A Balatoni Szövetségi működésének jelentős eseményei

1989-től 2004-ig

 

1948-ban feloszlatták a Balatoni Szövetséget, mert a „szocializmus ellenségét” látták benne és a „burzsoá” hagyományok képviselőjeként tartották nyilván.

Akkor a politikai diktatúra döntéshozói nem a Balaton érdekeit, a nemzeti kincs megőrzését tartották szem előtt, hanem téves ideológiával a „dolgozó nép tulajdonába” adták, ehhez pedig nem kellett Balatoni Szövetség.

A kemény diktatúra után rádöbbentek, hogy mégis csak kell valami szervezet, amely gondját viseli és fejleszti a tavat és annak térségét, így a Királyi Balatoni Intéző Bizottság eredményeit alapul véve 1957-ben létrehozták a BIB-et. – Munkájuk eredményesen és jól indult. (lásd.: Farkas Tibor nemzetközi díjas munkáját: a Balatoni Regionális Rendezési Tervet 1958.)

A „puha” diktatúra vége felé, a parancs-uralmi rendszer bomlása elindított egy – a Balaton érdekében hatni akaró – szerveződést. A lényege az volt, hogy a településeket képviselő tanácsok fórumot hozzanak létre beleszólási joggal a Balaton fejlesztésébe, a tó és környékének életébe, – végeredményként bizonyos tulajdonosi szemlélet megjelenését célozták meg. – Példa természetesen volt az 1904-től 1948-ig tevékenykedő előd: a Balatoni Szövetség.

Dr. Filiszár Tibor, Siófok város VB titkára, mint kezdeményező vezetésével 1989. december 20-án összeállította az előkészítő bizottság az Alapszabály tervezetet és szervezőként előkészítette a Keszthelyen megtartott alakuló közgyűlést. Húsz település képviseltette magát és az Alapszabály 19 igen szavazattal került elfogadásra, ami egyben a megalakulást is jelentette.

A rendszerváltás évében, 1990-ben az első szabadon választott Országgyűlés megalkotta az 1990. évi LXV. törvényt az önkormányzatokról és a helyhatósági választásokról szóló 1990. évi LXV törvényt. Ezek a törvények dekralálták, hogy az érdekek szabadon kifejeződhetnek az önkormányzati demokráciában egyfelől a helyi önkormányzatok belső működésében, másfelől kifelé az önkormányzati érdekek szövetségi típusú szerveződésében. A helyi önkormányzatok európai kartája előírja: „az államnak el kell ismernie a helyi önkormányzatoknak azt a jogát, hogy olyan szövetséghez tartozzanak, amely védi és támogatja közös érdekeiket…” A karta előírásait Alkotmányunk is átvette.

Ilyen jogi háttérrel a biztosítékok rendelkezésre álltak a Balatoni Szövetség létrehozására.

1990. novemberében Balatonfüreden több polgármester találkozott: Molnár Árpád, Dr. Kovács Miklós Dr. Kerényi László, Dr. Szelestey Tamás, Dr. Mihovics István, Tóth Lajos, Simon Károly, hogy a BIB sorsáról beszéljünk, és a Balatoni Szövetség aktívvá tételét határozzák el. A jelenlévők kezdeményezték, hogy új törvényi háttérrel és az önkormányzatok létrejöttével, a rendszerváltás kezdeteibe illesztve induljon el a Balatoni Szövetség átalakult formában történő működése. A munkát megkönnyítette az 1989-ben megalkotott Alapszabály, melyet adaptálni kellett az önkormányzati viszonyokra.

Elindult a vállalt előkészítő munka, elkészült az Alapszabály tervezet. A preambulumba Dr. Kerényi László Balatonalmádi polgármestere kezdeményezésére és megfogalmazásával beépítésre került az 1904-ben Siófokon megalakult Szövetség alapítóinak szellemi hagyatéka, melyet Dr. Óvári Ferenc kezdeményezett.

1991. február 8-án szakadó hóesésben a közvetlen parti településekről 26 önkormányzat képviseltette magát az alakuló közgyűlésen és még 5 település megfigyelője volt jelen. Az átmenet, az 1989-ben alakult Szövetség és az „adaptált” Szövetség között majdnem folyamatos volt, mert a közvetlen előd társelnöke Tóth Lajos balatonedericsi polgármester látta el az ülést levezető elnök tisztét.

Kik is voltak az újjáalakult szervezet első tisztségviselői, „úttörők”?

1989-1990: Gáti István elnök

Filiszár Tibor főtitkár

Tóth Lajos társelnök

Veér Miklós társelnök

1991-1994: Simon Károly polgármester Balatonfüred, elnök

Horváth Gábor polgármester Fonyód, társelnök

Dr. Szelestey Tamás polgármester Keszthely, társelnök

Bárdos János polgármester Balatonkeresztúr

Csizmadia Ferenc polgármester Balatongyörök

Dr. Kerényi László polgármester Balatonalmádi

Kálóczi Kálmán polgármester Badacsonytomaj

Dr. Kovács Miklós polgármester Balatonboglár

Kuti Csaba polgármester Balatonkenese

Dr. Mihovics István polgármester Révfülöp

Dr. Varjú Lajos polgármester Balatonfűzfő

24 tag önkormányzattal és a február 8-án választott tisztségviselővel kezdte meg működését a Balatoni Szövetség.

Az elnökségi tagok közül 3 polgármester volt, akik az előző években is már közigazgatási funkciót láttak el, tehát kellő tapasztalattal rendelkeztek a település irányítás munkájában. A többiek egyik pillanatról a másikra kerültek be a sok buktatóval tarkított közszolgálati tevékenységbe. Nem csak az önkormányzatiság szellemét kellett megismerniük, hanem ezen a mindennapinak ugyan nem mondható feladat mellett a Balatoni Szövetségben végzett tevékenységgel együtt járó szerepet is meg kellett tanulni, nem voltak elődök, nem volt kitaposott ösvény. Így döbbent rá az elnökség arra, hogy a Balaton érdekei, a Balaton és környékének fejlesztése, a tó megóvása nem csak a közvetlen parti települések érdeke, hanem a Balaton régióhoz tartozó összes település érdekeltségét is meg kell jeleníteni. Jó és megalapozott döntése volt az elnökségnek, mikor később javasolta ezen cél érdekében az Alapszabály módosítását.

Indulásnál mindjárt kihangsúlyozásra került, és érvényt is szereztek a következőkre:

• területi képviseleti egyenlőség,
• párt és politika mentesség.

Nem volt jellemző a személyi és az egyéni érdek. Az elnökségben és a felügyelő bizottságban dolgozó polgármesterek településeik érdekeit integrálni tudták a Balaton és régiójának érdekeibe.

A Balatoni Szövetség életében az újjáéledés, az újjáalakulás fontos kiinduló pontot jelentett eredményes munkájának folytatásához. Talán ezért is fontos, hogy a körülményekkel és az indító okokkal egy kicsit részletesebben foglalkoztunk.

Az évek során sokoldalúan és sokféleképpen foglalkozott a Balatoni Szövetség vállalt feladatainak sorába tartozó témákkal. A következőkben kimondottan a Szövetség életében jelentős eredményeket tüntetjük fel és teszünk említést.

1991. Fontosnak tartotta a Balatoni Szövetség, hogy napirendre tűzze a Balatoni Regionális Rendezési Terv felülvizsgálatát, amelynek fontosságát alátámasztotta az a tény, hogy például 2004-ig sincs a tó térségének rendezése egyértelműen megoldva. Nem volt lényegtelen 1991-ben a közbiztonság kezelése, fellépésünkre siófoki székhellyel a BM speciális összevont egységet hozott létre és Fonyód visszakapta rendőrkapitányságát.

A Balatoni Szövetség kezdeményezésére ebben az évben indult el a Balatoni vízi mentés kérdése, mely sajnos a mai napig sem megoldott.

