoni önkormányzatnak, a másik felét pedig a szabadpiacon kívánják értékesíteni. Ezzel a tranzakcióval egyébként 75 százalékos többséghez jutnának a tóparti önkormányzatok. Szó esett a BSZ által szervezett XI. Balatoni borok versenyéről is, melynek helyszíne Siófok. (Veszprémi Napló 2007. 07. 12.)

 

Jól szerepeltek az északi part bortermelői. Siókon, a város jótékonysági rendezvénye keretén belül adták át az érmeket és a díjakat a Balatoni Szövetség tizenegyedszer megszervezett borversenyén. Dr. Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára ismertette az eredményeket. Idén 57 termelő 124 bort nevezett be. Két nagy aranyérmet adtak ki, mindkettőt badacsonyi termelő szerezte meg 2006-os évjáratú olaszrizling aszúval. A hajszállal magasabb pontszámot Borbély Gyula, a Borbély Családi Pincészet ügyvezetője érte el a Németh-pince előtt, így ő viselheti egy évig a Balatoni borok mestere címet. A tizennyolc aranyéremből tizenhármat az északi part érdemelt ki. (Veszprémi Napló 2007. 09. 14.)

 

Tiltakozik a Balatoni Szövetség. Úgy tűnik, hogy a jövőben Siófok és a többi déli-parti település sem számíthat kiemelt állami támogatásra. Ezt állította kedden Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke, Siófok polgármestere, annak kapcsán, hogy a kormány döntése értelmében a dél-dunántúli régióban csak a megyei jogú városok fejlesztési programjai támogathatók. Balázs Árpád szerint a kormány erről a Regionális Fejlesztési Tanács tagjaival sem egyeztetett, a döntésről sem értesítette őket.

A polgármester méltánytalannak tartja, hogy a nyár közepén született határozat szerint a régióban egyedül Pécs részesült abból az 500 milliárd forintos keretből, ami kiemelt fejlesztésekre fordítható. (Somogyi Hírlap 2007. 09. 05.)

 

Vihar a balatoni hajózás privatizációja körül. A balatoni önkormányzatokat megdöbbentette, hogy az ÁPV Zrt. váratlanul közölte: pályázatot ír ki a Balatoni Hajózási Zrt.-ben lévő 49 százaléknyi részvényének értékesítésére 1,65 milliárd forintos minimál áron. Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke vérlázítónak nevezte, hogy az ÁPV Zrt. döntését azzal indokolta: az egyeztetéseket követően sem tudott megállapodni a hajózási társaságban többségben lévő 22 balatoni önkormányzattal. Balázs Árpád emlékeztetett rá, hogy a balatoni önkormányzatok évek óta igényt tartanak a kisebbségi hányadra. Szerinte folyamatos volt az egyeztetés az ÁPV és az önkormányzatok között, tavaly év végén 400-500 millió forintos várható vételárról volt szó.

Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, a térség szocialista országgyűlési képviselője /…/ elmondta: egy hete egyeztetett a Pénzügyminisztérium illetékesével. Arról volt szó, hogy az önkormányzatok nem kaphatják meg térítésmentesen a részvénycsomagot, a vásárláshoz stratégiai tervet kell készíteniük, tőkeemelést kell végrehajtaniuk, valamint saját maguknak kell előteremteniük a pénzügyi forrásokat a cég fejlesztéseihez.

A feltételeket az érintettek tudomásul vették, amiről az előzetes megállapodás szerint csütörtökön egyeztetek az ÁPV-vel – mondta Suchman Tamás, aki szerint meglepetésként érte ugyan az önkormányzatokat az ÁPV-döntés, a kiírás azonban még nem jelent meg, ezért a folyamatban lévő tárgyalásokat nem húzta keresztbe. (Népszabadság 2007. 05. 14.)

 

A Balatoni Szövetség ülése. Zalakaroson tartotta soros ülését a Balatoni Szövetség közgyűlése. /…/ A közgyűlés résztvevőit elsőként dr. Suchmann Tamás, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke tájékoztatta a BFT idei évi terveiről. Mint mondta: a tanács szeretne szoros együttműködést megvalósítani a balatoni idegenforgalomban munkálkodó valamennyi szervezettel és személlyel, így következő ülésük már jóval bővebb körben zajlik. A Balaton térségével kapcsolatosan elmondta: cél a tó egész éves igénybe vételének megvalósítása. Ennek egyik útja a fürdő-, wellness-, termál- és spa-szolgáltatások biztosítása, valamint a Balatoni Zászlóshajó Program tartalommal való megtöltése.

Jóval többet kell tenni a vallási és a műemlékek megismertetését szolgáló turizmus fellendítése érdekében – jelentette ki, hozzátéve: alaposabb projekt előkészítésekre is szükség lesz. Rámutatott: tárgyalásokat kezdeményez az Európai Unió illetékeseivel a Balaton térségének mint speciális területnek az elismertetése tárgyában. Beszámolója után dr. Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke szólt a BSZ elmúlt évi tevékenységéről. Elfogadta a szövetség Ruzsics Ferenc társelnöknek a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal való együttműködési megállapodás kidolgozására tett javaslatát is. (Zalakaros 2007. 04. 01.)

 

 

2008

 

Áll a balatoni csónakkikötők fejlesztése. Jottányit sem sikerült előbbre lépni a csónakkikötők ügyében. És ez így vanmár évek óta… Egy közelmúltban készült felmérés szerint hozzávetőleg 4200 csónak található a Balatonnál. Ezek kisebb részét az üzemelési engedéllyel rendelkező 16 kikötőben, nagyobb részét pedig illegális kikötőkben vagy a nádasok belsejében tartják. A fenti kaotikus állapoton évek óta hiába próbálnak változtatni a horgászszervezetek és a szakhatóságok. A helyzetet pedig rendezni kell, ezt ismerte fel a Balatoni Szövetség, amelynek megbízásából elkészült a balatoni csónakkikötők egységes elvek alapján történő fejlesztésének tanulmányterve. /…/ Olyan egységes rendezési elvek alapján történő kikötőépítésre tettek javaslatokat, melyek megfelelnek a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, valamint a hajózási előírásoknak. Ennek is immár egy éve, de látványos előrelépés továbbra sem történt.

Az alapproblémát az okozza, hogy a horgászegyesületeknek nem volt lehetőségük olyan vízparti állami területeket bérelniük, ahol a kikötőberuházást megvalósíthatták volna, nyilatkozta Rajnai Árpád, a Bakony–Balaton Horgászszövetség ügyvezető elnöke. /…/ További problémát jelent, ha az egyesületek kapnak is területet, a kikötőépítéshez rengeteg pénzre van szükség. A terveket talán el tudják készíttetni önerőből, de a megvalósításhoz pályázati forrásra lenne szükségük. (Veszprémi Napló 2008. 02. 26.)

 

Önkormányzati vállalkozás lett a balatoni hajózás. Kormánydöntés született arról, hogy a Balatoni Hajózási Zrt.-ben többségi tulajdonos tóparti önkormányzatok megkaphatják a cég még állami tulajdonban lévő részvénycsomagját. Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke, Siófok polgármestere lapunknak elmondta: a feltételek még nem ismertek, a számukra pozitív döntésről azokból a meghívókból értesültek, amelyek szerint az érintett huszonkét balatoni önkormányzat vezetője hivatalos Siófok szombati szezonnyitó ünnepségére, ahol Kiss Péter kancelláriaminiszter bejelentést tesz a hajózási részvények átadásáról. Balázs Árpád kifejtette: örülnek a döntésnek, amire négy éve várnak. Információk szerint a jelentős tőkeemelés feltételével, de ingyenes részvényátadásról szóló verzió nyerte el a kormány támogatását. (Népszabadság 2000. 05. 09.)

 

Közvetlen balatoni járat Bécsből. A vasúttársaság évről évre kiemelt figyelmet fordít a nyári főszezon balatoni menetrendjére, a személyszállítási szolgáltatásokra, valamint a környezet rendbetételére. /…/ A munkákban a balatoni települési önkormányzatok többsége is részt vállalt, a MÁV Zrt. megállapodott a Balatoni Szövetséggel a tisztább, rendezettebb állomásokért. A kulturáltabb vasúti környezet megteremtéséhez hozzájárul a közmunkaprogram és a parlagfű-mentesítési akció is. Idén megújult a kocsipark, és több kerékpárszállító kocsi várja a balatoni nyaralókat.

A nyári menetrend idején 2008. június 21-től augusztus 24-ig immár harmadik szezonban Desiro motorvonatok is közlekednek az északi parton. /…/ A komfortosabb, kulturáltabb utazási lehetőség biztosítására a nyári menetrendi időszak alatt a Balaton északi partján is közlekedtetik a felújított német kocsikat. /…/ Örömteli, hogy Ausztria felől egyre nagyobb az érdeklődés a közvetlen balatoni járat iránt. Ennek érdekében immár két közvetlen kapcsolatot is létrehoztak a császárvárosból. (Veszprémi Napló 2008. 07. 05.)

 

Együtt kérik a balatoni zagykazetták átadását. A zagykazetták és egyéb part menti területek térítésmentes önkormányzati tulajdonba adását kéri a minisztériumtól, s ezért lobbizik a Balatoni Szövetség. /…/ Megtudtuk: korábban a balatoni mederkotrás során kiemelt iszap elhelyezésének biztosítására az állam tulajdonában, s a vízügyi igazgatóság kezelésében lévő, az önkormányzatok tulajdonához közvetlenül kapcsolódó egyes partmenti ingatlanokon alakítottak ki zagykazettákat. Miután megteltek, azokon növényzet alakult ki, mely időközben elburjánzott, a kezelése nem megoldott.

Gyenesdiás, Balatongyörök, Vonyarcvashegy és Keszthely a nyár elején kezdeményezte a szakminiszternél e területek térítésmentes tulajdonba adását, mondván: azok alkalmasak lennének egyebek mellett vitorlás- és csónakkikötők létesítésére, strandok bővítésére. A kezdeményezéshez csatlakozott később Siófok önkormányzata is. Dr. Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke hangsúlyozta: szervezetük felvállalja a települések törekvéseinek összehangolását és közvetítését. (Zalai Hírlap 2008. 11. 05.)

 

 

2009

 

Számon kért miniszterek. A balatoni halászat átalakításával kapcsolatban két minisztert is „tetemre hívtak” a Balaton Fejlesztési Tanács, a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Balatoni Szövetség tegnapi siófoki együttes ülésén.

A Balatoni Halászati Zrt.-ből kiválás útján létrejött az állami tulajdonban lévő Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. E cég feladata a tó biológiai egyensúlyának megőrzése, a horgászturizmus feltételeinek megteremtése, az állományszabályozó halászat. A Balatoni Halászati Zrt.-nél maradtak a piaci jellegű tevékenységek, valamint a tógazdaságok és a halfeldolgozó. Utóbbit privatizálni kívánják.

A BFT elnöke, dr. Suchman Tamás javasolta, foglalják törvénybe, hogy a nonprofit társaság tevékenységéhez normatív támogatást kap. Kezdeményezte: a balatoni halutánpótlás biztosítása érdekében a lellei, a buzsáki tavak maradjanak e cég keretében. Szabó Imre környezetvédelmi miniszter egyetértett azzal, ameddig a szakemberek nem mondják ki, hogy nem csak a tó környékéről lehet ivadékot hozni a Balatonba, addig a két tógazdaság kerüljön a nonprofit társasághoz. Oszkó Péter pénzügyminiszter kijelentette, a két cég szétválasztásával deklarálták: a nonprofit társaság állami feladatokat lát el, ezért működéséhez költségvetési pénzt kell biztosítani. (Veszprémi Napló 2009. 10. 14.)

 

Droglobbi a háttérben? A kormány nem engedi adóztatni a bulituristákat. Az MSZP politikusaival kapcsolatot tartó droglobbi állhat annak a hátterében, hogy a kormányzat nem engedi megadóztatni a bulituristákat – véli Balázs Árpád siófoki polgármester, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség elnöke.

