Adatok, tények, emlékek
A 100. születésnapra*
Dr. Vértes László**
Száz esztendő, évszázad – história, a Balaton, a Magyar Tenger partján. Kedves erkölcsi kötelességünk az emlékadás, tisztelgés, jeles elődök előtt, eseményeket felidézni, az utókor főhajtását tolmácsolni. Epizódokat ragadunk ki a 100 évből, történelemből, egyúttal jelen és jövő elé tárni hajdanvolt időket. Példákkal szolgálni, hiszen a hagyomány és a haladás útja az egyetlen követendő cél.
A Balatoni Szövetség felé nyújtjuk át összeállításunkat, a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége szíves üzeneteként, kézfogásával, a reménnyel további kreativitás iránt.
A tény: 1904. augusztus 11-én Gróf Széchenyi Imre elnökletével Siófokon megalakult a három balatoni megye, Somogy, Veszprém és Zala társadalmi egyesülete. A Siófoki Hírek 1999-ben „95 éves a Balatoni Szövetség” címmel közli a történet indulását. 1882-ben alakult a „Balaton-Egylet”, különböző szakosztályokban működött és irodalmi elnöke Ásvay Dr. Jókay Móricz jogtudor, Jókai Mór író (éppen ezen évben, 2004-ben emlékezünk reá, 100 éve, 1904 május 5-én halt meg). A Balaton Egylet 12 éven át működött.
Már említettük: 1904 az új Szövetség létrehozása. 1944-ig, azaz 40 éven át élt. Újjáalakulása Keszthelyen, 1989. december 20-án.
Néhány adat irodalmi közlésekből:
Balatoni Szövetség – sikeresen tevékenykedett a balatoni fürdőélet fejlesztése, az idegenforgalom fellendítése, a Balaton kultusz megteremtése érdekében. Székhelye Balatonfüreden volt. Az embléma: négyzet alakban, felül két kéz fonódik össze, alatta a név, alatta jobb oldalon a Tihanyi apátsági templom körvonala, balra vitorlás hajó képe, a jobb alsó sarokban az alapítás évszáma.
Balaton: a Balatoni Szövetség képes folyóirata, mint hivatalos értesítő jelent meg 1908 és 1944 között. Siófokon, majd 1909-től Balatonfüreden szerkesztették. Szerkesztője 1908-tól haláláig, 1938-ig, Cséplő Ernő, a Szövetség titkára volt.
Badacsonyról olvashattunk a Révai Nagy Lexikona II. kötetében (Budapest, 1911), a szócikk szerint „Kisfaludy Sándor emléktáblával megjelölt szőlőlakában, A hegy déli oldalában a Balatoni Szövetség múzeumot rendezett be”.
Balatonfüred a romantika szépséges, kedves települése, művészek asziluma. Itt alkottak, a tájról írtak – vagy gyógykezeltették magukat: klíma és gyógyvíz találkozó ölelésében. 1941-ben Gróf Széchenyi István emlék ünnepélyt rendeztek, kötetet adott ki a Balatoni Szövetség (1942, Veszprém), címoldalát és tartalomjegyzékét bemutatjuk (3., 4. kép). Ünnepi közgyűlésükről is beszámol a füzet, az első rész: „A Balatoni Szövetség délután 6 órakor rendezte meg népes közgyűlését, amelynek jelentőségét emelte, hogy azon dr. Radocsay László igazságügyminiszter, a kerület országgyűlési képviselője és báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter is részt vettek. Jelen voltak még Gidró Bonifác tihanyi apát, vitéz Bonczos Miklós államtitkár, továbbá vitéz gróf Teleki Béla főispán és dr. Brand Sándor alispán Zala vármegye, dr. Schmidt Jenő főszolgabíró a balatonfüredi járás, dr. Niszler Teodóz a pannonhalmi főapát, Legányi Norbert fürdőigazgató a fürdőkormányzóság,
* A Balatoni Fürdőegyesületek Szövetsége tiszteletteljes ajánlása a centenárium alkalmából ** A „Balatonért” díj kitüntetettje, a Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület, a Somogy Megyei Honismereti Egyesület tagja
Dr. Sziklay István a Dunántúli Közművelődési Egyesület és az Otthon Írók és Hírlapírók köre, dr. Dornyay Béla a Balatoni Múzeum képviseletében. A közgyűlés elnöke dr. Schmidt Ferenc egyetemi tanár, szövetségi társelnök volt, aki megnyitójában a következőt mondotta: „…a mai időkben két nagy magyar felé fordulunk hálás és büszke emlékezéssel. Egyik gróf Széchenyi István, a legnagyobb magyar, a másik, Zrínyi Miklós, kinek emlékét a nemrég visszatért Muraköz legendás visszafoglalása idézi elénkbe. Zrínyi célkitűzése volt egy erős magyar hadsereg fegyverbe állítása. Ez az örök magyar kívánság most beteljesedett s az önálló magyar hadsereg már visszaszerzett elvesztett országrészeket, a nyár óta pedig diadalmasan nyomul előre keleti ellenségeinek nyomában. Ha majd a hadsereg elvégezte a maga feladatát, akkor következik a Széchenyi szellemében meginduló alkotó munka és ebbe az alkotó munkába kapcsolódik bele a Balatoni Szövetség munkássága, a maga szerény eszközeivel, igyekezve e vidék kulturális és gazdasági életét fejleszteni és előmozdítani.”