Erre az évre tehető, hogy a mai BFT-t létrehozó elképzelés magja elültetésre került, de ehhez egy tragikus eseménynek kellett bekövetkeznie: ez pedig az emlékezetes angolna pusztulás volt. Július végén Balatonmáriafürdő polgármestere jelezte, hogy tömegesen jelennek meg angolna tetemek a parton, a parti vizeken. – Ezt a bejelentést igazolta Fonyód és Badacsonytomaj is. – Elindult az évszázad legnagyobb halpusztulása a tóban.

Az illetékes hatóságok tehetetlenül néztek szembe a katasztrofális helyzettel. – Nem volt, aki foglalkozott volna, irányító szerepet betöltött volna az elhárításban. – Az önkormányzatok teljesen magukra voltak utalva. Július végi, augusztus eleji kánikula, idegenforgalmi csúcsidő, a fürdőzők angolna tetemek mellett úszkáltak. Riasztó hírek a turisták elvándorlásáról. – Ilyen helyzetben más megoldás nem volt, mint deklarálni a katasztrófa helyzetet. Nem indult el az elhárítás, így kénytelen volt a Balatoni Szövetség dinamikusan közbeavatkozni és a vészhelyzet kezelésére, az élre állni. – Rendkívüli elnökségi ülések Badacsonyban és Fonyódon. Okvetlenül felmerült a kérdés, hogy ki a Balaton gazdája? – Horváth Gábor társelnök Fonyód polgármestere egyértelműen kimondta az igazságot: „A Balaton az államé, a halak a halászaté a dögök meg az önkormányzatoké.” – Igen ez volt a valóság! –

A Balatoni Szövetség segítésére és a kialakult helyzet kezelésére Dr. Hegedűs Tamás köztársasági megbízott vette át az irányítást. A Polgári Védelemmel együtt megindult az elhárítás. – Az önkormányzatok szedték össze a parton és a parti vizeken a haltetemeket, a vízen már a környezetvédelem és a vízügy csónakjai és hajói kezdték gyűjteni a dögöket. – Valahogyan kezdett rendeződni a helyzet és a már lassan megszerveződött elhárítás uralkodni kezdett a veszélyhelyzeten és augusztus közepére rendeződött a helyzet.

Külön ki kell emelni a Balatoni Szövetség elnökségének áldozatkész munkáját a part-menti települések polgármestereinek önzetlen intézkedéseit és a köztársasági megbízott és hivatalának irányító és koordináló szerepét.

Természetesen elindult a találgatás, hogy mi okozta az angolnák katasztrofális pusztulását:

– vegyszeres szennyeződés? – a tó magas hőfoka? – oxigén hiány? Stb. – Válasz nem volt. – Dr. Kerényi László, az elnökség tagja kezdeményezte a részrehajlás nélküli vizsgálatot.

Az angolna pusztulás és annak kellemetlen hatásai a Balatoni Szövetség egységét szorosabbá kovácsolta és a tó jövőjét illetően megfogalmazódtak a szükséges lépések. – Erről egy másik fejezetben már foglalkoztam, aminek a lényege a Balatoni Regionális Tanács volt.

Az angolnákon kívül azért nem volt felhőtlen a BSZ működése. Közben létrejött az Észak-balatoni községszövetség quazi a BSZ ellentételezéseként Csopak székhellyel, tisztán személyi eredetű volt a rivalizálás. Így eljutottunk 1992. évhez.

Már 1992. áprilisában, – szinte előrelátóan, – már napirendre került a kis-régiók szerepe és integrált részvétele a Balatoni Szövetség munkájában.

Örvendetesen emelkedett a tagok száma, szeptemberben már 26 új tag felvételével a létszám 73-ra emelkedett.

Már kijelölésre kerültek a Balatoni Regionális Tanácsba a Balatoni Szövetséget képviselő polgármesterek a minisztériumi résztvevők partnereiként:

BM – Dr. Varjú Lajos

FM – Kálóczi Kálmán

IKM – Horváth Gábor

KTM – Molnár Árpád

KVVM – Dr. Kerényi László

NM – Dr. Szelestey Tamás

PM – Dr. Mihovics István

NGKM – Molnár Pál

Elindult a Balatoni Regionális Rendezési Terv felülvizsgálata a VÁTI, a KTM és a főépítészek részvételével. A BSZ leszögezte: minden önkormányzattól az egyeztetést meg kell tartani. Felmerült a Balatoni Befektetési és Fejlesztési Rt. létrehozásának gondolata Dr. Szabó Tamás országgyűlési képviselő és privatizációs miniszter kezdeményezésére. Az alapító anyagot a Balatoni Szövetség is megkapta véleményezésre.

A Balatoni Szövetség munkáját már nem lehetett önkormányzati alkalmazottakkal elvégeztetni, mert az eredményes tevékenység már önálló munkaerő felvételét tette szükségszerűvé. 1992. július 1-el felvételre került Zalatnayné Kila Anikó adminisztrátornak.

Az 1992-es év: a BHG és a DRV privatizációjának kérdése elindult. Stratégia feladatnak tekintettük az önkormányzatok privatizációban való részvételét. Sőt a BSZ ebben az ügyben az Alkotmány Bírósághoz is fordult, még próbaper gondolata is felmerült. Megalakult a délnyugati és Révfülöp környéki kisrégió.

Reményteli évnek tűnt az 1993-as év: elindult az Expo 96”-ra történő felkészülés. Gazdag programot tartalmazó pályázatot nyújtott be a Balatoni Szövetség. Az első fordulóban a Balatoni Szövetség pályázatát az első hat között fogadta el a bíráló bizottság. Egy téma az Expo 96” programból: A Balatonon megrendezi a világ édesvizi tavainak találkozóját és nemzetközi vitorlásversenyét.

A március 11-i közgyűlésen bemutatkozott a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége.

Döntés született a közgyűlésen a BRT-be delegált képviselőkről, nyílt szavazással 34 igen és l tartózkodás mellett.

A delegált végleges tagok: Dr. Varjú Lajos, balatonfűzfői, Kálóczi Kálmán badacsonytomaji, Molnár Árpád siófoki, Kuti Csaba kenesei, Dr. Szelestey Tamás keszthelyi, Dr. Kerényi László balatonalmádi, Dr. Mihovics István révfülöpi, Dr. Kovács Miklós balatonboglári, polgármesterek és Molnár Pál. Póttagok: Szalóky Jenő gyenesdiási, Lombár Gábor balatonfenyvesi, Csizmadia Ferenc balatongyöröki, Berkes László balatonföldvári polgármesterek és Dr. Csaba Endre jegyző Keszthelyről.

1993. március 3l-én megalakult a Balatoni Regionális Tanács. Az első féléves értékelés szeptember 23-án tartott elnökségi ülésen megtörtént és határoztak:

• a kormány biztosítsa a BRT működéséhez a pénzügyi hátteret,
• határozott fellépés a BSZ részéről és a BRT motorja legyen,
• minden tóval kapcsolatos anyagot meg kell küldeni a kormány részéről és ismertetni a pénzügyi forrásokat,
• megszüntetni a koordinálatlanságot.

Korát megelőzve egy asztal mellé ültette a kormányzati és önkormányzati oldalt, valamint a Balaton térségében fontos szerepet játszó szervezeteket. A Tanács eszmei jelentősége mellett sajnos komoly fegyvertényeket nem tudott megvalósítani, mert nem álltak rendelkezés sem anyagi, sem jogi lehetőségek. A Balatoni Szövetség részvétele egységes volt. Sajnos mire eredményt hozott volna, addigra új kormány kezdett dolgozni.