Sikertelen volt a küzdelem, végleg elszállt a balatoniak reménye, hogy 2010-ben is megkapják a településeken befizetett idegenforgalmi adóforintok után járó két forint állami támogatást. A kormány tovább folytatja a Balaton vidékének lepusztítását, ennek része, hogy a hetven évesnél idősebbeknek igen, míg a gyakorta randalírozó 14-18 éves korosztálynak nem kell idegenforgalmi adót fizetnie a Balatonnál eltöltött vendégéjszakák után jövőre – így vélekedik a Balatoni Szövetség a kormány legújabb tervéről. /…/

Balázs Árpád, a Balatoni Szövetség elnöke érthetetlennek tartja a döntést. A háttérben pedig azt sejti, hogy a tizenéves korosztály adómentességének megtartása mögött a droglobbi állhat. – Számtalan példát tudunk megjelölni, és számtalan jelét látjuk annak, hogy van egy drogbűnözéssel összefonódó csoport, amely az MSZP politikusaival kiváló kapcsolatot tart fenn. A Balaton partjára, a privatizált egykori SZOT vállalati üdülőkbe erre szakosodott utazási irodák tömegével hozzák a német és holland fiatalokat, akik az üdülőhelyeket néha rettegésben tartják, a közterületeket rongálják, és botrányos viselkedésükkel kárt okoznak a magyar idegenforgalomnak. Ezen csoportok számára Magyarország adómentes paradicsom, ellenük sem rendészeti, sem más eszközökkel senkit nem enged fellépni a jelenlegi kormányzat.

Balázs Árpád hozzátette: többször nekifutottunk már annak, hogy oldják fel a 14-18 éves korosztály adómentességét, de mindig visszapattantunk. Balázs Árpád feltételezése kapcsán kíváncsiak voltunk a szocialista párt véleményére is, ezért megkerestük az MSZP sajtóirodáját, ahonnan válasz egyelőre nem érkezett. Suchman Tamás szocialista országgyűlési képviselő szerint ugyanakkor még nem dőlt el semmi. A kurtaxáról hétfőn is tárgyalt a kormány több illetékesével, beleértve Bajnai Gordon miniszterelnököt. Suchman szerint az elvont egyforintnyi támogatásból 30-40 fillért vissza kellene adni az önkormányzatoknak, a költségvetési törvényben pedig rögzíteni kellene: 2011-ben és 2012-ben már visszaadják az eredeti összeget. (Somogyi Hírlap 2009. 11. 17.)

 

Nem éri meg vonatozni a Balatonhoz. Döcögős és drága, a menetrend pedig gyalázatos az északi parton. A balatoni vasúti helyzet volt az egyik központi téma a Balatoni Szövetség tegnapi évadnyitó ülésén. A siófoki tanácskozáson elhangzott: mivel tavaly a tóparti önkormányzatok törekvése ellenére sem sikerült megállapodni a vasúttársasággal a balatoni állomásépületek és környékük rendben tartásáról, a szövetség újra megpróbál egyezségre jutni a MÁV-val. /…/ A vonatközlekedés kapcsán Simon Károly, a szövetség tiszteletbeli elnöke főként az északi part tekintetében gyalázatos menetrendről beszélt, hiszen onnan nincs közvetlen járat a fővárosba, de a tó déli partjáról is gyakran csak átszállással lehet eljutni Budapestre. (Somogyi Hírlap 2009. 04. 02.)

 

Idén is lesz szúnyogirtása Balatonon. A Balatoni Szövetség tegnapi közgyűlésén megszavazta az alapszabálya bővítését, elvállalva a nemzetközi mozgalomhoz csatlakozó, a strandok országos minősítését végző Nemzeti Kék Zászló Szervezet feladatait. A rendezvényen bejelentették, hogy idén is 25 millió forintos állami támogatást kap a balatoni szúnyogirtás.

Balázs Árpád /…/ elmondta, hogy a szövetség hét éve szervez minősítő versenyeket a balatoni strandok és kikötők számára, tavaly a többi nagy tó bevonásával országossá fejlesztve a megmérettetést. A versenyt döntően finanszírozó Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – a sikerre való tekintettel – a BSZ-t bízta meg azzal, hogy a Nemzetközi Kék Zászló minősítő rendszerhez csatlakozva, annak feltételrendszerét átvéve bonyolítsa le ettől az évtől a magyarországi nagy tavak strandjainak és kikötőinek a minősítő versenyét.

(Népszabadság 2009. 04. 02.)

 

 

2010

 

 

Károsodtak a védművek. Helyenként egy méter széles és ugyanolyan mély krátereket hagyott maga után a strandi és hajókikötői partvédő művekben az erős viharokkal pusztító nyári időjárás a Balatonnál. Volt, ahol mázsás köveket taszított partra az orkán, másutt a lezuhanó fák repesztették meg a betont. Halaszthatatlan, hogy az önkormányzatokkal közösen mielőbb megkezdődjék a károk felmérése és a védművek helyrehozatala a tó mentén. Annál inkább is, mivel számolni kell a tó jegesedésével, s a téli viharok által partra taszított, heggyé magasodó jégtáblák tovább rongálják a partot – mondta lapunknak Pécseli Péter. A Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője hangsúlyozta: miután a strandi és a kikötői védművek az önkormányzatok tulajdonában vannak, nekik kell gondoskodniuk a kárelhárításról. Természetesen a vízügyi igazgatóság szakmai segítséget nyújt a munkálatoknál – tette hozzá.

Balázs Árpád siófoki polgármester, a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnöke is arra figyelmeztet: nem tűr halasztást a védművek javítása és megóvása, ezért szorgalmazni fogja, hogy a balatoni utakat és vasútvonalakat veszélyeztető magas falakhoz hasonlóan ezek rekonstrukciójához is pályázhassanak állami támogatásra. /…/

A 235 kilométer kerületű Balaton-partból együttesen 110 kilométert tesz ki a strandokat és a kikötőket szegélyező partvédő mű, túlnyomó hányaduk a déli partot óvja az erős hullámoktól. Életkoruk harminc-harmincöt év, így nem csoda, hogy megrongálódtak a viharban – magyarázza Pécseli Péter. A vízügyi szakemberek egy része úgy gondolja, hogy kísérletképpen meg lehetne bontani a beton partfal egy részét, és homokfövenyes strandot lehetne kialakítani, ahogy ez Balatonlellén is történt. Számolni kell azonban a víz természetes mozgásával, ami az alacsonyabban fekvő parti ingatlanokat veszélyezteti. (Magyar Nemzet 2010. 10. 15.)

 

Több pénz jut a gyérítésre. Valóságos szúnyoginvázió keserítette meg a lakosság és a nyaralók életét heteken keresztül, gyakran úgy tűnt vesztésre állunk a vérszívókkal szemben. Csak többszöri nekifutásra tudtak úrrá lenni a szakemberek a helyzeten – azt mondják vis maior helyzetet eredményezett a rendkívül csapadékos időjárás.

Tény, hogy évek óta nem volt ennyi szúnyog a térségben, mára azonban normalizálódni látszik a helyzet. Május elejétől öt alkalommal szálltak fel a permetező gépek, és további három kémiai gyérítést tud finanszírozni a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség úgy, hogy az állam a korábbiakhoz hasonlóan átvállalja a költségek felét. Eredetileg idén harminc százalékra csökkentették a központi hozzájárulást, de már megérkezett az írásos minisztériumi válasz a módosításról. Dr. Balázs Árpád a szövetség elnöke, Siófok polgármestere azt mondja: nem lehet, hogy a szúnyoginvázió miatt veszélybe kerüljön a balatoni szezon. Egyetlen szükséges szúnyogirtás sem maradhat el, a szükséges pénzt elő fogják rá teremteni. (Siófok 2010. 08. 01.)

 

 

2011

 

 

Szúnyogirtás: kimarad, aki nem fizet. Azokat a balatoni településeket idén kihagyják a szúnyogirtásból, amelyek nem fizetik be a rájuk eső hozzájárulást – helyezte kilátásba Lázár János, a Balatoni Szövetség titkára a szervezet közgyűlésén. Ezen kiderült az is: várhatóan negyvenöt millió állami forint jut a balatoni szúnyogirtásra, melyhez ugyanekkora összeget kell hozzátenni a kiemelt üdülőövezet önkormányzatainak. Lázár szerint az elmúlt években akadt önkormányzat, amelyik nem fizette be a kasszába az irtás költségeinek ráeső részét, a szövetségnek pedig nincsenek tartalékai, hogy ezt állja a nemfizetők helyett.

A 90 milliós keretből két-három biológiai és öt-hét kémiai beavatkozásra futja áprilistól a szezon végéig. Emlékezetes, hogy az elmúlt nyáron nagyon sok gondot okoztak a csapadékos időjárás következtében elszaporodott szúnyogok. /…/ Legutóbb már nemcsak a csípő-, hanem az árvaszúnyogok tömege is kellemetlenségeket okozott a Balatonnál.

(Somogyi Hírlap 2011. 03. 07.)

 

Megkopott a Kék Hullám fénye. Tekintély kell a balatoni strandminősítési rendszernek, azaz vissza kell állítani az egyesek szerint „súlytalanná vált” Kék Hullámzászló rangját – egyebek között erről is szó esett a Balatoni Szövetség. /…/ A kerékpáros turizmus helyzete is a témák között szerepelt, melynek kapcsán a balatoni kerékpárutak kapacitáshiányáról és a fejlesztések fontosságáról esett szó. Többen aláhúzták: a kerékpáros turisták aránya szemmel láthatóan emelkedik a Balatonnál. Az utak említett kapacitáshiányának oka az elhangzottak szerint, hogy régebben, megfelelő szabályozottság híján sokhelyütt a kelleténél keskenyebb kerékpárutak készültek „költséghatékonyság” miatt.

Vissza kell állítani a Kék Hullámzászló rangját – vetette fel Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, aki arra is emlékeztetett: idén a strandonként 25 ezer forintos nevezési díjat befizető 32 strand mindegyike megkapta a strandminősítési rendszer szimbólumát. Ruzsics Ferenc elnök, keszthelyi polgármester emlékeztetett: tavaly – az állami támogatás elmaradása miatt – zászló helyett oklevelet kaptak csak a strandok.

Nem vagyok biztos abban, hogy gond, ha nem minden induló strand megkapja a Kék Hullámzászlót, hiszen az lenne nagy baj, ha valaki nem érdemelné ki – reagált Bóka István balatonfüredi polgármester, BFT-elnök, aki szerint a minősítésen belül kellene például egy-, két- és háromcsillagos kategóriát kialakítani, ez a minősített strandok közti különbségeket jelezné. (Somogyi Hírlap 2011. 08. 06.)

 

Bírálták a tervezetet. Súlyos következményei lehetnek a vidéki Magyarországra és különösen a Balaton térségére, ha a parlament az új önkormányzati és köznevelési törvényt a jelenlegi javaslatok szerint fogadja el, fogalmazták meg többen is a Balatoni Szövetség pénteki elnökségi ülésén.

A Ruzsics Ferenc elnök vezetésével zajló ülésen Kálóczi Kálmán, a Balaton Világörökségéért Közhasznú Alapítvány kurátora adott tájékoztatást a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi-tó (Kultúrtáj) Világörökség várományosi helyszínnel kapcsolatos kérdésekről.

A továbbiakban eredetileg a Balaton-törvénnyel foglalkoztak volna dr. Bóka István füredi polgármester előterjesztésében, ám a vita elsősorban az önkormányzati és a köznevelési törvények tervezeteiről szólt. Bírálták, hogya javaslat háromezer lakosban határozná meg az önkormányzati hivatalok működtetésének alsó határát. Az általánostól eltérő viszonyok miatt azt kérik, hogy a Balatonnál legalább 1500 lakosra hozzák le az alsó határt. Öt településnek már akkor is lehessen közös hivatala, ha az összlakosságuk ennyit sem ér el. Kifogásolták az iskolák központosításával kapcsolatos elképzelést is, amiről feltételezik, hogy a települések elsorvadását okozhatja.