„A Széchenyi-jubileum alkalmából közgyűlésünket gróf Széchenyi István emlékének szenteljük, a visszaemlékezésekből erőt merítve hitvallást tegyünk mellette, hogy munkánkat a jövőben is az Ő alkotó szellemében folytassuk.”
Ezután adta elő dr. Macher Emánuel bencés tanár, h. fürdőigazgató emlékbeszédét: „A magyar nemzet nagy Ébresztőjéről”. A magasröptű beszéd méltón értékelte a „legnagyobb magyar” életművét. Kiemeljük a befejező részt is: „A nagy hatást keltő emlékbeszéd után a tárgyalás további során két – Széchenyi emlékével összefüggő – indítvány hangzott el: Dr. Schmidt Jenő főszolgabíró javasolta, hogy a Széchenyi emlékműre gyűjtött pénzt, mivel ez a cél a szobor felállításával megvalósult, a Szövetség fordítsa egy Széchenyi-munkásház felépítésére és egészítse ki a meglévő munkásházcsoportot egy 21-edikkel, amely Széchenyi szellemében való szociális gondoskodás lenne. Babics Endre m. kir. kormányfőtanácsos, esperes-plébános felhívta a figyelmet, hogy a balatoni gőzhajózás megteremtőjéről egy balatoni hajót sem neveztek el. Tegyen a Szövetség lépéseket a Balaton Hajózási Rt-nél, hogy legközelebb felépítendő hajóját Gróf Széchenyi Istvánnak kereszteljék. A közgyűlés mindkét indítványt nagy lelkesedéssel egyhangúan elfogadta.”
Hadd térjünk vissza a szövetségi találkozóra. Legányi Norbert nevét is olvashattuk – pannonhalmi főapát lett, hatalmas egyház- és művészettörténeti tudással. Az említett Gróf Széchenyi István szobrot pedig 1941. augusztus 31-én leplezték le, az akkor 30 éves Andrássy Kurta János készítette, az egyik legszebb köztéri alkotásunk. A szobrász-, érem- és festőművész ma is teljes szellemiséggel alkot.
1943-ban bicentenáriumra programra invitált a Meghívó (5. kép), csatlakozott a Balatoni Szövetség is (május 17., negyedik pont). Sólymos Szilveszter 2003-ban megjelent könyvében – „Balatonfüred-fürdő bencés kézben 1743-1949 között”- ad összefoglalást: „1943. május 16-17. napjain ünnepségsorozat volt Balatonfüred fennállásának 200 éves évfordulójára. Ekkor helyezték el a Tibor-fürdő falán Hajdú Tibor főapát emléktábláját. A carrarai fehér márvány-tábla szövege: „Dr. Hajdú Tibor (1858-1918). Balatonfüred gyógyfürdő újjáépítőjének a Balatoni Szövetség.” Az emléktáblát 1949-ben eltávolították; Pannonhalmára került összetörve. 1993-ban a felújított Kossuth-kút megáldása alkalmával a kórház falán újra elhelyezték. Annak érzékeltetésére, hogy az 1910-es években a szanatórium együttes újjáépítése miatt Hajdú Tibor főapátot érdemei miatt mennyire értékelték, a jelenlegi emléktábla helyett a felsőőri Fülöp Elemér, a Balatonfüreden élő szobrászművész a főépület halljában ajánlotta a főapát mellszobrát elhelyezni. Az elgondolás helyett azonban csupán a kalandos sorsú emléktábla valósult meg, az is később, csupán 1943-ban.” A Balatoni Szövetség emléktáblája a szívgyógyászati kórház falán látható (6. kép).
„A mindig szép Balaton” címmel bocsátottak közre válogatást egyik legjelesebb földrajztudósunk, Cholnoky Jenő tollából (2004., Balatonfüred-Veszprém). Három írás az előbbiekben már említett lapokban – Balatoni Szövetség: Balaton - jelent meg, 1942. szeptemberében, 1944. augusztusában, októberében. Az első a Balatoni Szövetség Közgyűlésén elhangzott előadás szövege: „Turistáskodás a Balaton mellett”. A másik két tanulmány: „A Balaton nemzetközi vonatkozásban jelentős értékei”, „Teendők a Balaton körül”. Ez utóbbit eredetileg a Balatoni Szövetség jubileumi közgyűlésén mondotta el neves tudorunk. Olvashatunk a tó szépségéről, építészeti, művészeti emlékeiről, az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról is: természeti és tárgyi értékeink megvédéséről, tudományos kutatásokról, minél több hazai és külföldi vendég gondoskodó fogadásáról.
