a Balatoni Szövetség honlapja

Schildmayer Ferenc

Sárváron született 1931. augusztus 25-én, 1933 óta balatonalmádi lakos. Építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte meg. Elvégezte a műemlékvédelmi szakmérnöki szakot is.
Honismereti tevékenysége ismert és elismert a város lakossága előtt. Részt vett a balatonalmádi Honismereti Kör megalapításában, Horváth József plébános halála óta vezetője.
Kitartóan kutatja Balatonalmádi történetét. Alapító tagja az Új Almádi Újság szerkesztőségének, ahol számról számra megjelenik egy-egy helytörténeti tanulmánya. Ismeretterjesztő előadások sora, várostörténeti adatok tömkelege köszönhető neki. Heraldikai ismereteire támaszkodva közreműködött a város címerének megalkotásában. Kezdeményezésére és munkája által 1995-ben megjelent Balatonalmádi és Vörösberény története című, helytörténeti tanulmányokat tartalmazó kötet. Az Almádi Füzetek sorozatban két helytörténeti kiadvány jelent meg az Ő nevével fémjelezve, valamint a hosszú évek gyűjtőmunkája eredményeként megjelenő első, második, majd harmadik könyv, melyen bemutatja Almádit a számára oly kedves képes levelezőlapokon keresztül.
Tanulmányt írt a Balatoni Szövetség története címmel, valamint a Balaton-felvidék népi és polgári építészetéről. A helytörténethez kötődő tetteivel példát mutatott, lelkes lokálpatriótákat nevelt fel az elmúlt negyed században.
1990-től 2010-ig tagja volt Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének, 1992-től 2010-ig városunk alpolgármesteri tisztét látta el. A Helyi Értéktár Bizottság tagja.
Helytörténeti munkásságával kiemelkedően sokat tett Balatonalmádi épített környezete, társadalma, kulturális öröksége megismertetésében és népszerűsítésében.

Az Öböl TV beszámolója az eseményről


Bartsch János

1945. október 30-án, Németországban Pockingban született. A Testnevelési Főiskola Sportszervező szakát végezte el. Jelenleg Kaposváron él, a Somogy-megyei Sporthivatal nyugalmazott igazgatója.
Bartsch János a „Mozdulj Balaton!” sportrendezvény-sorozatot 2004-ben szervezte meg először, amikor a Balaton vízszintjének csökkentése miatt szárazulatok keletkeztek a mederben. A program eredeti célja e szárazulatok sportcélú hasznosítása volt, de az akkor kihelyezett sporteszközöket a vízszint normalizálódásával a parti területeken, strandokon kiválóan lehetett használni.
Bartsch Jánosnak immár 11 évi kitartó munkája fekszik abban, hogy a kezdeti kilenc strand helyett ma már a Balaton part 34-36 strandján zajlik a nyári főszezonban hétvégenként szervezett szabadidős sportprogram, amely évi 30-40 ezer vendégnek teremt egészséges szabadidő eltöltési lehetőséget.
Napjainkra minden jelentősebb parti településen található vízi és szárazföldi sporteszközökkel jól felszerelt „Mozdulj, Balaton!” strand. János évről évre lendületesen koordinálja a program megvalósítását, jó kapcsolatot tart fent a program forrásait biztosító települések vezetőivel, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal és munkaszervezetével, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sport Államtitkárságával. Komoly szerepe van abban, hogy a strandi sportpályák száma elmúlt 11 évben megsokszorozódott, és a pályák minősége olyanná vált, hogy különféle megyei, országos sportrendezvények lebonyolítására is alkalmas.
Bartsch Jánosnak a „Mozdulj, Balaton!” sportprogram-sorozat érdekében kifejtett kiemelkedően hasznos tevékenysége nagyban hozzájárult a Balaton és térsége erkölcsi és anyagi értékeinek gyarapításához, fejlesztéséhez.


Dr. Lázár János

1947. január 30-án született Veszprémben, 1973-ban végzett a veszprémi Vegyipari Egyetemen, mint vegyészmérnök. Majd később már család és munka mellett elvégezte a környezetvédelmi szakmérnöki kart és 1985-ben doktorált, doktori értekezését a Balaton-felvidék forrásvizeiből írta.
1991. november 4-től a Balatoni Szövetség titkári feladatait látta el, a Balaton problémáit mindig a saját gondjaiként kezelte, a sikertelenségeket a saját kudarcainak is tekintette, nehezen élte meg. Számára a Balaton jelentett mindent, a munkát, a hobbit, magát a kiteljesedett életet. Mindig nagyon jó kapcsolatot ápolt a balatoni települések polgármestereivel, és megpróbált minden tőle telhetőt megtenni a gondjaik megoldására, a Balaton és környezete fejlődésének érdekében.
A Balaton mellett igazi lokálpatriótaként, önzetlenül támogatta a Balatonfüred Városi Helytörténeti Gyűjteményét, a Füredi História folyóirat megjelenését és folyamatos kiadását. A borosgazdák bizalmából, 2005-től a Balatonfüred-Szőlős Hegyközség elnöke lett, és aktív tagja volt a Borvidéki Hegyközségi Tanácsnak is. A balatoni borok elkötelezett híve volt, ebből fakadóan a Balatoni Borok Versenyének elindítását és további szervezését is neki köszönhetjük.
Komoly szerepet vállalt Balatonfüred város életében is, több cikluson keresztül önkormányzati képviselőnek választották, és négy éven keresztül vezette a Településfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottságot.
Életének utolsó pillanatáig mindent megtett a tóért és annak környezetéért.