Dr. Lázár János, a BSZ titkára tájékoztatást adott arról is, hogy Zala megye nem tudja befizetni a második félévi 400 ezer forintos tagdíjat, és jövőre sem lesz rá módjuk. Ennek kapcsán elhangzott, valamilyen módon elébe akarnak menni annak, hogy ilyen és hasonló anyagi ügyek miatt esetlegesen meginduljon a szövetség felbomlása. (Veszprémi Napló 2011. 10. 24.)

 

A Balatonért dolgoztak. A Balatoni Szövetség (BSZ) tegnapi közgyűlésén a BSZ Balaton-díját Ruzsics Ferenc elnök adta át a Keszthelyi Vöröskeresztes Vízimentő Egyesületnek, dr. Balázs Árpád siófoki polgármesternek és a Róka Ildikó, Móczár István újságíró párosnak.

A BSZ közgyűlésén adták át Balaton Díszpolgára címet is, amit az önkormányzati szövetség mellett a Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, a Nők a Balatonért Egyesület, valamint a Balaton Fejlesztési Tanács hét éve közösen alapított. A Balaton Díszpolgára lett Udvardi Erzsébet festőművész, Fejér Vilmos, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség nyugalmazott vezetője, Lázár János, a BSZ titkára és posztumusz a közelmúltban elhunyt Gérusz Miklós, a balatonvilágosi fürdőegyesület volt elnöke. (Veszprémi Napló 2011. 12. 01.)

 

 

2012

 

Kiszáradhat a tó. A Balaton alacsony vízállása nem rendkívüli jelenség, hiszen az elmúlt 150 évben a természet már többször is produkált ilyen helyzetet. Ezt Pécseli Péter, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezetője mondta a Balatoni Szövetség elnökségi ülésén, amelyen tájékoztatást adott a vízszint változásáról és a nádasok helyzetéről. /…/ Szólt annak a szakértő csoportnak a munkájáról, amely egy uniós program keretében a klímaváltozás kapcsán próbálja felvázolni a jövőben várható helyzetet.

Ha beigazolódnak a feltételezéseik, akkor 2075-től a Balaton lefolyástalan lesz, s egy idő után megkezdődik a tó fokozatos kiszáradása. Pécseli Péter hangsúlyozta, a Balaton vízszintjét alapvetően a természet határozza meg, de mi is segíthetjük a helyzet javítását. /…/A megfelelő vízszint elérése érdekében gyökeres szemléletváltást kell végrehajtani a vízgyűjtő használatában, és a tó vízszintjének szabályozásában. El kell érni például, hogy a vízgyűjtő területen lehulló csapadék minél nagyobb hányada kerüljön a tóba.

A Ruzsics Ferenc elnöklésével lezajlott keszthelyi ülésen szó volt a strandokról, valamint a kikötőkből kikotrandó zagy elhelyezése körüli problémákról is. (Veszprémi Napló 2012. 05. 04.)

 

A mederkotráshoz is állami támogatást sürgettek. A Balatoni Szövetség elnökségi ülésén Tihanyban arra kérték Bóka István fideszes országgyűlési képviselőt, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökét, járjon el e források megszerzése érdekében.

Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester úgy vélte: a csónakok és kishajók szabályos kikötése nem megvalósítható sok helyütt, mert nincsenek ilyen kikötők. Ezért az önkormányzat a helyi vitorlásegyesülettel kezdeményezte a vízirendészetnél és az illetékes tárcánál a jogszabály „ésszerűsítését”. A fenyvesi polgármester arról is beszélt, nincs kifogása a Balaton felső szabályozási szintjének megemelése ellen. Ismert, számos szakértő sürgeti, hogy a jelenlegi 110 centis felső határt 120-130-ra emeljék, s csak ennek elérésekor kelljen kinyitni a Sió-zsilipet Siófoknál, így is tartalékolva több vizet a mederben, elkerülendő a mostanihoz hasonló extrém alacsony vízállásokat /…/ Lombár Gábor azonban hozzátette: ez csak akkor valósítható meg, ha a legalacsonyabban fekvő három déli parti település víz alá kerülő településrészeinek problémájára is megoldást találnak a szakemberek. (Somogyi Hírlap 2012. 10. 08.)

 

 

2013

 

Jó halász a kormorán. A Balatoni Szövetség legutóbbi ülésén is előkerült a halakat dézsmáló kormoránok témája. A véget érő télen jelentősen növekedett a számuk – erre a következtetésre jutottak a halászok, akik rendszeresen figyelik a károkozó madarakat. Míg a korábbi években főként a haltelepítések idején tűntek fel nagyobb tömegben a szárnyas halászok, most már folyamatosan vadásznak, pontosabban halásznak a Balatonban. Csak a nyugati medencében két csapat kárókatona garázdálkodik rendszeresen, csapatonként 400-500 egyedet számoltak össze.

A hidegvízben bandázó halak könnyű prédát jelentenek. Az átlátszó vízben könnyen észreveszik a több méteres mélységbe is lebukó madarak. Igen kedvelik például a víztükör közelében nagy rajokban úszó gardát, de sok halászhálóba került keszegen is látható csőrvágás; ezek a halak „megúszták” a kormorántámadást. A szakirodalom szerint egy-egy kormorán naponta átlagosan fél kilónyi halat fogyaszt. Ezer kormorán egy napi táplálékigénye ötszáz kiló hal, így a halgazdálkodási zrt. szakembereinek számításai alapján – a négy téli hónapban – ez akár hatvanezer kiló halat is jelenthet. Nem könnyű vadászni a kárókatonára; nemcsak a vadászt ismerik meg, hanem azt is megjegyzik, hogy hány órakor kezdődik a szolgálata…

A Balatoni Szövetség ülésén a Balatonfüredet képviselő Kiszely Pál biológus kutatási program indítását kezdeményezte. Úgy véli, a ragadozó madarak elszaporodása összefügg az árvaszúnyogok számának növekedésével. Szerinte a kormoránok jelentős halfogyasztása miatt kevesebb a szúnyoglárvákat fogyasztó hal, és emiatt egyre több az árvaszúnyog.

(Somogyi Hírlap 2013. 03. 05.)

 

Újra minősítették a balatoni strandokat. A Balatoni Szövetség jó tíz éve indította el a nyugat-európai mintára kialakított minősítési rendszert. Már csillaggal jelölt külön kategóriákat is használnak, és minősítik a kikötőket, a kempingeket is. /…/ Az idén 37 strand, kikötő és kemping közül 31 kapta meg a kék zászlót. A 26 kék zászlóval jutalmazott strand fele Veszprém megyei, a 9 három csillagos közül is öt ebben a megyében található. Háromcsillagos zászlót, tehát a legkiemelkedőbb minősítést kapott az alsóörsi és a csopaki községi strand, a balatonfüredi Esterházy, a Kisfaludy, és a zánkai Új Nemzedék Központ strandja. Kétcsillagos minősítésű a badacsonytomaji városi és a badacsonyi strand, a révfülöpi Császtai- és Szigeti-strand, a zánkai, a balatonakali és a balatonudvari községi strand, és a Wesselényi-strand Almádiban. A keszthelyi városi, a gyenesdiási Játék, a vonyarci Lidó és a györöki községi strand háromcsillagos, a keszthelyi Helikon kétcsillagos minősítést kapott. /…/ A kikötők közül a szigligetin kívül a boglári kapott jó minősítést, és ugyanott a Sellő kemping.

(Somogyi Hírlap 2013. 07. 03.)

 

 

 

2014

 

Zimmer Feri és az online kassza. Kezdődjön sürgős egyeztetés arról, hogy a magán szobakiadóknak ne legyen kötelező az online kassza használata – hangzott el a Balatoni Szövetség közgyűlésén. Veszélyezteti az idegenforgalmi szezon indítását az a rendelkezés, ami online pénztárgép működtetésére vagy ügyfélkapun keresztül történő rendszeres adatszolgáltatásra kötelezi a magán szobakiadókat is. /…/ Az északi parti településvezetők vetették föl a problémát. Bóka István balatonfüredi polgármester, a szövetség alelnöke úgy vélte: nem életszerű a szabályozás. Hozzátette azt is: már a napokban egyeztetést kezdene az ügyben az adóhatóság illetékes vezetőjével. A tóparti önkormányzatokat tömörítő szervezet ezúttal adta át a 2013-as Balaton-díjakat is: Fekete-Páris Juditnak, a Balaton Fejlesztési Tanács gazdasági igazgatójának, Horváth Gyulának, a Balatoni Hajózási Zrt. korábbi vezérigazgatójának, valamint Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármesternek. (Somogyi Hírlap 2014. 04. 29.)

 

Lázár János 1947–2014. „Nehéz a szó ilyenkor, amikor egy ravatalnál állunk, riadtan, védtelenül, értetlenül tekintünk egymásra, mert ami történt, érthetetlen. Érthetetlen annak ellenére, hogy tudtuk: János nem egészséges. Olyan ember volt, aki sokkal érzékenyebben reagált a körülötte lévő történésekre, mint mi. Elvesztettünk valakit, aki nem egy volt közösségünk tagjai közül – ő volt a Lázár János és nem volt olyan ember, aki közömbös lett volna iránta. Életünk része, tartozéka, intézménye volt a Balaton mindenese. Halottunk van, búcsúzunk tőle, gyászoljuk! Vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök diplomát szerzett, és amire igazán büszke volt: a borászatot is kitanulta.

1991-től töltötte be a Balatoni Szövetség titkári teendőit, én ezt követően kerültem vele a Szövetség elnökségében végzett munkánk révén kapcsolatba, majd barátságba. Mindig úgy éreztem, hogy a Balaton lelkiismerete próbált bennünket a Szövetségen belül szelíd erőszakkal munkára sarkallni. Köszönettel tartozunk a fennlévőnek, hogy vele élhettünk egy helyen, hogy ismerhettük, hogy voltak vitáink, beszélgetéseink. Lelkünk gazdagodott azzal, hogy ismerhettük, így közösségünk lett szegényebb elvesztésével. Oly sokat kaptunk tőle, oly sok mindennel maradtunk adósa, hogy soha nem feledhetjük személyét. Szerettük, mert nem lehetett őt nem szeretni, hiszen a szó legnemesebb értelmében jó ember volt. Most nem csak itt, de Székelyföld jelentős részén is gyászolnak, mert az ott élőket is nagy veszteség érte. Szomorúan, nehéz lélekkel engedjük őt utolsó útjára…”

Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármesterének beszéde. Elhangzott Aszófőn, 2014. június 28-án, Lázár János búcsúztatásán. (Tihany 2014. 07. 01.)

 

Vízszint, strandok: megoldást vár a Balatoni Szövetség. Balassa Balázs szigligeti polgármestert választotta elnökévé a Balatoni Szövetség szombati közgyűlésén. A /…/ szervezet Balatonfenyvesen tartott ciklusnyitó fórumán módosították az alapszabályt. /…/ Balassa Balázs /…/ a legfontosabb ügyek között említette a tó vízszintjének kérdését, a strandok állapot, a horgászat gondjait, a Balaton megközelíthetőségét, az önkormányzati hivatalok létesítésével kapcsolatos lakosságszám-előírásokat és a bringakörút karbantartásának, felújításának megoldását, a hálózat bővítését.

