A Balaton térségében a szúnyoggyérítési munkák több évtizede zajlanak a Balatoni Szövetség szervezésében. 2014-től a Balatoni Szövetség mellett kiegészítésként a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) is segíti a régió szúnyoggyérítési munkáit, biztosítva átlagosan évente egy biológiai és két kémiai szúnyoggyérítést. Az országos szúnyoggyérítési program irányítóival a Balatoni Szövetség minden esetben összehangolja a munkák szervezését.
A gyérítések kétféle módon történnek: biológiai és kémiai eljárással. A biológiai gyérítés általában légi úton (repülőről) folyadék vagy granulátum kijuttatásával történik. A biológiai gyérítés során egy baktérium által termelt – a szúnyoglárvák elpusztulását eredményező – fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeinek vizébe. Ezek a helyek nagytöbbsége nem lakott területen található: part menti nádasok, mocsaras élőhelyek. Magasabb növényzet, vagy fás vegetációval való fedettség esetén a granulátumos kiszerelés alkalmazása a célravezető. A környezetbarát szer az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre. Ez a módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható.
A tó térsége, hazánkban egyedülálló módon, saját tenyészőhely-térképezési programmal rendelkezik, így a Balatoni Szövetség a tó mellett évről évre országos rekord összkiterjedésű, saját finanszírozású biológiai gyérítésekkel küzd a vérszívók ellen. A gyérítések optimális időpontját a Szövetség megbízásában dolgozó szakértő csapat dönti el, mely folyamatosan monitorozza a térséget. Évente általában két biológiai és egy kémiai gyérítés történik a Balatoni Szövetség finanszírozásával és szervezésével.
Kémiai eljárásra akkor van szükség, ha a biológiai gyérítés ellenére kifejlődnek a szúnyogok -ez lehet apró erdei pocsolyákat kialakító szokatlanul csapadékos időjárás, vagy annak eredménye, hogy a légi úton kijuttatott szer nem tud mindenhova eljutni (pld: fával, bokrokkal fedett területre), vagy nem lehet mindenhova eljuttatni (pld: országos védett természeti területek). A kémiai szúnyoggyérítés során egy piretroid hatóanyagú irtószer kijuttatására kerül sor, melyet a szakemberek földi úton, azaz platós gépjárművön rögzített berendezések segítségével, végeznek. A Balaton térségében ez ULV eljárással történik, ami apró cseppekben juttatja ki az irtószert, hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő így csak kis mértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja. Az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, csak többezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. A kémiai szerből hektáronként alig több mint fél litert permeteznek ki, kijuttatás után néhány órával pedig az le is bomlik. A földi kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre, és más nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt (az alacsony dózis miatt a méhfélékre és más kevésbé érzékeny rovarokra egyébként sincs halálos hatása a készítményeknek). Ennek ellenére elővigyázatossági okokból a gyérítés előtt, a kivitelező jelzése alapján, az önkormányzatoknak továbbra is tájékoztatniuk kell a bejelentett méhészeket, hogy mikor és hol lehet kezelésre számítani.
Mivel a mezőgazdasági növényvédelemben használt dózis alig egy tizedét alkalmazzák a kémiai gyérítés során, így a rovarok túlnyomó többsége nem károsodik a csípőszúnyogok gyérítése közben. Ráadásul a kémiai gyérítés lakott településrészeken zajlik, védett természeti területeken tilos annak alkalmazása.
Az elvégzett gyérítések hatékonyságát a megbízott szakértő csapat minden esetben az érvényes előírások alapján meghatározza és amennyiben nem éri el a 80%-ot, úgy ismétlést (=garanciális munkát) rendelhet el.
Az elmúlt évek tapasztalata alapján kijelenthető, hogy a klímaváltozás hatására kiszámíthatatlanná váló időjárás miatt egyaránt előfordulhat -és elő is fordult- száraz, forró nyár, mely nem kedvezett a szúnyogpopulációnak, de nagy mennyiségű csapadék is lehullhat az egyre melegebbé váló tavaszokon, melynek eredménye, hogy már márciusban is szükség lehet biológiai védekezésre.
A szúnyoggyérítés gyakorlatát alapjaiban alakítja át az inváziós fajok gyors és spontán terjedése. A Magyarországról eddig kimutatott inváziós szúnyogfajok közül a Balaton térségében korábban a japán bozótszúnyog volt a domináns, melynek helyét – valódi tókörüli inváziót végrehajtva – mostanra átvette az ázsiai tigrisszúnyog, mely a fentinél is agresszívebben támadja az embert. A faj elsősorban a nagyobb méretű, nyitott tetejű esővízgyűjtőket tartalmazó, kisebb erdőfoltokkal tarkított kertes-házas övezetekben terjed gyorsan. Az inváziós fajok gyérítése csak a lakosság bevonásával lehet eredményes. A legfontosabb teendő az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog élőhelyeinek számító, a házak körül előforduló esővízgyűjtő hordók szúnyoghálóval való fedése.
A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített, amelyek az alábbi linkeken érhetők el:
https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/WN_lakossagi_tajekoztato/szunyog_plakat.html
Engedélyokiratok a felhasznált készítményekről:
http://www.oek.hu/ika/pdf/Deltasect_Plus_12ULVszunyogirtoszer202010.pdf
http://www.oek.hu/ika/pdf/Vectobac12asszunyoglarvairtoszer1711.pdf