A BRT megalakult, de ez még nem volt elég. Szükségesnek tartotta a Szövetség a Balaton Törvény megalkotását azzal, hogy legyen jogilag is rendezve a tó jövőbeni sorsa, fejlődése és védelme. – Sajnos a kezdeményezésnek eredménye nem volt, mert az akkori törvényalkotók úgy gondolták, hogy nem lehet az ország egy bizonyos részére törvényt alkotni. – Érdekes módon a lehetőséget a Balaton Törvény megalkotására.

Horváth Gábor társelnök Fonyód, Dr. Kerényi László elnökségi tag, Balatonalmádi polgármestere, és Simon Károly elnök, Balatonfüred polgármestere a Balatoni Regionális Tanács előkészítéséért 1994. március 11-én Pro Régió díj elismerésben részesültek.

A kisrégiók is aktivizálódni kezdtek és ezt jelezte, hogy az Expo 96” rendezvényeihez a BSZ keretében program javaslatokkal járultak hozzá. Megfogalmazódott és elfogadásra került a második pályázat oly módon, hogy alkalmas volt a Balatoni Gazdasági Kamara, a Balaton Alapítvány és a Balatoni Fürdőegyesületek Szövetsége és a befektető szféra részvételére is.

Zalakaros megkongatta a vészharangot: A kormány az idegenforgalmi adó 2 Ft-os hozzájárulását 80 fillérrel kívánta csökkenteni. – Erőteljes tiltakozás eredményeként ettől a szándéktól elálltak.

A 93-as és utolsó napjainak eredménye volt a tavon a motorcsónak használat elleni fellépés, Balatonfüreden a vizirendészeti rendőrörs 1994. évi újbóli felállítása.

A Balatoni Szövetség titkári munkáját 1991-től, Dr. Botka Pál látta el, jó szakmai hozzáértéssel. Közben magánvállalkozó lett és így pályázat alapján Dr. Lázár János került megválasztásra, mint titkár.

A Balatoni Szövetség Dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát 1926-ban állított emléktábláját megtalálta a pannonhalmi kőtárban és ünnepélyesen visszahelyezte a Balatonfüredi Szívkórház falára, ahonnan 1949-ben eltávolították.

Optimizmussal indult az 1994-es év. Elfogadták a BSZ második fordulóban benyújtott pályázatát az Expo 96” részvételre, 300 mFt-ot kapott volna a Balaton régió a felkészítésre.

Kiválóan sikerült a márciusban Balatonfüreden megrendezett Expo 96” kiállítás. – A vártnál lenyűgözőbb volt a kistérségek részvétele. – De hát minden erőfeszítés kudarcba fulladt, mert az új kormány elállt az Expo 96” megrendezésétől. A közgyűlés elfogadta Berkes László balatonföldvári polgármester elnökségbe való delegálását, valamint Dr. Nemcsók Jánosnak a Balatoni Halgazdasági Rt. igazgatóságába történt küldését.

Jövőbeni gazdálkodás jegyében tűzte napirendre az elnökség Balatonkeresztúron a régió hulladék- és szemételhelyezését egyben mint BRT-s feladatot.

A Balatoni Szövetség szeptember 21-én ünnepség sorozattal emlékezett meg alapításának 90 éves évfordulójáról. Ünnepi közgyűlést tartott az alapítás helyén Siófokon, a résztvevőket Molnár Árpád siófoki polgármester köszöntötte, és a történelmi visszatekintés mellett, Dr. Kerényi László és Simon Károly emlékbeszéde hangzott el. A közgyűlés a nemrégiben alapított „Balaton díjat” adományozta:

• Dr. Zákonyi Ferencnek, a Balaton polihisztorának, poszthumuszként
• Dr. Kopár Istvánnak, a MAHART Balatoni Hajózási Kft. igazgatójának
• Pálfy Józsefnek, a BIB nyugdíjas geológusának,

a Balaton érdekében hosszú időn át végzett eredményes és kitartó munkájukért.

A siófoki ünnepi közgyűlést követően Balatonfüreden tisztelegtek a résztvevők gróf Széchenyi István szobránál koszorúzással, majd emléktáblát avattak a Balatoni Szövetség 1948-ban elvett üdülő- és székházának falánál. Méltató beszédet tartott Dr. Varjú Lajos fűzfői polgármester, az elnökség tagja.

Az ünnepség sorozat Keszthelyen folytatódott, ahova külön autóbusz járat vitte a résztvevőket. Ünnepi konferencia keretében Basa István a Balatoni Fürdőegyesületek Szövetségének főtitkára tartott előadást a BSZ és a BFSZ kapcsolatáról. Horváth Gábor fonyódi polgármester a BRT önkormányzati oldalának társelnöke ismertette a BRT munkáját és a BSZ távlati fejlődésének esélyeit.

Az emlékezés sorozat Hévízen ért véget Kiss Lajos polgármester rendezésében a Balaton az irodalomban című műsorral. A 90 éves Balatoni Szövetség születésnapi eseményeit a tó és környékének felvirágoztatásáért munkálkodó, kiváló képességű gróf Tolnai Festetics György hévizi szobrának koszorúzásával zárta Simon Károly elnök, a résztvevőkkel együtt.

Közeledtek az önkormányzati választások, Kálóczy Kálmán polgármester, elnökségi tag javaslatot tett 1994. november 8-án Révfülöpön tartott elnökségi ülésen, hogy a Balatoni Szövetség induljon a helyhatósági választásokon és állítson jelölteket a Megyei Közgyűlésbe. – A javaslat meglepetést okozott, de az indoklás mindenkit megnyugtatott. Egy indok a sok közül: A BSZ társadalmi és gazdasági elismertetettsége megérett arra, hogy mint érdekképviselet minden adandó fórumon kinyilvánítsa véleményét.

Somogy megyében bejutott Dr. Kovács Miklós Balatonboglár és Szűcs László Balatonlelle polgármesterei, Veszprém megyében Dr. Mihovics István Révfülöp, Reményi Antal Pula polgármesterei, Zala megyéből Szalóky Jenő Gyenesdiás és Seffer József Vonyarcvashegy polgármesterei. Mi volt a jelszó: A Balatoni Szövetség – Szövetség a Balatonért.

A Balatoni Szövetség és a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége a két szervezet hagyományainak tudatában, a Balaton érdekében történő közös munkára 1994. november 11-én együttműködési megállapodást írtak alá.

Lehet, hogy a Balatoni Szövetség első négy éves munkáját ismertetve a könyv adta keretek között több írott oldalt emészt fel, mint az utána következő éveké: Ez az aránytalanság érthető, a következők miatt:

• az elnökséget, vagyis a BSZ irányító testületét polgármesterek alkották, akik azelőtt soha nem dolgoztak közigazgatási vonalon, kivéve 2 főt,
• tanulni kellett az önkormányzatiság keretei között a közszolgálatot,
• meg kellett találni a Balatoni Szövetség helyét és igazi szerepét az önkormányzati érdekképviseletben,
• fel kellett fedezni a kormányzattal tartandó kapcsolattartás eredményes útját, és a kommunikáció módját,
• olyan kezdeményezések indultak el a Szövetségnek ebben a korszakában, melyek hatásai ma is érezhetők, döntő szerep jutott a Balaton érdekeinek védelmében,
• ebben az időszakban kezdődtek el a Balaton igazi megóvásával összefüggő intézkedések.

Az 1994. év nemzetközi események szempontjából is jelentős volt. Még 1992-ben a svájci magyar nagykövet kezdeményezte, hogy létesüljön kapcsolat a Balaton régió és a svájci Graubünden tartomány között. Simon Károly a BSZ elnöke, a svájci nagykövet és a graubündeni kantonban lévő Nemzeti Park meghívására 1994. augusztusában látogatást tett, és ezzel elkezdődött egy eredményt hozó kapcsolat a két ország, Graubünden kanton és a Balaton régió között.

1994. december 11-én megtörténtek az önkormányzati választások. Ezt követően az alapszabály szerint meg kellett tartani a Balatoni Szövetség tisztújítását 6 hónapon belül.