Balassa Balázs mellé Somogy megyéből társelnökké választották dr. Lengyel Róbert siófoki, Zalából Ruzsics Ferenc keszthelyi polgármestert. Elnökségi tagok lettek Somogy megyéből Lombár Gábor balatonfenyvesi, Csákovics Gyula zamárdi, Veszprém megyéből Huszár Zoltán örvényesi, Bóka István balatonfüredi, Zala megyéből Papp Gábor hévízi és Gál Lajos gyenesdiási polgármester. A felügyelő bizottság elnöke Kovács József balatonkeresztúri, tagja Koncz Imre balatonakali és Novák Ferenc zalakarosi polgármester lett. Módosították a tagdíjfizetéssel kapcsolatos szabályokat, és átalakították az alapszabály területi kiterjedésére vonatkozó előírásait is, hogy a vízgyűjtőn kívülről felvehessék a tagnak jelentkező Fejér megyei Lepsény önkormányzatát. (Somogyi Hírlap 2014. 12. 15.)

 

 

2015

 

Növelnék a Balaton üzemi vízszintjét. A nyári turisztikai szezon miatt hasznos lenne a jelenlegi 110 centiméteres vízszint tízcentis emelése, amit tavaly ősszel már kezdeményeztek is a hatóságnál. Minderről a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltségének vezetője, Pécseli Péter beszélt Örvényesen, ahol a Balatoni Szövetség kibővített elnökségi ülését tartotta. /Elhangzott, hogy/ a döntés költséges, hiszen fel kell újítani a partvédő műveket és a csapadékvíz-elvezető rendszert is. /…/ A Balaton a horgászoké, jelentette ki Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. A tavon 2013 decemberében felfüggesztettek mindennemű halászatot, ettől kezdve a horgászat – mint rekreációs tevékenység – vált a halállomány egyedüli hasznosítójává. Halfajok tudatos és hatékony pótlásával a népszerűségét még tovább fokozzák. /…/ Oláh Miklós szociológus természetvédelmi, hulladékgazdálkodási és talajerő-utánpótlási feladatokról beszélt. A balatoni befolyóknak a tó halfaunájára gyakorolt hatásáról Takács Péter, a Limnológiai Intézet munkatársa értekezett. (Veszprémi Napló 2015. 01. 29.)

 

Mentességet kérnek a balatoniak. A Balatoni Szövetség levélben fordult Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez, kérve, hogy a kiemelt üdülőkörzet május elejétől szeptember végéig mentességet kaphasson a kereskedelmi vállalkozások, üzletek vasárnapi kötelező zárvatartása alól.

Balassa Balázs (független), a BSZ elnöke, Szigliget polgármestere elmondta: a BSZ elnöksége hozott határozatot arról, hogy a kormányhoz fordul a mentesség kérésével. A szervezet elnöke szerint elsősorban nem a multik, hanem a kis üzletek üzemeltetői sérelmezik az új szabályozást. A vonatkozó jogszabály lehetőséget biztosít a 200 négyzetméternél kisebb üzletek vasárnapi nyitva tartására, de csak ott, ahol a család tagjai dolgoznak. Balassa Balázs szerint szükséges lenne megvizsgálni, hogyan terjeszthető ki ez a mentesség az alkalmazottakat foglalkoztató balatoni üzletekre is, hiszen sok esetben megoldhatatlan, hogy egy egész évben nyitva tartó kereskedelmi vállalkozásnál csak a családtagok dolgozzanak minden hétvégén. Azt is figyelembe kell venni, hogy az üdülőrégióba érkező turisták, nyaralótulajdonosok számára a szabadság időszakában nincs különbség a hétköznap vagy a hétvége között – hangsúlyozta. (Zalai Hírlap 2015. 04. 20.)

 

Újabb vasárnapi szigorítás. Tovább szigorított a parlamenti többség tegnap a vasárnapi zárvatartáson: a módosítás értelmében már a világörökségi területeken sem nyithatnak ki az üzletek a hét utolsó napján. A többi napon ugyanakkor reggel hat óra helyett már fél ötkor várhatják a vásárlókat a boltok. /…/ Bár még nincs itt az igazi szezon, a negatív tendencia már látszik – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke. /…/ másfél hete levélben sürgette, hogy a kormány legalább a főszezonban, május és szeptember között engedélyezze a boltok vasárnapi nyitvatartását az üdülőhelyeken. A szervezet elnöksége egyhangúlag támogatta a megkeresést, választ azonban egyelőre nem kaptak a felvetésekre. /…/ /Mindez/ a turizmusra nem lesz pozitív hatással – fogalmazott óvatosan. /…/ nem segít a parlament tegnapi döntése, amellyel kiterjesztették a boltok vasárnapi zárvatartását. 133 igen, 37 nem szavazattal, egy tartózkodással döntötte el az Országgyűlés, hogy a jövőben a világörökségi területeken is zárva kell tartani a boltokat. /…/ Módosult továbbá a nyitvatartásra vonatkozó szabályozás is, így azok az üzletek, amelyek eddig reggel hattól tarthattak nyitva – akár hétköznap, akár vasárnap vagy ünnepnapon –, már fél ötkor kinyithatnak. Ez viszont a Balaton és az üdülőövezetek szempontjából teljesen mindegy, hiszen „ki az az őrült, aki nyáron, épp a nyaralás alatt kel fel reggel fél ötkor, hogy bevásárolhasson? Hacsak nem az éjszakai buliból hazafelé tartókra gondoltak” – fogalmazott egy másik település vezetője, aki azonban nem akart névvel nyilatkozni. /…/ Keszthely fideszes polgármestere, Ruzsics Ferenc érdeklődésünkre kifejtette, nem a sajtón keresztül akarnak üzenni, hanem megoldást akarnak /…/ Szerinte jó, ha a multik vasárnap zárva vannak, de a 200 négyzetméter alatti üzletek esetében reméli, sikerül megfelelő megoldást találni. (Magyar Nemzet 2015. 04. 29.)

 

Mérlegen a strandok. A Balaton családbarát strandja a balatonfüredi Esterházy-strand lett. Megválasztották a tó kerékpárosbarát, a legsportosabb, illetve a legjobb szabadstrandját is. A fürdőhelyek színvonalát egy, két és három csillaggal minősítették. A Balatoni Szövetség idén is meghirdette a Kék Hullám Zászló strandminősítést.

Bizonyos strandoknál komoly fejlődés látszik, de vannak olyanok is, ahol megállt az idő – írja tapasztalatairól közleményében a szervezet. Az idei évben néhány változást vezettek be. A jelentkező strandoknál a kötelező elvárások mellett (vízi mentés, ÁNTSZ-jegyzőkönyv) nézték a látogatók kényelmét, komfortját biztosító szolgáltatások színvonalát is.

A strandokat az elmúlt évektől eltérően idén működés közben nézte a Balatoni Szövetség, így az ellenőrző bizottság a strandot igénybe vevő turisták szemével is vizsgálhatta a szolgáltatásokat. Nem csak a vizesblokkok megléte, hanem felszereltsége, tisztasága is szempontként szolgált. Vizsgálat tárgya volt még a mozgáskorlátozott parkolóhelyek megléte, a strand megközelíthetősége, valamint az is, hogy alakítottak-e ki a mozgássérültek számára illemhelyet, zuhanyzót, illetve, hogy biztosított-e a vízbe jutásuk.

Fontos volt, hogy a kisgyermekes családok számára milyen szolgáltatásokat kínálnak. Rendelkezik-e a strand lidós partszakasszal, a játszótereknek pedig minél több korosztály számára használhatónak kellett lennie. /…/ Pontozták a vendégek közérzetét javító szolgáltatásokat, mint például a virágosítást és a dohányzásra kijelölt helyek szabályozását. Fontos szempont volt a sportpályák megléte és állapota, a vízi sportolási lehetőségének biztosítása, továbbá a külső és belső kabinok, hideg- és melegvizes zuhanyzók megléte, állapota. Előnynek számított, ha a strand területén több színvonalas szolgáltatás működött. Értékelték a vendéglátóegységek kínálatát, összképét, az értékmegőrző, a WIFI, a kerékpártárolók meglétét, a parkolók számát és állapotát.

A nevező strandok közül idén nyolc lett három-, 14 kettő-, hat pedig egycsillagos minősítésű. /…/ A Balaton családbarát strandja címet a füredi Esterházy-strand kapta.

(Veszprémi Napló 2015. 06. 30.)

 

Nemet mondtak a bojlis horgászokra. Tizennégy tóparti településből csak négy támogatta a Balatoni Horgászrendbe idén bekerült bojlis (más néven behordásos) horgászatot a saját üzemeltetésű strandszakaszain – ez is kiderült a Balatoni Szövetség legutóbbi ülésén. A felmérésre válaszoló önkormányzatok közül hét válasza volt teljesen elutasító, /…/ három település pedig csak versenyen látná szívesen a bojlishorgászokat. A szövetség ülésén elhangzott: kevés a parti horgászhely. (Somogyi Hírlap 2015. 11. 16.)

 

 

2016

 

Hárman kaptak elismerést. A Balatoni Szövetség legutóbbi közgyűlésén Bagyó Sándort, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökét, Bíró József vízikikötő-tervezőt és Szauer Rózsát, a Nők a Balatonért Egyesület elnökét Balaton-díjban részesítette. A díjat Balassa Balázs, a szövetség elnöke adta át. Bagyó Sándor a díj átvételekor hangsúlyozta, szerinte az elismerés a csapat egészének és tevékenységének elismerése, valamint sok munkát kell még együtt elvégezniük ahhoz, hogy a kitűzött célok megvalósuljanak. Bíró József köszöntőjében elmondta, alig van olyan Balaton-parti település, ahol ne végzett volna vízi tervezéseket, Keszthelytől Balatonfűzfőig szinte minden település őrzi a munkáját, és örül, hogy elismerik, 43 éven keresztül lehetőségeihez mérten mindent elkövetett, hogy a magyar tenger, a Balaton szépítését, fejlődését elősegítse. Szauer Rózsa húsz éve tagja, illetve vezetője a Nők a Balatonért Egyesületnek. Áldozatos munkájának is köszönhető, hogy egyesületük jó hírnévnek örvend, rendszeresen képviselteti magát a Balatonnal kapcsolatos ügyek tárgyalásán, véleményüket kikérik és meghallgatják. /…/ Ez alkalomból az ülésen elismerték a Balatoni Szövetség alapítóinak munkáját, valamint díjazták azon szervezeteket is, amelyek sokat tettek a Balaton térségéért és a szövetség munkájának segítéséért. A balatoni régióban össze kell hangolni a fejlesztéseket, hogy vonzóbbá tegyék a tavat. Ezenkívül együttműködési megállapodást kötöttek a Limnológiai Intézettel és a Balatoni Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatával is. /…/

A díjak átadása után a szövetség 2015. évi beszámolójával tértek át a fajsúlyosabb témákra a közgyűlésen, ezeket a 2016. évi munkatervjavaslat követte. Ezen belül elhangzott, hogy a balatoni turizmus számára létkérdés a vasárnapi nyitvatartás. /…/ Az eseményen elhangzott az is, mennyire fontos, hogy a balatoni régióban összehangolják a fejlesztéseket, ugyanis csak így tehetik még vonzóbbá a tó környékét. (Veszprémi Napló 2016. 03. 30.)