Balatonföldvár a Balaton partjának egyik legszebb – immár – városa, virágosításáért Európa-díjas. Amiért útba ejtjük: a Balatoni Szövetség első elnöke, Gróf Széchenyi Imre e helyen különösen sokat alkotott és itt találkoztunk több emlékállítással. A XIX. század végén Dr. Korányi Frigyes orvos-professzor hívta fel a grófot üdülőtelep nyitására. 1907-ben leplezték le Gróf Széchenyi Imre szobrát, Radnai Béla alkotását. Az alapító gróf életútját a Földvári Hírek 2000. évi júniusi számában vázoltam. Az évben július 16-án, vasárnap avattuk a szép emlékművet, ünnepi előadásomban kitértem a gróf és a Balatoni Szövetség kapcsolatára. Kötelességem megemlíteni, hogy mindezt Bornemissza Károly, a Balatonföldvári Üdülőtulajdonosok Egyesülete elnöke kezdeményezte, megjelent a Széchenyi Család több tagja, a Balatonparti Fürdőegyesületek Szövetsége képviseletében Basa István főigazgató, Bornemissza Károly és Katus Lajos alelnökök.
2002. március 14-én névadó ünnepély zajlott: Balatonföldvár általános iskoláját Gróf Széchenyi Imréről nevezték el. Míves emléktáblát helyeztek el, rajta a gróf örökérvényű intelme: „Sokat adott itt a természet is, de az embernek sem lehet elmaradni.”
Alfejezetünk végén utalunk arra, hogy az 1858. március 31-én született gróf 1905. november 25-én halt meg – kérem a Balatoni Szövetség mai illetékeseit a jövő évi emlékezésekre a 100. évfordulón.
Balatonboglár. A déli Balaton-part egyik üdülő „paradicsoma”. 50 éven át nyaralt ott Sümegi Vilmos (1864-1938), 1905-től a Balatoni Szövetség igazgatóságának tagja (7. kép). A gyönyörű vidék rajongójaként előzőleg, 1884-ben létre hozta a Balatonvidék-kört. Országgyűlési képviselő, lap-alapító, -szerkesztő, Balatonboglár első díszpolgára, fürdőegyesületi díszelnök, egyháztanács-tag. Barátai, boglári látogatói sorában volt Móra Ferenc és Móricz Zsigmond. Sajnos, Sümegi Vilmosról is megfeledkezett a hálás utókor. Horváth Aladár helytörténész, honismereti szaktekintély változtatta meg a szomorú helyzetet. Széleskörű, alapos munkássága keretében felszínre hozta a korabeli adatokat, dokumentumokat, fényképeket. Kitűnő tanulmányokat, cikkeket közölt Sümegi Vilmosról, köszönjük.
Révfülöp. Visszatérünk a Balaton északi partvidékére. Szerencsések vagyunk, ezen a helyen is találunk lelkes historikust: P. Miklós Tamás múzeum igazgató, helytörténeti egyesületi elnök. Sokoldalú munkássága hozta elénk Czigány Károly ügyvéd, író, gazdálkodó alakját (8. kép). Barátságban volt Jókai Mórral, többször vendégül látta. Leírások szerint a nagy író onnan vette Az aranyember című csodálatos regényébe a Krisztyán neve azon tájba helyezte halálát. Engedtessék meg, hogy utaljak a filmváltozat Krisztyán Tódor megformálójára (a Balaton, Balatonszemes miatt is), a színészkirály Latinovits Zoltánra.
Czigány Károly (1833-1893) igen sokat tett Révfülöp fürdőhellyé fejlesztéséért és a Balatoni Szövetségért is. Lapjában – „Balaton” - rendszeresen publikált. A Szövetség mindezért állított méltó emlékoszlopot 1912. július 18-án (9. kép).
A tallózást befejezem. Megtisztelőnek érzem, hogy kései utódként csatlakozhatok az emlékállításhoz. A Balatoni Szövetség múltjában fontos eseményeket irányítottak érdemdús elődeink, jelezne biztos kezekben van – legyen mindez a jövőben is!
„A Balaton kultuszának fáradhatatlan révfülöpi úttörője, néhai Czigány Károly érdemei elismeréséül állította ezt a maradandó emlékjelet a Balatoni Szövetség, 1912.”
Utalunk arra, hogy Czigány Károlyról, a Balatoni Szövetség révfülöpi vonatkozásairól P. Miklós Tamás gondosan összeállított kötetében írt: Révfülöp történeti kronológiája, 1211-1943. (1994); A világ egyik legszebb tája (2000); A Balaton kultusz egyik úttörője, Czigány Károly élete és munkássága (2001); A Révfülöpi Fürdőegyesület 100 éve (Kiss Lászlóval, 1999.).
Köszönetnyilvánítás. E helyen is köszönöm a szíves támogatást, irodalmi források, dokumentumok, képek rendelkezésre bocsátását, a technikai segítséget többeknek – hadd soroljam nevüket: Basa István, Bornemissza Károly, Dr. Dobozy Dániel, Elek Miklós, Dr. Fekete Gáborné, Horváth Aladár, Katus Lajos, Dr. Kiss Pál, Köselingné Dr. Kovács Zita, P. Miklós Tamás, Rácz Ildikó, Dr. Sipos Csaba, Dr. H. Szabó Gyula.