1995. április 28-án a Balatonfüreden tartott közgyűlésen elbúcsúztatták az 1991-ben tisztségbe lépett elnökséget és megválasztották az új tisztségviselőket. A rotációs elvnek megfelelően Dr. Balázs Árpád Siófok polgármesterét választották meg elnöknek, társelnöknek Dr. Szalay László balatonfüredi és Dr. Kulcsár Péter keszthelyi polgármestereket.

A jelölő bizottság javaslata alapján a következő polgármestereket választotta meg elnökségi tagnak: Dr. Kovács Miklós balatonboglári, Lombár Gábor balatonfenyvesi, Szombati József nagyvázsonyi, Dr. Kerényi László balatonalmádi, Szűcs László balatonlellei, Szalóky Jenő gyenesdiási, Berkes László balatonföldvári, Bolláné Iván Katalin balatonszepezdi polgármestereket. A megyék részéről: Polonyi Kornélt Veszprém, Dr. Gruber Attilát Somogy, és Horváth Gyulát Zala-megyéből delegálták.

A közgyűlés elfogadva az Alapszabály módosítást, tiszteletbeli elnöki tisztség létrehozását fogadta el. Erre a tisztségre Simon Károly nyugdíjba vonult balatonfüredi polgármester, a Balatoni Szövetség volt elnökét választották meg egyhangúlag.

Ekkor már a BSZ-nek 77 rendes és 32 pártoló tagja volt. Az új elnökség a megkezdett munka folyamatos továbbvitelét vállalta magára.

Fontosnak tartották a BRT munkájának folytatását. A tapasztalatok alapján szükségessé vált munkájának felülvizsgálata és kiigazítása. Sajnos az új kormányzat nem tette lehetővé, hogy megfelelő jogosítvánnyal, anyagi eszközökkel rendelkezzen. Ennek ellenére megléte továbbra is példamutató, mert megelőzve a törvényeket egy kiemelt terület régióvá történő átalakításának alapjait fektette le.

Természetesen a BRT-be is új tagokat kellett delegálni. Folyamatos munka része volt a szennyvízcsatornázás, a vízdíjak emelése elleni tiltakozás.

A 7-es közlekedési út túlterheltsége igen nagy terhet rótt a Somogy megyei tóparti önkormányzatokra. Határozott fellépéssel kezdeményezésre került a M7-es autópálya építésének folytatása.

A kormányzat tudomásul vette, de tényleges indítása a munkáknak nem indult be.

Kezdeményezés történt az északi parton végigfutó vasúti pálya villamosítása ügyében. – Nem sok eredménnyel. –

Részleges halpusztulással is szembe kellett néznie a Balatoni Szövetségnek. A károk ismét a part-menti településeket sújtották.

Az előző évek eredményei azt bizonyították, hogy a Balatoni Szövetség önkormányzatok érdekében végzett tevékenysége vonzerőt jelentett. Miután kinyilvánításra került, hogy a Kis Balaton és a Balaton szerves egységet képez, ezért a Kis Balaton térségében lévő önkormányzatok csatlakoztak, és 3 megye közgyűlése is kinyilvánította, hogy részt kíván venni a BSZ munkájában.

Az 1994-ben alapított Balaton-díj megkezdte hagyományteremtő útját: 1995. július 27-én tartott közgyűlésen, – Siófokon – Vágfalvi Ottó festőművész, Dr. Filiszár Tibor a BSZ újjáalakulását kezdeményező, Dr. Kajtár István, a balatoni mentő szervezetek kezdeményezője poszthumusz, Horváth Gábor volt fonyódi, Szelestey Tamás volt keszthelyi és Molnár Árpád volt siófoki polgármesterek a Balaton-díj elismerésben részesültek.

A Balaton és környéke ügyeinek intézésére Dr. Nemcsók Jánost nevezte ki a kormányzat kormánybiztosnak és 1995. november 7-i közgyűlésen Balatonszabadiban mutatkozott be.

1994-ben elkezdődött magyar-svájci kapcsolat, a graubündeni tartomány és a svájci Nemzeti Park képviselői meglátogatták a Balatont és a Balaton-felvidéki Természetvédelmi Hivatalt.

A kapcsolatnak két fontos tényezője volt köszönhetően a Balatoni Szövetségnek. Az egyik az volt, hogy a később Nemzeti Parkká átalakuló Természetvédelmi Hivatal szakmai és pénzügyi támogatást kapott a svájciaktól, másrészt lehetővé vált a graubündeni főleg rheto-roman települések a balatoni településekkel való kapcsolat kiépítés. Indulásként 11 település vett részt a programban. Az eredményt hozó együttműködés kezdeményezője volt Ódor László korábbi Svájcba akkreditált nagykövet, aki elsőként Simon Károllyal a BSZ elnökével 1992. őszén a zürichi tavon tárgyalt. Carratsch, svájci nagykövet nagyban segítette a program kialakítását. Svájci részről Martin Bundi, szövetségi képviselő és Jon Parolini témával megbízott ügyintéző, magyar részről Sonnevend Imre a Veszprém-megyei Természetvédelmi Hivatal igazgatója, Simon Károly tiszteletbeli elnök és Dr. Lázár János titkár vettek részt.

1997-ben a vitorlabontó ünnepségre megérkezett a graubündeni tartomány önkormányzatainak küldöttsége és 4 napot töltöttek itt ismerkedve a vendéglátó településekkel, a magyar vendégszeretettel és önkormányzati munkával. – Közben egyedülálló esemény is volt: a mencshelyi evangélikus templom kertjében felállításra került és leleplezték Zsédenyi István evangélikus gályarab emlékére felállított emlékművet. – Az emlékmű egyedülálló: ez az egyetlen olyan nyilvános hely, ahol eredeti rheto-roman nyelven írott szöveg olvasható hazánkban. A prédikátort a svájciak segítségével szabadították ki a hollandok a gályarabságból és Svájcban, Churban töltött hosszabb időt, hogy felépüljön és hazájába visszatérve hirdesse Isten igéjét.

Francia kezdeményezésre a Loire régió küldöttsége kereste meg a Balatoni Szövetséget kapcsolat felvétel céljából 1995. őszén. – Ok: közigazgatási régióval kívántak partneri viszonyba lépni, de mivel a BSZ-nek nincs közigazgatási jogosítványa, így aztán a tó körüli megyékkel alakult ki a partneri viszony.

Nem a Balatoni Szövetségen múlott, hogy a tó nem tudott bekapcsolódni az Alpok-Adria játékokba. Felajánlásra került, hogy vitorlás sport rendezvényekkel való részvétel, és ezt 1995. november 1-i ülésén tárgyalta az elnökség.

A Balatoni Szövetség folytatta az 1994-ben meghirdetett programot a szemét és hulladék elhelyezése céljából, különös tekintettel arra, hogy a tó körüli telepek jó része már telítődés határán volt. – Miután teljes igényt kielégítő ajánlat nem érkezett be, így aztán magyar szokás szerint elhalt az ajánlat.

Az 1995-ös évben sem mondott le a BSZ a közüzemi vállalatok és hálózatok privatizációjának előmozdításáról. Az illetékesek akadályok egész sorát támasztották az önkormányzatok érdekei elé.

Kezdeményezés született egy jegyzői kollégium felállítására a Falu Szövetség példájából kiindulva. Az államigazgatási szakemberek zöme és a jegyzők úgy vélték, hogy szükség van egy ilyen fórumra a Szövetségen belül.

1996-ban a Balatoni Szövetségnek már 79 rendes és 35 pároló tagja volt, és a part-menti települések mind tagok lettek.