 

A balatoni szezon elé. Balassa Balázst, a Balatoni Szövetség elnökét kérdeztük. Év elején mindig megfogalmazódik a kérdés a Balaton-menti önkormányzatok vezetőiben: „Mit várunk a szezontól, mit várunk az évtől?” Pár évvel ezelőtt kevésbé optimistán azt a választ adtuk, hogy reméljük, nem lesz rosszabb, mint a tavalyi. Idén több polgármester úgy fogalmazott, hogy jobb évet vár a 2015. évnél. Ennek van realitása, hiszen az elmúlt években lassan, de elindult egy fejlődési folyamat, ami alapot ad az optimizmusra. Természetesen idén is tapasztalni fogunk nehézségeket, komoly kihívást jelenthet például a szakképzett munkaerő hiánya. Ezt a problémát rövid távon kezelni kell, hosszú távon pedig megoldani. Ezért javasoltuk a munkahelyteremtő pályázatok kapcsán, hogy inkább az utazásra, illetve a lakbértámogatásra pályázhassanak a vállalkozások, mivel ezáltal könnyebben válik mozgathatóvá a határokon belül a munkaerő. A Balatoni Szövetség jelenleg is több – a térséget érintő – kérdéssel foglalkozik, mint például az iszapkérdés. Ha nem történnek előremutató intézkedések, a Keszthelyi- és a Szigligeti-öbölben gondokat okozhat a strandokon, a kikötőkben felhalmozódó iszap. /…/ Napirenden van a cafeteria várható változásának kérdése: ha eltörölnék, az nagyon negatívan érintené a térség turisztikai szolgáltatóit. /…/ Fontos beszélni a szúnyoggyérítésről is. Az első biológiai irtás már lezajlott. Jelenleg is folynak a tárgyalások a kormánnyal a finanszírozásról, de szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy a májusban és júniusban szükséges kémiai védekezésre a források rendelkezésre állnak, hiszen az önkormányzatok befizették a rájuk eső részt, a teljes költség felét. Hiszem, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek és a fennmaradó 50 százalékot az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően az állam biztosítja. Tavaly megújult a Kék Hullám strandminősítés, idén ezt a csillagokkal is jelzett minőségi megkülönböztetést tovább szeretnénk vinni. /…/ Idén a Balaton „legzöldebb” strandját keressük, ez a legkisebb ökológiai lábnyommal rendelkező strandot jelenti, aminek egy külön szempontrendszert dolgoztunk ki. A Balatoni Szövetség 2016-ban tizennegyedik alkalommal rendezi meg a balatoni borok versenyét, amely a balatoni borvidékeket összefogó egyetlen régiós borverseny. (Zalai Hírlap 2016. 04. 16.)

 

A művészek felé nyitnak. A Balatoni Szövetség és a tó körül élő képzőművészek kapcsolatfelvételét célzó megbeszélést tartottak. /…/ Ennek egyik lépése lehet azon archívum létrehozása, amely először elektronikus, majd nyomtatott formában is bemutatná a Balaton partjától tíz kilométeres körzetben élő alkotók munkáit. Jelentősége lehet ennek kiállítások szervezésében, de a műalkotások eladását is elősegítheti. Vészeli Lajos festőművész ismertette, hogy a Balatoni Hajózási Zrt.-vel is tárgyalt, ennek eredménye a szervezet 170. születésnapját köszöntő kiállítás lehet. A tervek szerint szeptember közepén egy hajón és a hozzá kapcsolt uszályokon rendeznék meg a tárlatot. A megbeszélés ezt követően fórummá alakult, ahol a művészek elmondhatták javaslataikat, ötleteiket a felmerült témákkal kapcsolatban. (Veszprémi Napló 2016. 04. 26.)

 

Visszavonta a kormány. A kormány az egyik új határozatában a turizmusfejlesztési célra felhasználható európai uniós források összehangolásáról döntött. Ennek részeként visszavonta a tavalyi, 300 milliárd forintos, balatoni fejlesztésekről szóló határozatát. /…/ A tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség elnöke meglepve olvasta a visszavonásról szóló döntést. /…/ Remélem, hogy a kormányhatározat nem forráselvonást eredményez, hanem a Magyar Turisztikai Ügynökség létrehozását követő forrásátcsoportosítás következménye – közölte Balassa Balázs. /…/ Manninger Jenő miniszteri biztos lapunknak elmondta: a kormányzat új, hatékonyabb struktúrát szeretne megteremteni a turizmusban, ezzel egyidejűleg vizsgálják felül a projekteket. Voltak szakmai viták például hajózási, vízügyi kérdésekben, de a projekttervek döntő része valószínűleg meg fog valósulni, ugyanis ezek egyes operatív, szakmai programokhoz tartoznak. Az útépítéseket, vasútépítéseket, vízügyi beruházásokat, a területi operatív programhoz tartozó beruházásokat nem veszélyezteti a döntés. /…/ A fejlesztési programokról szóló visszavont kormánydöntés kapcsán megkerestük a Balaton Fejlesztési Tanácsot is, azonban többszöri érdeklődésünkre tőlük nem kaptunk választ kérdéseinkre.

(Zalai Hírlap 2016. 07. 09.)

 

Balatoni hal: eladható? Eladhatja a horgász a halat, de csak ha halastóban fogta, és ha őstermelő – minisztertársát pontosította az agrártárcát vezető Fazekas Sándor, hiszen előzőleg Varga Mihály arról beszélt a Hír TV kérdésére: aki elad egy halat, akár csak az őstermelő, ha megfizeti az adót, akkor azt legálisan teszi, így /…/ akár a munka nélkül maradt halászok is folytathatják horgászként… /…/ Egy harmadik miniszter, Lázár János jobban képben volt Vargánál, ő egyértelműen fogalmazott, mondván, „a horgász ma legálisan nem tudja eladni a halat az étteremnek”. A tárcavezetők megszólalásaiból is látható, hogy napirendre került a téma, amióta egy kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök felvetette: miért nincs balatoni, tiszai hal a balatoni, tiszai éttermekben, halsütödékben? /…/ Egyfajta válaszra kísérletet tettek a balatoni polgármesterek a napokban. /…/ a Balatoni Szövetség halfelvásárlói hálózat kialakítását látná jónak körben a tóparton, ezeken a helyeken adhatnák le, illetve el a feleslegüket a horgászok.

Az internetes fórumokon meglehetősen nagy visszhangot váltott ki a javaslat, és a legtöbben élesen ellenzik. Két éve, nem sokkal a balatoni halászat leállítását követően Fülöp József, a Somogy megyei horgászegyesületek szövetségének elnöke azt mondta lapunknak: A horgász ne kereskedjen, így is sokan átlépik a napi fogási maximumot. Ami pedig a vendéglősöket illeti, azok nem igazán szeretik a balatoni halat, pontosabban a vendégek nem kedvelik, mert szálkás. A legkurrensebb süllőt viszont beszerzik horgásztól, rapsictól… (Somogyi Hírlap 2016. 09. 26.)

 

A térség fejlődéséért. Első alkalommal szervezte meg a közelmúltban a Balatoni Szövetség azt a találkozót, ahol összehívták a tó körüli önkormányzatok és szervezetek vezetőit, a térség országgyűlési képviselőit, a helyi turisztika és média képviselőit.

Ahogy Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke /…/ fogalmazott, a találkozó célja a Balaton vezetőinek közös gondolkodása, partnerségük kialakítása volt. /…/ Külön megemlítette a gasztronómiát, mint a rendezvény egyik fő mozgatórugóját, majd átadta a szót Fenyvesi Zoltánnak, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése alelnökének. Utóbbi a tavat érintő legfontosabb pályázatokról ejtett szót. Őt Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke követte, aki a kormány Balaton-programjához kapcsolódó forrásokat ismertette, kiemelve, hogy jó pályázatokkal komoly eredményeket lehet majd elérni ezek lehívásában. /…/ A felszólalók reményüket fejezték ki, hogy hamarosan legálisan beszerzett balatoni halat is fogyaszthatnak majd a térség éttermeiben a vendégek. (Veszprémi Napló 2016. 11. 24.)

 

 

 

2017

 

Díjak, strandok és szúnyogok Hévíz. Tegnap egy háttértelepülés, az idegenforgalmi és gyógyászati életben kiemelkedő fürdőváros adott otthont a tó környéki településeket tömörítő Balatoni Szövetség közgyűlésének. Itt adták át a Balaton-díjakat. A kitüntetést a tavaly 170 éves Balatoni Hajózási Zrt., a balatonfüredi Reformkori Hagyományőrzők Társaság és a Balaton Világörökségéért Alapítvány érdemelte ki. /…/ A szövetség együttműködési megállapodásokat is kötött – köztük a három tóparti megye építész kamarájával, /…/ mert szakmai partnerként ők is részt vesznek az idén első alkalommal meghirdetendő, az „Év Balatoni Háza” pályázat lebonyolításában. A szúnyoggyérítés előkészületei is szóba kerültek az ülésen. E munkálatok finanszírozása és lebonyolítása tavaly óta új rendszer szerint működik, s – mint elhangzott – ezt hatékonynak tartják a településvezetők. – Korábban szövetségünk koordinálta a teljes balatoni szúnyoggyérítést. Most az önkormányzatok továbbra is biztosítják azt az összeget (40 millió forintot), mint korábban. Tavasszal a BSZ végzi a biológiai, illetve a szükséges kémiai gyérítést, továbbá ha igény van rá (tavaly volt), mi avatkozunk be ősszel is; a nyári időszak pedig a katasztrófavédelemé – szólt a változásról Balassa Balázs, a szervezet elnöke. Az ülésen az is kiderült: a Balatoni Szövetség megújítja a Kék Hullám Zászló strandminősítő rendszerét. Az eddigi három csillag helyett ez évtől egy és öt csillag közötti minősítést érhetnek el a fürdőhelyek, és minden második évben különdíjakat is kiosztanak: átadják a Balaton családbarát, kerékpárosbarát és legsportosabb strandja címeket. (Zalai Hírlap 2017. 03. 23.)

 

Több forrás kellene. A balatoni fejlesztési forrásokból szeretne keretet elkülöníttetni a Balatoni Szövetség újabb csónakkikötők mielőbbi létesítésére, és az illegális feltöltések, stégek elbontására. Egyben azt is kezdeményezik, hogy enyhüljenek a balatoni csónakkikötők létesítésének feltételei. Balassa Balázs, a /…/ szervezet elnöke az MTI-nek pénteken elmondta, hogy a BSZ a legutóbbi elnökségi ülésén döntött a lépésről. Kifejtette, az utóbbi években emelkedett a Balatonnál az illegális csónakkikötők, feltöltések, horgászstégek száma, miután nincsenek elriasztó büntetések, eljárások a szabályszegőkkel szemben. Ennek legfőbb oka, hogy /…/ többszáz millió forintba is kerülhetnek a bontások, miközben legtöbbször nem bizonyítható, ki végezte a feltöltést, a stégépítést, a költség tehát nem hajtható be senkin. Balassa Balázs arról is beszámolt, hogy az illegális beavatkozások sok helyen jelentősen károsították a minőségi balatoni nádasokat, amelyek „babásodni”, csomósodni kezdtek, harmadosztályú nádassá váltak, vagy rosszabb esetben kipusztultak és helyükön nem kívánt növényfajok jelentek meg. Hangsúlyozta /…/ elengedhetetlen, hogy a balatoni fejlesztési források felosztásáról szóló, most készülő rendelet lehetőséget teremtsen új csónakkikötők létesítésére. /…/ enyhíteni kell a csónakkikötők létesítésének feltételrendszerén, és gyorsítani kell az engedélyeztetési eljárást.

(Zalai Hírlap 2017. 06. 24.)

 

 

Elrabolt vízpartok. Egyre több az illegális stég, csónakkikötő, vízi állás, bejáró és telek végi feltöltés, elvégre nem üldözik, nem szankcionálják a Balaton „elrablóit”, a nádasok pusztítóit – hangzott el a Balatoni Szövetség ülésén. A tóparti polgármesterek szerint a balatoni fejlesztési forrásokból lehetne-kellene elkülöníteni erre a célra. Ezzel darázsfészekbe nyúlnak. Akárcsak a balatoni főépítész, aki azt javasolta egy minapi szakmai tanácskozáson: külön telekadót vessenek ki a közvetlen vízparti ingatlanokra, aki pedig nem akar fizetni, az ajánljon fel ingyen 25-30 métert a telkéből közcélokra, szabad parti sétánynak. A vízügy néhány évvel ezelőtt mérte fel: 95 magántelket kéne kisajátítania az államnak ahhoz, hogy biztosítani lehessen minden településen a Balaton-törvény által előírt 30 százaléknyi szabad parti sávot. Az érintett ingatlanok többsége egyébként állami tulajdonban van.