Az 1993-ban létrehozott Balatoni Regionális Tanács munkája leállt a területfejlesztési törvény megjelenésével. A lassan fejlődésnek indult „mag” megállt a növekedésben. Elindult a Balaton Fejlesztési Tanács létrehozása, a Balatoni Szövetség azon dolgozott, hogy olyan törvény szülessen, amely megfelel a Balaton érdekeinek. Az erőfeszítések eredményeként a területfejlesztési törvénybe bekerült a Balaton Fejlesztési Tanács, mint kötelezően felállítandó szervezet.

A BFT felállítása viszonylag hosszabb időt vett igénybe. A KTM kifejezett kérésére vett részt a szervezés munkájában a Balatoni Szövetség és Ő kérte fel a kamarákat és az önkormányzati oldalt a szerveződésre. A segítséget nem fogadták el, így Baja Ferenc miniszterrel közölték, hogy a BSZ tovább nem vesz részt a szervezésben és kifejezte azon követelését, hogy állandó tanácskozási joggal státusz kerüljön biztosításra. – A nézetkülönbségek mellett a székhely vita is kiéleződött.

Hármas egyeztetés után a BSZ és a három megye sikeresen hozta létre a Balatoni Marketing Közhasznú Társaságot, mint egységes idegenforgalmi terméket reklámozó szervezetet.

Közben előrelépést jelentett a Balaton Régió és a francia Loire Régió közötti együttműködési szerződést és a franciák anyagi támogatásával és a Szövetség áldozatvállalásával az együttműködést koordináló iroda került felállításra, mivel a Szövetségnek nem volt regionális szervezete.

Ha már a külföldi kapcsolatokról esett szó, akkor ide tartozik, hogy vízvédelmi kutatásokra és a tavakkal kapcsolatban együttműködési megállapodás született a japán BYWA tó – Yodo folyó és a Balaton régió között.

Elindultak a Garda tó mellett dolgozó szövetséggel a tárgyalások egy gyümölcsöző kapcsolatfelvétel érdekében.

A motorcsónak vita ismét fellángolt, és a Szövetség ismét állást foglalt: NEM!

Elérkeztünk 1997-hez, mintha visszaesett volna a Balatoni Szövetség aktivitása. – Azért volt egy-két jelentős esemény. Az előkészítő munkák eredményeként, melyben a BSZ is aktív munkát végzett. 1997. június 30-án véglegesnek tekinthető a Balaton Fejlesztési Tanács megalakulása. Elnökként Dr. Nemcsók Jánost jelölték. Fő feladatnak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszútávú Fejlesztési Koncepciójának kidolgozása jelentette.

Közben megalakult a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság. Azonban elkövetésre került egy hiba, – mely szerint a meglévő helyi idegenforgalmi szervezeteket nem vették figyelembe és nem számoltak az önkormányzatok közreműködésével.

Nagy esemény volt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park megalakulása, melyhez nagymértékben hozzájárult a Balatoni Szövetség svájci kapcsolata. A BSZ elnöke azonban levélben kérte, hogy a Nemzeti Park hatáskörét terjesszék ki a tó déli partjára is, mert csak így kezelhető egységesen. Ugyanis a tó déli partja a Drávai Nemzeti Parkhoz tartozott igazgatási szempontból.

Végre az előd Balatoni Szövetség régi hagyománya is felelevenítésre került: Megrendezték az I. Balatoni Borok Versenyét. A fő cél a balatoni borok tekintélyének helyreállítása volt, a szőlő- és bortermelés és készítés támogatása a minőség fejlesztése, visszaadni a bizalmat és kezdeményezőkészséget a boros gazdáknak.

Folytatódott a Balaton-díjak átadásának hagyománya azok részére akik a Balaton érdekében kiemelkedő munkát végeztek. 1997-ben a következők részesültek Balaton-díjban: Dr. Entz Béla, biológus professzor, kutató; Héder Sándor a BIB főmérnöke; Udvardi Erzsébet festőművésznő.

Már az előző években is odafigyelt a Balatoni Szövetség a kistérségek munkájára és mint jövőbeni együttműködési társulás legális alapját tekintette. Ezért Alapszabály módosítással a kistérségi társulásokat bevonta az elnökség munkájában, mint az elnökség tagjai aktív részeivé váltak a szövetségi munkának.

Az 1998-as évet az 1997-ben alakult Balaton Fejlesztési Tanács eddig végzett munkájának elemzésével kell kezdeni. Munkáját sok ellentmondás, s sajnos alkalmanként céltalan improvizáció jellemezte. A megfelelő munka elkezdéséhez főleg az önkormányzati oldal, s annak általános alelnökének határozott fellépésére volt szükség. A tanács több alkalommal a kitűzött feladatait nem tudta megvalósítani, mert a napirendek tárgyalása az előkészítetlenség okán parttalan vitákba torkollottak.

1998. június 24-én Siófokon egyeztetett az önkormányzati oldal. Más gondok is jelentkeztek az év elején. A Balatoni Marketing Kht. munkája az év végére ellehetetlenült. A tagság elvárásainak megfelelő szinten nem tudta biztosítani a lehetőségeket és az alapítók az elszámolás utáni megszüntetésről döntöttek.

Rutin témaként volt jellemző erre az évre a vízminőségének kérdése. Az ADAC, a német autóklub vízminőségi adatokat egyeztette és így a német vendégek előre kaptak tájékoztatást a tó állapotáról. – A tó vízminősége intenzíven javult. – A BSZ is támogatta anyagilag a munkát.

Tavasszal megtörtént az országgyűlési választás. A Balatoni Szövetség elnöksége 1998. július 15-i Siófokon tartott elnökségi ülésen találkozott az újonnan megválasztott országgyűlési képviselőkkel.

Aktívan avatkozott be a Balatoni Szövetség, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ne akadályozza az ott élő önkormányzatok munkáját.

Kedvezően alakult az előző évben hagyományteremtésből felújított II. Balatoni Borok Versenye. Érezhető volt a tó környéki szőlősgazdák és borászok munkájának eredménye: minőség emelkedés!

1998-ban Balaton-díjban részesültek: Csiszár Elek festőművész, Győrffy Árpád újságíró, és a tihanyi Limnológiai Kutató Intézet.

1988-ban már a Balaton mellett 11 területfejlesztési kistérségi tanács működik és már részt vesznek a BFT munkájában.

A települések küldöttsége viszonozta a svájci graubündeni tartomány önkormányzatainak 1997-es látogatását. A BSZ csak a szervezésben vett részt azzal, hogy az illető önkormányzatokon múlik majd a kialakított testvéri kapcsolat tovább fejlesztése.

Az önkormányzati választások után a BFT eredményes munkájának elindítása késett. Sajnos a BSZ-nek sem sikerült elérnie, hogy szavazati joggal rendelkező tagja legyen a BFT-nek.

Szokás szerint a Szövetség 1999. évi munkájának beindulása mindjárt az előző évi beszámoló megtárgyalásával kezdődött.

1999. február 23-án Siófokon megtartott közgyűlésen az új vezetőség megválasztása mellett kiosztásra került a Balaton-díj. Két személy részesült ebben a méltó elismerésben: Polonyi Kornél úr, a Veszprém Megyei Közgyűlés alelnöke és Michel Duthilleule a francia Loire menti régió igazgatója a két régió közötti kiváló kapcsolat létrehozója.

A rotációs elvnek megfelelően, elnök: Dr. Szabó Imre, Keszthely polgármestere, társelnökök: Pálfy Sándor Balatonfüred és Soós Zoltán Balatonborlár polgármesterek kerültek megválasztásra.

Az elnökség tagjai: Bereck Gyula, Balatonszárszó; Farkas László, Vörs; Lombár Gábor, Balatonfenyves; Dr. Kerényi László, Balatonalmádi; Németh Lajos, Kéthely; Németh József, Balatonederics; Mezey Artúr, Szigliget; Ordódy Józsefné, Balatonakali; Szabó Joachim, Vállus; Szalóky Jenő, Gyenesdiás; Szombati József, Nagyvázsony polgármesterei és Dr. Gyenesei István, Somogy-megye; Kuti Csaba, Veszprém-megye; Dr. Varga László, Zala-megye közgyűlésének elnöke; Simon Károly tiszteletbeli elnök.

A megválasztott elnökség munkájának kezdetén napirendre tűzte a Balaton hovatartozásának a régió létrehozásának kérdését. Valahogyan el kellett helyezni a kialakulóban lévő országos regionális rendszerben a Balatont és vonzás körzetét.

Felújításra került a Balaton, mint önálló régiónak a létrehozása, mert ugyan 1994-től napirenden volt, de ez az erőfeszítés megyei kapcsolódások, a tényleges lehatárolási nehézségek miatt valahol mindig megakadt. Már ebben az évben is többen bírálták a Balatoni Szövetséget, hogy nem elég intenzíven foglalkozik az önálló régió létrehozásával.

Külön feladatot jelentett ismét, hogy a BSZ nyomatékosan hívja fel a kormányzat figyelmét a Kis-Balaton térségre, mint a Balaton szerves részére, mert elválaszthatatlan egységet alkot. Szükséges volt, mert a térség csatornázásával összefüggő pályázatok nem kerültek elbírálásra például.

Az éves munkához tartozott ismét a MAHART és a Balatoni Halászati Vállalat privatizációja.

1999. szeptember 29-én Siófokon ünnepelte a Balatoni Szövetség fennállásának 95. évfordulóját. Ezen alkalomból átadásra kerültek a Balaton-díj elismerések: Martin Bundi úr, Svájcból kapta meg a svájci-magyar kapcsolatok aktív kiépítéséért, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park támogatásáért és poszthumusz elismerésként Bertha Bulcsú író, aki írói munkásságát a Balatonról és a Balatonért fejtette ki.

A Balaton Fejlesztési Tanács élére Dr. Bóka István országgyűlési képviselő, Alsóörs polgármestere lett kinevezve, hosszú ideig tartó egyeztetések eredményeként. Meg kellett még oldani a BFT székhelyének kérdését is, mely bizony sok vitát hozott magával. Döntés: Siófok. Ebben az évben már 11 kistérségi társulás működött és Alapszabály módosítással lehetővé vált, hogy a BSZ elnökségének tagjai legyenek.

A Balatoni Szövetség szervezésében Balaton-Garda tó geológiai konferencia került megrendezésre. A résztvevők és a szakemberek áttekintették a térség geológiai értékeit.

Tovább fejlődött az 1998-ban létrejött kapcsolat az erdélyi „Tizek Szövetségével”. Lombár Gábor elnökségi tag, Balatonfenyves polgármestere szervezésének köszönhetően gyümölcsöző együttműködés jött létre.

Balatonföldvár testvérvárosi kapcsolatának eredményeként a BSZ tagjai látogatást tettek a Bodeni-tónál, ahol részt vettek a kistérségek által jelölt képviselők. A látogatás lehetővé tette, hogy betekintést nyerjenek a Bodeni-tó Alapítvány munkájába, mely szervezet hasonló, de összetettebb, mint a Balatoni Szövetség. Pályázat került beadásra, hogy felvegyék az Élő Tavak Projektbe a Szövetséget.

A Balaton érdekében egy különösen fontos fejlesztési téma indult el 2000-ben: A tavat körbefogó kerékpárút programnak az indítása. Régi témája volt a Balatoni Szövetségnek még 1993-ban, amikor először vetettük fel a kérdést a Balatonfüreden rendezett konferencián. A program idegenforgalmi és az egészséges életmódhoz való hozzájárulás szempontjából volt fontos.

Az akkori kezdeményezés lényege az volt, hogy a nyomvonal a vasútvonal mellett haladjon és a vasútállomások pihenőhelyként jelenjenek meg, kerékpártárolókkal együtt, mert a háttér településektől például a turista kerékpárral eljön a vasútállomásra, otthagyja a kerékpárját és vonattal felutazik Budapestre. – 2000-re ez a koncepció megváltozott, de a lényeg nem: körbeépíteni a kerékpárúttal a tavat. A kormány és a KVM felvállalta a települések közötti szakaszok megépítését.

A balatoni horgász társadalom régi gondjának megoldását jelentette a horgászcsónak kikötők létrehozásának feladata. Januárban megkezdődtek a tárcaközi egyeztető tárgyalások.

A Balatoni Szövetség 2000. tavaszán aktivizálódott a Virágos Magyarországért mozgalomban. Az ország és a Balaton szépítését szolgáló mozgalomba bevonták a Szövetséget is és már ekkor részt vett a bíráló bizottságban. A díjkiosztó ünnepségen Zalakaros település kapta meg a Balatoni Szövetség külön-díját.

Sajnálattal állapította meg a Balatoni Szövetség már az előző években is, hogy az idegenforgalomban is szerepet játszó vasúti közlekedés színvonala meg sem közelíti az európai elvárásokat. – Különösen a tó északi oldalán -. Fontosnak tartotta kérdés napirendre tűzését már „történelmi” hagyományként is, hiszen a 1904 óta aktívan részt vett a BSZ a tó körüli vasúti közlekedés fejlesztésében. Emlékezzünk csak az 1908-ban megépült Szabadbattyán – Tapolca vonalra.

2000. július 5-én a MÁV vezetőit felkérve Csopakon elnökségi ülést tartottunk. A vezérigazgató helyettes tájékoztatást adott a MÁV helyzetéről, – főleg a forráshiányt hangsúlyozta. – Természetesen ígéret volt: például, hogy az északi-parton járatni fogják az orosz adósságból beszerzendő modern motorvonatokat, kiegészítve Siemens szerelvényekkel. – Sőt 2001. novemberében be is mutatták Balatonalmádiban a szerelvényt és sajnos azóta nem látták a tó körül közlekedni. – A helyzet 2004. január 1-el változott, amikor a MÁV beállította a Keszthely – Tapolca – Balatonfüred – Budapest között közlekedő Tihany expeszt. Ez már európai nívót jelentett, de csak egy vonatpár. A többi közlekedő szerelvény kocsijait még minősíteni sem érdemes.

Dr. Lengyel Márton professzor által készített turisztikai és idegenforgalmi koncepciót elfogadta a BSZ elnöksége.

 

A Balaton Fejlesztési Tanács szemmel láthatóan és konkrétan tapasztalhatóan is eredményes munkát végez. A BFT-n keresztül a kormány és az illetékes minisztériumok egyre több támogatást nyújtanak a Balaton régiónak.

A MAHART privatizációjának hírére a part-menti települések gondos előkészítő munkába kezdtek. Feladatul tűzték maguk elé, hogy a részvénycsomag 51 %-át meg kívánják szerezni, amennyiben a kormány erre lehetőséget nyújt. A Balatoni Szövetség vállalta ebben a programban a koordináló szerepet, az érdekegyeztetéstől kezdve az adminisztrációs munkáig mindent. 2000. május 3-án Balatonbogláron megtartott elnökségi ülésen indult el az előkészítő munka, amikor a Kormány gazdasági kabinetjének ülésén a miniszterelnök tájékoztatása szerint az önkormányzatok a Balatoni Hajózásban 51 %-os részesedéshez jutottak.

Június hónapban a BSZ szervezésében Balatonföldváron megrendezésre került a tavakkal foglalkozó konferencia, több európai tó képviselőjével, mely ökológiai gondokkal, régiós feladatok megoldásával foglalkozott.

Lezajlott most már hagyományszerűen a IV. Balatoni Borok Versenye. Sikerét mutatta a benevezett 182 borminta.

A Balatoni Szövetség küldöttsége 2000. októberében baráti látogatást tett Erdélyben a „Tizek Szövetségénél”.

Ez évben az arra érdemesnek ítélt szervezetek és személyek a tó érdekében végzett munkájuk eredményeként Balaton-díj elismerő kitüntetésben részesültek: Nők a Balatonért Egyesület, Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége, Rosta Sándor úr.