A vízügy a Balatonig érő telkek illegális feltöltése ellen évek óta szélmalomharcot vív. Egy 2011-es felmérés 367 illegális feltöltést számolt össze, csaknem felét két délnyugat-balatoni településen, Balatonmáriafürdőn és Balatonfenyvesen. Ugyanekkor jelentették be az illetékesek, hogy közmunkásokkal szállnak harcba a „Balaton elrablói” ellen, de végül semmi sem történt. Egy névtelenséget kérő vízügyesnek erre is van megoldása: elbontás helyett nyilvánítsa az állam az illegális feltöltéseket a leendő szabad parti sétány részének… A feltöltések és a mintegy félezer engedély nélkül létesített bejáró elbontásának költsége várhatóan meghaladná a 400 millió forintot.

(Szabad Föld 2017. 07. 07.)

 

A Balatoni Szövetség is megoldást sürget. A belterületeken egyre nagyobb számban felbukkanó vadak miatt a földművelésügyi miniszterhez fordult levélben a Balatoni Szövetség, hiánypótló jogalkotást, valamint vadvédelmi szolgálat létrehozását kérték, amelynek a legfontosabb teendője a belterületeken felbukkanó vadak befogása, valamint a lakosság tájékoztatása lenne. A szövetség már év elején jelezte: országos szintű problémáról van szó, amely a kiemelt üdülőkörzetben azért jelentkezik hatványozottabban, mert vízparti, természetközeli településekről van szó, ahol a belterületek is kedvező életteret nyújthatnak a vadon élő állatoknak. A lakott területekre bejáró vadak az esetenkénti tetemes vadkárokon kívül veszélyhelyzeteket teremthetnek, riadalmat okoznak, illetve egészségügyi kockázatot is jelenthetnek. /…/ A balatoni szervezet a szakjavaslatokat összegezve meghatározta azt is /…/ kinek milyen felelőssége, szerepe van a vadprobléma enyhítésében. Eszerint: a vadásztársaságoknak a vadállomány túlzott elszaporodása ellen kell tenniük. A vízügy a nádaratás nagyobb területekre történő kiterjesztésével, a vadak lakott területen található életterének szűkítésével segíthet. A hegyközségeknek az elhanyagolt szőlők tulajdonosait, az önkormányzatoknak – szükség esetén új helyi rendeltek alkotásával – az elhanyagolt ingatlanok tulajdonosait kell rábírniuk a területek rendbetételére. A lakossággal, üdülőtulajdonosokkal pedig meg kell értetni, miért ne etessék a vadakat, és miért ne nyújtsanak búvóhelyeket számukra. (Zalakaros 2017. 08. 24.)

 

 

2018

Horgászok és sportolók igénye az egész éves jelzés. Horgászok kérésére kezdeményezi a Balatoni Szövetség, hogy egész évben működjön a viharjelzés a tó környékén. A szervezet erről a napokban megtartott ülésén döntött. Jelenleg április első napja és október utolsó napja között működik a balatoni viharjelző rendszer, csakúgy, mint a Velencei-, a Tisza-, és a Fertő tónál. A Bakony–Balaton Horgász Szövetség fordult a kéréssel a Balatoni Szövetséghez, hogy egész évben működjön a viharjelzés. Hangsúlyozták, hogy ez nemcsak az ő igényük, hanem az összes Balaton környéki horgászegyesület és -szövetség is támogatja őket – mondta lapunknak Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke. A szervezet elnöksége is jogosnak találta az igényt, mely ha megvalósulna, nem csak a horgászokat segítené. /…/ Egyre inkább érezhető, hogy a viharjelzés nincs összhangban a Balaton használatának szokásaival. (Zalai Hírlap 2018. 03. 06.)

 

Átadták a balatoni épületek idei díjait. Újabb építészeti értékekkel gazdagodott a legnagyobb hazai üdülőrégió, a tihanyi apátság Rege cukrászdájában pénteken kihirdették az év legszebb balatoni lakóháza, középülete, üdülője, illetve gazdasági épülete elnyerésére kiírt pályázat eredményeit. A Nők a Balatonért Egyesület (NABE) és a Balatoni Szövetség (BSZ) összefogásával, valamint a Miniszterelnökség építészeti helyettes államtitkársága támogatásával 2018 nyarán közzétett felhívásra tizenkilenc pályázat érkezett, amelyből együttesen hat részesült elismerésben. A szakemberekből álló zsűri ez alkalommal az év balatoni lakóháza címre a dörgicsei Portushome vendégházat (tervezője Kovács D. Barna) tartotta érdemesnek, az év balatoni üdülőépülete díjat egy fonyódi nyaraló (építésze Dénes György), az év balatoni középületét megillető elismerést pedig az alsóörsi Marina kikötőépület (tervezője Szilvási Attila) kapta. A NABE különdíját a pusztaszemesi Dióliget lakóháznak, a BSZ-ét a csopaki Schieszl-pince tervezőjének, a Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját a tihanyi vitorlásiskola tervezőinek ítélték. (Magyar Idők 2018. 10. 29.)

 

 

2019

 

Ellenzik a jetski megjelenését. A Balatoni Szövetség minapi közgyűlésén Fonyódon /…/ a BSZ polgármesterei kifejtették, tisztában vannak azzal, hogy elengedhetetlen a turisztikai szolgáltatások színesítése, de ez – mint mondták – csak a hagyományok, az értékek megőrzése mellett történhet. Szerintük a családbarát, biztonságos szolgáltatások számtalan lehetőséget kínálnak a kulturált kikapcsolódásra, a Balaton egy biztonságos vízfelület, melyet fenn kell tartani. /…/ A közgyűlés úgy határozott, hogy a Balaton Fejlesztési Tanáccsal közösen felmérik az összes Balaton-parti önkormányzat elektromos hajókkal kapcsolatos álláspontját, és ezek alapján tesznek javaslatot a törvényi szabályozásra. Átadták a Balaton-díjakat is, amit Horváth Tihamér és Heizler György, a Tihanyi Bencés Apátság szerzetesközössége nevében pedig Gergely Gellért atya, aszófői plébános, Kiss Domonkos alperjel, Mihályi Jeromos perjel vehetett át. (Veszprémi Napló 2019. 04. 15.)

 

Balatoni borok versenye. Összesen 157 minta érkezett a XVII. Balatoni borokversenyre, amelyet tegnap a füredi Hotel Annabellában rendeztek meg a Balatoni Szövetség szervezésében. /…/ Mind a hat balatoni borvidék részt vett, így elküldte nedűit a Balatonboglári, a Zalai, a Balaton-felvidéki, a Nagysomlói, a Badacsonyi és a Balatonfüred–Csopaki borvidék. /…/ Zömében fehérborok érkeztek, ezekből több mint száz mintát értékelt a rangos verseny zsűrije, élén Kocsis Lászlóval, a Pannon Egyetem Georgikon Kar kertészeti tanszékének vezetőjével. /…/ Ezúttal is kiválasztották a legjobb fehér- és vörösbort, a rozét, a desszert-, valamint gyöngyözőbort, illetve pezsgőt. Balassa Balázs, a BSZ elnöke érdeklődésünkre közölte /…/ A Balatoni borok versenye egy olyan „seregszemle”, ahol az egész régió megmutathatja sokszínűségét és azt, hogy nagyon komoly gasztronómiai, turisztikai tényezővé vált a bor. Fontos, hogy ne csak a szövetség, hanem a borászok is átérezzék ennek a jelentőségét. (Veszprémi Napló 2019. 05. 17.)

 

Kompokkal fejlesztik a balatoni hajózást. Ütemesebb menetrend, dinamikus árazás, megújuló eszközpark, akadálymentesítés és egyéb komplex fejlesztések sora valósulhat meg a Balatoni Hajózási Zrt.-nél (Bahart) az állam által most végrehajtott 6,6 milliárdos tőkeemelésből, amely az évek óta elmaradt beruházások finanszírozásához szolgál majd forrásul. A változás újabb mérföldkő az eddig 4 milliárd forintos alaptőkével, 21 tóparti önkormányzat tulajdonában működő társaság történetében, hiszen az állam immár 75 százalékos tulajdonosként határozza meg a kiemelt üdülőrégió egyik kulcsfontosságú szolgáltató cégének tevékenységét. /…/ A fejlesztések sora négy új komp szolgálatba állításával startol Szántód és Tihany között, modernizálják a személyszállító hajókat is. /…/ Budapest után a Balaton az ország második legfontosabb turisztikai térsége, a magyarok legkedveltebb úti célja, ezért a kormány kiemelt figyelmet fordít rá, és jelentős összegű támogatásokkal segíti a szolgáltatások színvonalának javítását. Ezért hajtottak végre vasúti, közúti és vízminőségvédelmi beruházásokat is. /…/ „A Balatont nemcsak körbejárhatóvá, hanem minél több ponton átjárhatóvá is kell tenni, a személyhajózás azonban nem tartozik a nyereséges üzletágak közé a Bahartnál” – mondta Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke a Világgazdaságnak. A Balaton-parti önkormányzatoknak (különösen a kikötővel rendelkezőknek) rendkívül fontos, hogy a Bahart minden eddigi szolgáltatása megmaradjon, és ne szüntessenek meg szerényebb utasszámmal működő hajójáratokat, amelyek az érintett településeknek a jövőt jelenthetik. A Balaton-parti települések kétharmadának van személyhajó-kikötője, ezek képviselő-testületei a Bahart tulajdonosaként a nyereséges ágazatok bevételéből finanszírozták eddig a veszteségeseket. /…/ „Reményeink szerint állami szerepvállalással és színvonalasabb formában, helyenként nagyobb kapacitással üzemel tovább a jövőben a tóparti turizmusban nélkülözhetetlen személyhajózás is, méghozzá a Balaton miliőjéhez illeszkedő és a helyi élővilágot kímélő formában” – összegezte várakozásaikat a Balatoni Szövetség elnöke. (Világgazdaság 2019. 08. 29.)

 

Állandó lakosokra vár a Balaton. Két éve robbant be, és mára két részre szakadt a balatoni újlakáspiac: a déli parton öt és félszeresére nőtt a kínálat és 17 százalékos a drágulás, az északi parton viszont csupán 50 százalékos a kínálatbővülés, ellenben 73 százalékos az áremelkedés. /…/ Van mire alapozniuk a fejlesztőknek, a Balaton környékén két év alatt megduplázódott a kereslet, és idén az első nyolc hónapban 85 százalékkal nőtt tovább. /…/ A bővülő kínálat kifogja a szelet a drágulás vitorlájából, a déli parton ugyanis az átlagos négyzetméterárak magasabb szintről, 707 ezer forintról indultak, és most értek el 830 ezer forintig, míg a tó északi felén két év alatt 581 ezer forintról több mint 1 millió forintra emelkedtek. A déli part legdrágább települése Szántód, ahol az új lakások átlagos négyzetméterára meghaladja az 1,4 millió forintot, az északi parton pedig Balatonfüred, ahol az 1,1 millió forintot. Az árazásban nagy különbségek figyelhetők meg a panoráma alapján, az utcai kilátáshoz képest akár 60 százalékkal is többet kérhetnek az építtetők, de a kertre nyíló kilátáshoz képest is 17 százalékkal többet ér a balatoni panoráma. /…/ A régió népszerűségéhez – közvetetten – a klímaváltozás is hozzájárul, a jó idő április végétől szeptember végéig kitolódik, ami megnövelheti a balatoni új lakások kihasználtságát is. /…/

 A régió nem versenyképes Budapesttel vagy más dunántúli nagyvárossal szemben, az egyévszakos turizmus nem lehet jövőkép – összegezte tapasztalatait megkeresésünkre Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség elnöke, Szigliget polgármestere. Mint mondta, a lakosság jelentős részét a nyugdíjasok teszik ki, és összességében nem nő a régió lakossága, az állandóan ott élők száma. Hiába épül egyre több lakópark, azok valójában üdülőházakként fognak működni, az év nagy részében üresen állnak a legjobb fekvésű ingatlanokon – tette hozzá. A Balaton déli partja szinte már teljesen beépült, de minden település maga alkotja meg a helyi rendezési tervét, minden önkormányzat maga dönti el, milyen úton jár, sok település nem tud ellenállni a befektetői igényeknek, és a rövid távon hasznot hozó bevételeket szem előtt tartva támogatja a fejlesztési igényeket – fogalmazott a Balatoni Szövetség elnöke. (Világgazdaság 2019. 10. 02.)

 

Jó alapot teremtettek. Tisztújíó közgyűlést tartott a tóparti önkormányzatok érdekképviseleti szervezete, a Balatoni Szövetség. A szigligeti polgármestert a balatonfenyvesi váltja az elnöki tisztségben. A közgyűlésen áttekintették az idei szúnyoggyérítéseket, melyek az értékelés szerint hatékonyak voltak. Az ülésen szó volt arról is, hogy a szabályozás szerint jövő évtől a kémiai kezelést már csak földi úton lehet végezni. A gépjárműről történő gyérítés során zaj-, hang-, valamint füstfelhőhöz hasonló hatásokat tapasztalhat a lakosság. Viszont az egészségre nem veszélyes ez a beavatkozás. Az elnökség álláspontja, hogy a biológiai gyérítést kell a jövőben előtérbe helyezni – hangsúlyozta Balassa Balázs.

Az ülésen foglalkoztak a nyári időszakban tapasztalt algásodással, és kiírták a Nők a Balatonért Egyesülettel közösen meghirdetett Év Balatoni Háza pályázatot. Az összejövetel egyben tisztújító közgyűlés is volt. Balassa Balázs, Szigliget polgármestere öt évig vezette a Balatoni Szövetséget, ez idő alatt gyarapodott a taglétszám, és egyre több társszerv segíti a munkát. – Az elmúlt öt év talán legnagyobb eredményének tartom, hogy elértük: a BSZ ismét ismert és elismert szervezetté vált. Sok térségi és országos problémára hívtuk fel a figyelmet, és a legtöbb esetben javaslatokat is tettünk a megoldásokra. Folyamatosan fejlesztettük szövetséghez köthető rendezvényeinket. A Kék Hullám Zászlós strandminősítés, a balatoni borok versenye, az Év Balatoni Háza, a Balaton-díj évről-évre színvonalasabb, értékesebb elismeréssé vált. Összességében úgy gondolom, jó alapot teremtettünk a szövetség további munkájához – mondta Balassa Balázs.

A BSZ szabályai szerint minden önkormányzati ciklusban más megyéből választják az elnököt, ezúttal Somogyból. Mostantól Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere tölti be a tisztséget.

Az új vezető lapunknak elmondta, minden települést felkeres, ezek után szeretnének elkészíteni az elkövetkezedő öt esztendőre egy olyan munkatervet, melynek számon kérhető a megvalósítása. Mivel érdekképviseletről van szó, az aktuális ügyekben is hallatnunk kell a hangunkat – emelte ki Lombár Gábor. Társelnök lett Balassa Balázs és Keszthely polgármestere, Tóth Bálint. (Veszprémi Napló 2019. 12. 09.)

 

 

2020

 

Ha nem lesz nád, Balaton se lesz. Négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat az ingatlanok tulajdonosai. Pomogyi Piroska hidrobiológus a Balatoni Szövetség (BSz) legutóbbi, balatonfenyvesi elnökségi ülésén felhívta a balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetőinek a figyelmét arra, hogy a megbontott, megrongált nádas minősége romlik, erodálódik, és ha nem lesz nád, végül Balaton sem lesz. Az új légi fotók elemzései bizonyítják a fentieket a szakértő szerint. Az üdülőrégióban a téli nádaratásra engedélyt kérők mintegy fele tavaly is irtást végzett az aratás helyett. A szakember hangsúlyozta, hogy a tó mintegy 1200 hektárnyi nádasának a vízminőség és a partvédelem mellett jelentős a szerepe a vízi élővilág megőrzése miatt is. A 2019 augusztusi fotók alapján 7,5 hektárnyi nádast irtottak ki a négy évvel korábbi állapothoz képest. Több mint egy-egy hektárnyi nádas tűnt el Balatonakali, Balatonföldvár és Szántód, valamint Fonyód partjairól, és ezer négyzetméternél nagyobb területről pusztították ki a növényt Balatonfenyves, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonmáriafürdő, Gyenesdiás, Badacsonytomaj, Szárszó, Zamárdi, Siófok, Balatongyörök, Balatonudvari és Badacsonytördemic térségében – mondta Pomogyi Piroska. Hozzátette, hogy a balatoni nádasokat jelentősen károsítják az illegális stégek, bejárók, feltöltések, amelyekből már öt éve 1700-at számláltak – a friss összesítés erről még csak részben készült el. Javasolta, hogy a tóparti települések webkamerák segítségével, tanösvények létesítésével, tájékoztató táblákkal hívják fel a figyelmet a nádasok fontosságára. A helyben élőknek és az üdülőknek egyaránt érezniük, tudniuk kell, hogy az ő felelősségük is a balatoni nádas megvédése, és ha kell, tegyenek feljelentést. /…/ A Balaton mellett élők és nyaralók szempontjából lényeges, hogy ha tönkretesszük a nádas parti zónákat, a természeti területeket, akkor megszűnik az a természetes pufferzóna, amely védi a tavat a külső terhelésektől. /…/ Amellett a nádasövben nagyon sok élőlény él: ott lakik, ott táplálkozik, ott szaporodik számos madár- és halfaj, kétéltűek és hüllők, emlősök. Sőt, az északi parti nádasokban akár a nagyvadak, valamint maguk a táplálékszervezetek is, amelyeket mindezek fogyasztják. Azaz a Balaton maga is, de a nádasöve szintén egy komplex környezeti rendszer. (Veszprémi Napló 2020. 02. 13.)

 

„Terv nélkül” privatizálták a Bahartot. Ahogy mondom, nincs ilyen terv – jelentette ki határozottan lapunk kérdésére tavaly augusztus 27-én Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, amikor rákérdeztünk: miután az állam 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe került a Balatoni Hajózási Zrt.-ben, tervezik-e, hogy értékesítik a cég egyes vagyonelemeit?

Nyolc hónap és kilenc nap elteltével kiderült, a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó MTÜ a cég közgyűlésén megszavazta a Bahart reorganizációs tervét. Eszerint eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adják tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjüket. /…/

A tervezet komoly megdöbbenést és ellenkezést váltott ki, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség levélben tiltakozott a cég feldarabolása ellen az MTÜ-nél, s csatlakozott hozzá a Nők a Balatonért Egyesület, valamint a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége is.

A részvényeseknek szerda délután két óráig kellett szavazniuk a reorganizációs tervről. A szavazás eredményére rákérdeztünk a Bahartnál, az MTÜ-nél és a Miniszterelnöki Kabinetirodánál is, ám nem válaszoltak, sőt csütörtök estig az érintett önkormányzatok sem kaptak hivatalos tájékoztatást a voksolás alakulásáról. Ezzel szemben a kormányközeli Origón megjelent egy cikk „Megmenekül a csődtől a Bahart” címmel, mely szerint a „tulajdonosok elfogadták a reorganizációs tervet”, ennek köszönhetően „több milliárd forint fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre”.

A csődtől egy hosszú évek óta nyereséges céget mentenek tehát meg. A legutolsó elérhető, 2018-as beszámolója szerint a Bahart 156 milliós nyereséggel zárt, ami öt év alatt 96 milliós, azaz 160 százalékos növekedés. A pozitívum egyik masszív alapja a vitorláskikötők bevétele, amely a Bahart teljes bevételének 27 százalékát adta 2018-ban. Ezek bérbeadásából három év alatt 2,2-2,8 milliárdot remél a cég. – Hiába tiltakoztunk, a döntés megszületett, nem tudunk ellene mit tenni – erősítette meg a szavazás végeredményéről szóló információnkat Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke. Szerinte a legfurcsább, hogy nem is reagáltak a felvetéseikre, s a kérésre, hogy a szavazás előtt egyeztessenek az önkormányzatokkal, mert a balatoni turizmus érdeke, hogy a Bahart az akkori formájában maradjon meg.

Az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást. Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd – mondta lapunknak Guller Zoltán tavaly augusztusban, amikor felvetettük, a balatoni önkormányzatok közül sokan aggódnak, hogy a minősített állami többség nemcsak azt jelenti, hogy érdemben nem szólhatnak bele a Bahart működésébe, hanem a fejük felett dönthetnek a cég vagyonának értékesítéséről. Bő nyolc hónap múltán kiderült: jogosan aggódtak. (Népszava 2020. 05. 08.)

 

Leállhatnak a balatoni települések. A koronavírus-járvány miatti elvonások az átlagosnál nagyobb terhet rónak a turizmusból élő településekre, melyeknek akár a működése is veszélybe kerülhet a Balatoni Szövetség (BSZ) szerint. Levelükben – melyet Gulyás Gergelynek, a Miniszterelnökség vezetőjének írtak – kifejtik, hogy a kormány intézkedései veszélyeztetik egyes települések működőképességét és komoly gazdasági bizonytalanságot generálnak. Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke a tóparti önkormányzatok nevében személyes egyeztetést kér a tárcavezetőtől, hogy megoldást találjanak a problémákra.

Az önkormányzatokat érintő intézkedések többszörösen sújtják a turizmusból élő településeket, és nem csak az idén, hiszen az elvonások egy része a 2021-es költségvetésben is szerepel – mondta a Népszavának Lombár. Elvonták a gépjárműadó önkormányzati részét, felfüggesztették az idegenforgalmi adót, az utána járó állami támogatást szintén elvonták, s az ezzel kapcsolatos állami támogatást csak több hónapos késéssel fogjuk megkapni. A jövő évi költségvetés tervezete szerint véglegesen elvonnák a gépjárműadó eddig bennünket illető részét, valamint az idegenforgalmi adó állami normatív támogatását – sorolta a kormányzati döntéseket a polgármester. /…/ Fejlesztéseket és rendezvényeket kell törölni a Balatonnál az elvonások miatt /…/ 14-40 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak a balatoni települések – tette hozzá Lombár Gábor. Ami szerinte azt jelenti, hogy egyszerűen képtelenek lesznek ellátni nemcsak a vállalt, de a kötelező feladataikat is. (Népszava 2020. 06. 12.)

 

Helyben szeretnének dönteni a strandokról. A Balatoni Szövetség azt szorgalmazza, hogy a tó strandjairól a Balaton-parti önkormányzatok dönthessenek, szerintük az ügyben nincs szükség országos népszavazásra. /…/ A Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke által jegyzett állásfoglalásban azt írták: a Balaton-parti önkormányzatok „jó gazdái a strandjaiknak”, amelyet bizonyít, hogy évről évre fejlesztések sora valósul meg önerőből és központi forrásból, növelve a szolgáltatások minőségét. Kiemelték, hogy „a magas színvonalat csak úgy tudják a települések fenntartani”, ha megfelelő bevételekhez jutnak a strandok, illetve a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások révén. Hangsúlyozták, elvárják, hogy hagyják meg a döntés lehetőségét az egész évben ott élőknek, illetve az őket képviselő önkormányzati testületeknek a strandok fizetőssé vagy ingyenessé tételéről. /…/ Úgy fogalmaztak, hogy a tulajdonos parti önkormányzatoknak nem áll sem jogában, sem szándékában a strandok területének értékesítése, azok státuszát szigorú szabályok korlátozzák, nagyon helyesen. – Mindannyiunk érdeke, hogy a jelenleginél ne legyen jobban túlépítve a Balaton-part – hangoztatták.