A Balaton életében igen döntő és fontos eseménnyel kezdődött a 2001. év. A MAHART Balatoni Hajózási Rt. részvénycsomagjának 51 %-át a kormány 2039/2001.(II.28.) számú határozatával térítésmentesen a kikötővel rendelkező balatoni önkormányzatoknak adta és ezt megerősítette a 2219/2001.(VIII.28.) sz. módosított rendelet. A maradék a Magyar Fejlesztési Bankhoz került. Megindult a szervező és egyeztető munka Dr. Szabó Imre a Szövetség elnökének vezetésével, beleértve a megfelelő szerződések előkészítése és a törzstőke emelésre irányuló előkészületek.

Ebben az évben különösen nagy hangsúlyt fektetett a Balatoni Szövetség a DRV-vel való kapcsolatára. Ugyan már 1991. óta minden évben napirenden volt a víz- és csatorna díjtételek, a cég privatizációja, de jelentős eredményt egy-két esetet kivéve elérni nem tudtunk. Tiltakozás a magas vízdíjak miatt, követelés a kéttényezős díj bevezetése, csatornadíjaknál a kertek öntözésére szolgáló vízmennyiség csökkentése.

Ugyan jó a BSZ kapcsolata a DRV vezetésével, de a cég viszonya az illetékes minisztériummal a „reform” követeléseknek nem adott tág teret.

A BSZ nemzetközi kapcsolata bővült. Az Ohridi tóval foglalkozó civil szervezet nemzetközi támogatással megtartott nemzetközi konferenciára meghívták Macedóniába a BSZ képviselőit: Simon Károly tiszteletbeli elnököt, Lombár Gábort Balatonfenyves polgármesterét, az elnökség tagját és Dr. Lázár János titkárt. Előadások keretében a BSZ küldöttek nagy érdeklődés mellett átadták tapasztalataikat, ajánlásokat tettek, melyek bekerültek az ottani szervezet munkaprogramjába. – Igen aktív résztvevői voltak a konferenciának. –

Az elmúlt évek tapasztalata alapján tekintettel a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság jelentős eredményeire, és a két intézmény fejlődő kapcsolatára ebben az évben együttműködési szerződést kötött.

Az V. Balatoni Borok Versenye a balatoni borászok és szőlősgazdák legnagyobb megelégedésére eredményesen zárult: 188 nevezett borminta vett részt. Kiemelt szerepét mutatta, hogy a szakminisztérium főosztályvezetői szinten képviseltette magát.

A Balatoni Szövetség eddig hatékony munkájában hanyatlás jelei jelentkeztek. Erre az elnökség úgy határozott, hogy az elnök vezetésével és a két társelnök közreműködésével készüljön egy felmérés a Szövetség munkáját illetően. – Szükséges intézkedés volt. – Fel kellett mérni a hanyatlás okait, a munka jobbá tétele érdekében információkra volt szükség. – Megváltozott a Balatoni Szövetség presztizse, az információ áramlás nem érte el a kívánt szintet.

2001-ben a következők kerültek Balaton-díj elismerő kitüntetésben a Balaton érdekében kifejtett eredményes munkájukért. Dr. Kerényi László, Dr. Horváth Gyula, Dr. Laposa József.

2002. év kezdetére jellemző volt, hogy a BSZ részéről az illető önkormányzatokkal együttműködve a korábbi intenzíven kezdeményezett és a tervezett szennyvíz beruházások megvalósítása elindult. A Balaton északi partján Tihany és Zánka közötti településeken elindult a belső csatornahálózat megépítése, a déli parton pedig Lengyeltóti és környékén.

Továbbra is napirenden volt a kéttényezős víz- és csatornadíj kérdése és a magas díjak.

A Kormány döntése alapján a Magyar Turizmus Rt. és a Balatoni Szövetség közösen bonyolította le eredményesen a szúnyogirtást. Közbeszerzési törvény alapján a munkát a CORAX Kft. végezte el.

Ebben az évben tartott önkormányzati választásokon a megyei közgyűlésekbe nem került be képviselő a Balatoni Szövetség részéről.

A VI. Balatoni Borok versenyén 167 nevezett borminta vett részt.

Az előkészítő munkák eredményeként véglegesen is megalakult a Balatoni Hajózási Részvénytársaság. 200l. december 21-én a részvények 51 %-át a kikötővel rendelkező part-menti települések kapták, a 49 %-nak pedig a Magyar Fejlesztési Bank lett a tulajdonosa. Ismét kiosztásra kerültek a Balaton-díjak: Dr. Korzenszky Richárd és Dr. Bóka István kapták.

A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság és a Balatoni Szövetség együttműködésének keretében a tó partján lévő strandok minősítésére egy rendszert dolgoztattak ki és javasolták a strandokkal rendelkező önkormányzatoknak az alkalmazását és felhasználását.

A keszthelyi kisrégiós társulás, a Balatoni Szövetség mint társszervező és a Budapesti Műszaki Egyetem közreműködésével 2002. márciusában, jól sikerült konferenciát rendeztek Keszthelyen a régióról, a vállalkozók szerepéről és részvételéről a régióban. Eredményes volt a 2 napos találkozó volt. A Balaton régió létrehozásának történelmi visszatekintése és a jövőbeni realitásáról elhangzott előadás anyaga jelen kiadványban is közzétételre került.

Időközben egyre inkább nyilvánvalóbbá vált, hogy a Balatoni Szövetség munkájának hatékonysága csökkent. – Sajnos az elnök és a társelnökök által megbízásként vállalt „tényfeltáró” munkájának nem volt eredménye. – a BSZ presztizs veszteségének okait a tag önkormányzatoknál történő elemzése elmaradt.

Mindenki érezte és hangot is adtak, – nemcsak az elnökség tagjai, hanem a tag önkormányzatok is – hogy megújulásra van szükség, az Alapszabályban rögzített elvek és célok megvalósításának irányvonalát kell ismét vállalni a Balatoni Szövetségnek. A már formálissá váló működés reformját kell végrehajtani, a korábbi évek hatékony tevékenységét kell helyreállítani.

Ilyen gondokkal nézett szembe a Balatoni Szövetség 2002. év végén. – Azonnali intézkedésekre azonban nem volt lehetőség, mert a 2002. októberében megtartott helyhatósági választásokat követően 6 hónapon belül tisztújítást kell végrehajtani. – Nem a szükségszerű feladat megoldásától való ódzkodás miatt nem történt konstruktív beavatkozás a mindennapi munkába, hanem a felálló új tisztségviselők viszonylagos objektivitása legyen a döntések alapja, mert így egy reálisabb helyzetből történik a változtatás szükségszerűségének mérlegelése.

Külön ki kell hangsúlyozni, hogy közben a politikai élet is változásokon ment át. – Új kihívások jelentek meg. – Az Európai Unióba való belépés gondjai is maguk után vonzották egy más aspektusból való közszolgálatot és érdekképviseletet. Ez is hozzájárult a Balatoni Szövetség jövőbe mutató helyének újra megtalálásához.

A 2003. évi mindjárt azzal kezdődött, hogy szükség van a Balatoni Szövetség munkájának felülvizsgálatára. A 2003. január 23-án tartott a Szövetség egy előkészítő megbeszélést, melynek lényege Simon Károly tiszteletbeli elnök megfogalmazásában az volt: szükség van a reformra.

A március 6-i elnökségi ülés már konkrét javaslatokkal foglalkozott és a szükséges alapszabály módosítás előkészítésével Dr. Szabó Imre elnököt Lombár Gábor elnökségi tagot és Simon Károly tiszteletbeli elnököt bízta meg az elnökség Balatonfüreden tartott elnökségi ülésen a felkértek előterjesztették 2003. április 3-án javaslataikat és módosításokkal elfogadták.