Az MSZP július végén kezdeményezett népszavazást három kérdésben: a természetes tavak melletti, köztulajdonban álló strandok ingyenességéről, az ilyen strandok területén történő építési és változtatási, illetve elidegenítési tilalomról. A Nemzeti Választási Bizottság a benyújtástól számított 30 napon belül dönt a kérdések hitelesítéséről. Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke a népszavazási kezdeményezést azzal indokolta, hogy mára a Balaton minden ötödik kilométerére „egy fideszes mágnás” beruházása jut, a tihanyi hegyet lassan eldózerolják a jobb kilátásért, a szabadstrandok fizetőssé váltak, több mint 60 milliárd forintot kaptak az „újburzsujok” szállodaépítésre a járvány időszakában, Keszthelyt pedig „bevette a Fidesz”. (Veszprémi Napló 2020. 08. 07.)

 

2021

 

Keresik a lehetőséget az együttműködésre. A Balaton-régióban élő és alkotó művészek együttműködésének lehetőségeiről beszélgetett a magyar kultúra napján a Balatoni Szövetség (BSZ) elnöke, Lombár Gábor és Vészeli Lajos festő- és grafikusművész. A találkozót a Magyar Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagozat kitüntetésben 2015-ben részesült Balaton-díjas alkotó almádi házában tartották, melyre meghívást kapott Süli Ferenc, a Balatoni Futár főszerkesztője és Soltész Berta, Balatonfenyves turisztikai menedzsere. A beszélgetés a Somogy, Veszprém és Zala megyében, a tó közelében élő és alkotó képzőművészek koordinálásának lehetőségeiről folyt. Lombár Gábor elmondta, hogy a BSZ anyagi lehetőségei ugyan szűkösek, de a szövetség nem mond le a művészetek támogatásáról. Ennek kapcsán javasolta Vészeli Lajos, hogy a hagyományoknak megfelelően időszerű lenne a régió legmagasabb szintű művésztalálkozója, illetve kiállítása, a Balaton-szalon. – Sajnálatos, hogy a „hivatásos” művészek érdemeiknél kevesebbet szerepelnek a sajtóban, s kevesebbet is foglalkoztatják őket – mondta Vészeli Lajos, aki többek között felvetette, hogy az internet kínálta lehetőségekkel is élni kell. Ötlete szerint a Balaton körül élő alkotók rövid videóban mondhatnák el, mi is köti őket a Balatonhoz.

(Veszprémi Napló 2021. 01. 27.)

 

Aggódnak a Balatonnál. Tömegekre számítanak a korlátozások idején a Balatonnál, ezért az üdülőövezetbe érkezőket arra kérik, intézzék el a bevásárlást lakóhelyükön. A kereskedők persze követik az igényeket és felkészülnek a várható nagyobb vásárlókörre, de félő, hogy ez kevés lesz – mondta a BalatoniSzövetség elnöke. Lombár Gábor elsősorban az élelmiszer-ellátást említette kritikus pontként. (Veszprémi Napló 2021. 03. 10.)

 

Ingyenessé kell tenni a nyilvános illemhelyeket? Állami támogatást kér a Balatoni Szövetség elnöke a tóparti nyilvános illemhelyek ingyenessé tételéhez. Lombár Gábor /…/ az MTI-nek csütörtökön azt mondta, hogy újra ingyenessé kell tenni a WC-ket a tó vízminőségének védelmében. Közölte: kezdeményezi a Magyar Turisztikai Ügynökségnél és a balatoni miniszteri biztosnál, hogy a strandfejlesztő program folytatására szánt keret felhasználásában kapjon prioritást a tó körüli mosdóhelyek ingyenessé tétele.

(Veszprémi Napló 2021. 08. 13.)

 

2022

 

Árhullám a balatoni strandokon. Ha a költségek növekedését egy az egyben a strandolókra akarnánk hárítani, a duplájára kellene emelni a belépők árát. Ez nem megoldás, de ha lehet, bár erről még nem döntött a testület, júliustól 20 százalékos emelést tervezünk – mondta lapunknak Galácz György, Balatonmáriafürdő polgármestere. /…/ Van, ahol csak 10-20 százalékkal, máshol akár a duplájára is drágulhatnak a strandbelépők július elsejétől – derült ki a tóparti településeken végzett körkérdésünkből.

Az emberek napi szinten érzékelik a boltokban a folyamatos drágulást, ugyanezzel kell megküzdeniük a balatoni önkormányzatoknak is a strandok üzemeltetésénél: mindennek megy fel az ára, drágulnak a tisztítószerek, a papíráru, a higiéniai termékek, a bérköltségek, a rezsi, a szolgáltatásokat végző vállalkozások (mint a vízimentők vagy az orvosi szolgálat díjai). Ezt a települések nem tudják a saját bevételeikből fizetni, ami azt jelenti, hogy kénytelenek árat emelni – jelentette ki lapunknak Lombár Gábor, a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere. Feltéve, hogy lesz lehetőség a strandbelépők árának emelésére. Egy 2020. decemberi kormányrendelet ugyanis megtiltotta az önkormányzatoknak bármilyen új helyi adó bevezetését, illetve a már létezők emelését, s ugyanez a szabály vonatkozott az önkormányzati cégekre és a települések által üzemeltetett szolgáltatások díjaira is. /…/ A rendelkezés miatt még az idei szezonkezdetnek is a korábbi árakkal kell nekifutniuk a településeknek, melyek jelen állás szerint csak július 1-jétől nyúlhatnak hozzá a belépőárakhoz. /…/ A 40, fürdőzésre alkalmas partszakasszal rendelkező tóparti település közül 21-ben csak pénzért lehet mártózni, 11-ben akadnak fizetős és ingyenes partszakaszok is, míg nyolc településen – a déli parton Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonkeresztúr, Balatonőszöd, Balatonszemes, Szántód és Zamárdi, az északin viszont csak az aprócska Örvényes – mindenütt ingyen lehet strandolni. Az ingyen persze nem szó szerint értendő, hiszen valakinek ki kell fizetnie a szabadstrandok fenntartását – jegyezte meg erre a tóparti települések közül legtöbb szabadstranddal rendelkező Balatonmáriafürdő polgármestere. – Ezt értelemszerűen ilyen esetekben az önkormányzat teszi, azaz közvetve a településen élők és a nyaralótulajdonosok, hiszen az ő adójuk egy részét költi erre a faluvezetés. És ők finanszírozzák a környező, nem tóparti településekről csak strandolni érkezők fürdőzését is. /…/

– A szabadstrandjaink fenntartása évente 50-60 millióba kerül – állította a fenyvesi polgármester, majd úgy folytatta: – A költség egy része a szolgáltató vállalkozások teraszbérleti díjából ugyan befolyik, igaz, tavaly ezt sem szedhettük be a vendéglátósoktól, csak a ruhaárusoktól. Míg régen a szabadstrand a kevésbé igényes partszakaszokat jelentette, addig ma már a sok tíz- és százmilliós fejlesztéseknek köszönhetően ezek is elérik a fizetős strandok nívóját, nem véletlen, hogy több településen a Kék Hullám Zászlót is kiérdemelték. Természetesen emiatt az üzemeltetésük is egyre komolyabb összeget emészt fel. /Lombár Gábor, a BSZ elnöke/ szerint Fenyvesen ennek ellenére sem tervezik, hogy strandot fizetőssé tegyenek, mondván: „Elődeinktől örökölt hagyomány az ingyenesség.”

(Népszava 2022. 05. 24.)

 

 

2023

 

Nem lehúzás, túlélés. Pár kivétellel nemcsak a strandbelépők drágulnak jelentősen a Balatonnál, hanem a parkolás is, ami óránként jellemzően 300-500 forint között alakul. Az önkormányzatok többsége kényszerhelyzetben van. /…/

A költségnövekedés mellett a frekventált részek zsúfoltságának csökkentése is cél a fizetős parkolás bevezetésével – erről Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere, a Balatoni Szövetség elnöke beszélt lapunknak. – Bizonyos helyeken ugyanis elképesztő a forgalom, ami a szolgáltatások ellátását is veszélyezteti, nálunk például a strandközeli központi utcákban korábban annyi autó állt, hogy a szállítók nem jutottak le a partra, de a mentők és a tűzoltók is gondban voltak. Balatonfenyvesen tavaly 200, az idén 300 forintba kerül majd a parkolás óránként a központban, ami Lombár Gábor szerint még kifizethető összeg, hiszen egy egyhetes nyaralásnál 10-12 ezer forint pluszköltséget jelent. „Ezt bele kell kalkulálni a vakáció költségébe, viszont még így is sokkal olcsóbb, mint ha belépőt kellene venni a strandra” – fogalmazott. Nyilván nem a vendégek lehúzása, ellehetetlenítése a cél, ezért is a nyolc kilométernyi partunkon úgy 1-1,5 kilométernyi rész az, ahol fizetni kell a parkolásért. A Balatoni Szövetség elnöke hozzátette, mindennek ára van, minden drágul, a meglévő forrásokból egyszerűen képtelenek finanszírozni az önkormányzatok a korábban ingyenes szolgáltatásokat, így valamit lépniük kell, ezért egyre több tóparti önkormányzat gondolkodik a frekventált részek fizetőssé tételén, ha nem is az idei nyártól, de jövőre szerinte újabb településeken vezethetik be a fizetős parkolást. (Népszava 2023. 05. 22.)

 

Decemberben indulhatnak az új kompok. Az új kompok előreláthatólag decemberben, a katamaránok pedig a következő hajózási szezon kezdetekor, jövő márciusban kezdik meg szolgálatukat a Balatonon – derült ki a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) közleményéből. Mint arról lapunk is beszámolt, a hajózási cég júniusban, a Balaton kedvező vízállásának köszönhetően tudta felhajóztatni a két-két, 2021-ben elkészült kompot és katamaránt a komáromi hajógyárból Siófokra. Miután a tó vízszintje június elejére meghaladta a 120 centiméteres szabályozási szintet, a Bahartban többségi tulajdonos magyar államot képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség megrendelte az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól a Sió hajózhatóvá tételét. Az OVF ugyan a déli parti települések védelmére hivatkozott a Sió-zsilip megnyitásakor, ám a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség akkor cáfolta, hogy veszélyhelyzet lenne akár az alacsonyabban fekvő településeken is, sőt, levélben fordultak Pintér Sándor belügyminiszterhez, kérve: fejezzék be a vízleeresztést a tóból, ugyanis a hajók felhozatalához szükséges vízmennyiség leengedése 15-17 centiméterrel csökkenti a vízszintet. A hajók végül rendben megérkeztek a Balatonra, ahol a Bahart szerint július eleje óta folyamatosan dolgoznak összeszerelésükön, ugyanis a 11 méter széles és 35, illetve 45 méter hosszú hajókat a szállítás miatt az indulásuk előtt részlegesen visszabontották, így összeszerelésük jelenleg is tart.

(Népszava 2023. 08. 30.)

 

A Balatoni Szövetség ülése. A Balatoni Szövetség városunkban, a Karos Korzóban tartotta soron következő közgyűlését. A találkozón a házigazda nevében Novák Ferenc polgármester köszöntötte a megjelenteket. Az ülésen szó volt az idei szúnyoggyérítés eredményességéről, az Év Balatoni Háza 2023 díj pályázata indulásáról, az idei turisztikai szezonról, az ez évi Balaton-díjak odaítéléséről, valamint előadást tartott a balatoni ügyekben illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője és Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatója. (Zalakaros 2023. 11. 23.)

 

(Részlet a „Százhúsz éves a Balatoni Szövetség-történelmi sajtószemle” című könyvből /szerkesztette: Buza Péter/)