Közben bemutatkozott a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, amely a tó körüli civil szervezetek munkájának összefogására jött létre.

A tényleges munka mellett fel kellett készülni a tisztújításra. Az alapszabály módosítás közgyűlés elé terjesztésre alkalmas volt. Ezzel kapcsolatos elemzések rendelkezésre álltak és az intézkedések megtétele volt hátra. Ezek az első féléves munkára kihatással voltak és ez a tevékenység körnek a lényege a reform volt. – Voltak viták is például elnökség vagy választmány irányítsa a Szövetséget vagy továbbra is fennmaradjon az elnök és társelnökök rotációs elven való személyi változása. Több előterjesztésben is megtárgyalt, alapszabályra vonatkozó módosítási indítványok eredményeként létrejött és elfogadott változat a jövőbeni feladatoknak és kihívásoknak is minden bizonnyal eleget fog tenni. Az Alapszabály elfogadása a 2003. április 17-i közgyűlésen megtörtént és az Alapszabály módosítását az új tisztikarra bízták. Megválasztásra került az elnökség. A Balatoni Szövetség elnöke Dr. Bóka István Balatonfüred polgármestere lett, társelnök: Kenéz István Balatonlelle polgármestere került megválasztásra. Másik társelnökre javaslat született Mohácsi József Keszthely polgármesterére, de távolléte miatt megválasztása nem történt meg, és a következő közgyűlésre halasztották. Elnökségi tagok: Dr. Mihovics István, Révfülöp; Szombati József, Nagyvázsony;

Ordódy Józsefné, Balatonakali; Forró Zsolt, Balatonfőkajár; Gazda János, Balatonberény; Németh József, Balatonederics; Dr. Sütő László, Marcali; Kiss László Tibor, Balatongyörök; Farkas László, Vörs; Dr. Balázs Árpád, Siófok; Nagy Balázs Jánosné Várvölgy; Illés Antal, Balatonszemes polgármestere, valamint Veszprém- Somogy- és Zala-megye Közgyűlésének elnökei.

Révfülöpön megtartott elnökségi ülés fő témája a Balatoni Szövetség jövőképének kialakítása volt. Fő irányelvek:

• jelenleginél erősebb munkaszervezet,
• meghatározó civil szervezetek bevonása és a pártoló tagok szerepének növelése,
• kis létszámú elnökség,
• pártpolitikától mentes, hatékony önkormányzati szövetség,
• a Balaton régióért dolgozó szövetség,
• jól előkészített anyagok,
• a Szövetség imázsának visszaállítása.

Döntés: Kis létszámú operatív elnökség legyen, önkormányzati társulási jog alapján létrejött kistérségek vegyenek részt az elnökségben. Az apparátust erősíteni kell, ügyvezető elnökre van szükség.

A reformra a 2003. június 19-én Balatonlellén megtartott közgyűlés tette fel a koronát. – Közben változtatásokkal elfogadásra került az Alapszabály. – A jelenlévő Mohácsi József polgármester vállalta a társelnöki megbízatást és megválasztásra került.

Kistérségek javaslata alapján az ügyvezető elnöki tisztségre 2 javaslat érkezett: Simon Károlyra és Soós Zoltánra. Három érvénytelen szavazat mellett Soós Zoltán 10, Simon Károly 17 szavazatot kapott, így Simon Károly lett az ügyvezető elnök, aki lemondott tiszteletbeli elnöki tisztségéről.

A már évek óta tartó szárazság miatt a Balaton vízszintje kritikussá vált. A megszokott déli parti strandokról elhúzódott a víz, homokos iszapos szárazulatok jöttek létre. A kikötőkbe alig lehetett a vizijárműveknek behajózniuk. A Balatoni Szövetség megragadott minden fórumot a klímaváltozás miatt bekövetkezett „vészhelyzet” változtatására. Figyelembe véve az MTA szakértőinek véleményét, így álláspontja: készüljön a megoldást előkészítő műszaki elemzés és terv, kellő víztartalékkal rendelkezzen a tó a jövőben. Ez mellett határozottan fellépett a szükségessé vált meder és strandkotrás akadályainak elhárítása érdekében: ne tekintsék a kikotort zagyot veszélyes hulladéknak, zagyterek kijelölése és kotrás engedélyeztetés. Kotrás támogatás 75 %-os állami hozzájárulás biztosítása. – Egy intenzív együttműködés a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Igazgatósággal a Vízügyi Szervekkel ezen belül is a BVK-val. – Balatonfenyves javaslatára külön foglalkozott az un. fürdőházak létesítésének lehetőségével tekintettel az alacsony vízállásra.

Külön napirendként kezelte az elnökség a Posta várható átszervezésének programját, mely a kistelepüléseket még inkább ellehetetleníti. – Eredmény: a Posta figyelembe vette a BSZ fellépését.

Az egyre alacsonyabb szintű vasúti közlekedés témája is kiemelten lett kezelve. A MÁV képviselőivel történt tárgyalások eredményeként: az északi parton 2004. június 1-től beindították a Tihany expresszt, együttműködési megállapodás a BSZ és a MÁV között, valamint a parti önkormányzatok és a MÁV között.

Kialakította álláspontját a Balatoni Szövetség a partvonal rendezési és partrehabilitációs tervekre vonatkozóan. Sürgette azok végrehajtását, mert a települések fejlesztési programjainak gátjává vált.

Már hagyománynak tekinthető Balatoni Borok versenyére 92 gazda 164 nevezést adott le. A keszthelyi Festetics kastélyban megtartott eredményhirdetésen részt vett Dr. Németh Imre földművelési miniszter, a házigazda szerepét töltötte be a Balatoni Szövetség a Balatoni Borutak Szövetségének megalakulásánál.

Felkészülés a Balatoni Szövetség alapításának 100 éves évfordulójának méltó megünneplésére. A Nők a Balatonért Egyesülettel és a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségével kötendő együttműködési megállapodás előkészítése elindult.

Aktívvá vált a Balatoni Fejlesztési Tanáccsal történő együttműködés. Részt vállalt a Balatoni Szövetség a balatoni vizimentés elősegítésének munkájában.

Előkészítette a BSZ a 2004. évi feladatokat és programokat: Ezek közül egy-két kiemelt téma:

• rendezni a Balatoni Halászati Rt. helyzetét a BFT-vel együttműködve az önkormányzatok érdekében,
• előmozdítani a DRV privatizációját önkormányzati részvétellel,
• part- rehabilitáció folyamatának figyelése,
• kikötő- és strand kotrások intenzív végrehajtásának előmozdítása,
• Balaton régió létrehozásának folyamatba tétele.

Úgy tűnik, hogy a reform hatása beindult és igen aktív munkával fejeződött be a 2003. év.

A 2004. év indulásánál már a kiemelt feladatok kerültek előtérbe, ezek a következők voltak:

• a Balatoni Hajózási Rt. 49 %-os ÁPV tulajdonrészének megszerzése,
• meder és strandkotrás a vízpótlás kérdésével együtt,
• a helyi adók felülvizsgálata és ehhez tartozó törvénymódosítás előkészítése,
• a területfejlesztési törvény módosíttatása a Balaton régióra tekintettel.
• önkormányzati részvétel a Balatoni Halászati Rt. átalakulásában.

2004. március 3-án tartott közgyűlésen együttműködési megállapodás került aláírásra a Nők a Balatonért Egyesülettel és a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségével. Átadták a 2003. évi Balaton díjakat: Balatoni Vizirendészeti Rendőrkapitányság és Szabó Mátyás nyugalmazott vízügyi igazgató vette át.

Természetesen akkor lehetne teljes a 2004. évi munkáról a beszámoló, ha a teljes év áttekintésre kerülne. Miután erre mód nincs a nyomdába adás időpontja miatt, ezért kérjük a tisztelt olvasó elnézését.