Uncategorised
Uncategorised
XIX. Balatoni Borok Versenye Sajtóanyag 2022
XIX. Balatoni Borok Versenye eredményhirdetés
Kihirdették a XIX. Balatoni Borok Versenyének eredményét
Megválasztották a Balaton legjobb borait
Hat borvidék nedűi vizsgáztak Balatonfüreden
Díjnyertes érsekségi borokat kóstolhatunk a Rozé, Rizling és Jazz Napokon Veszprémben
Eredményhirdetés a katamaránon: Kitűnőek a Balatoni borrégió nedűi
a 2020-as Balaton díjasokról
Balassa Balázs
A Balatoni Szövetség leköszönő társelnöke, 18 évi polgármesteri és 5 éves Balatoni Szövetség elnöki tisztsége alatt példaértékű munkát fejtett ki szűkebb közössége és a Balaton érdekében.
Elnöksége alatt új lendületet kapott a Balatoni Szövetség, több új fontos partnerrel bővült a Szövetség tagsága, elindult a Hírbalaton portál, a megújult Kék Hullám Zászló strandminősítő rendszer visszaszerezte régi presztízsét, és még hosszan lehetne sorolni azokat a változásokat, amik nevéhez kötődnek.
Felszólalásaiban kiállt a Balaton természeti, kulturális és társadalmi értékeinek védelmében, sokszor vállalva az ezzel járók onfliktusokat is.
Dr. Pomogyi Piroska
Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus, 1977-ben Keszthelyen szerzett agrárkémikusi diplomát, 1982-től a vízügyi igazgatóság munkatársa, 1984-től a biológiai tudományok kandidátusa. Akik ismerik, tudják megszállott kutatója a Kis-Balatonnak. Számtalan publikációja jelent meg a Kis-Balatonról. Ő készítette el a Kis-Balaton botanikai térképét.
2001. évi kimagasló munkájáért a Zala Megyei Önkormányzat „Zala Megye Környezetéért és Fejlesztéséért” díjat adományozta Pomogyi Piroskának, aki akkor a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság főtanácsosa, kutatásszervezője volt.
A díjat dokumentáló díszes oklevélbeni indoklás szerint: „A Kis-Balaton Védőrendszer üzemirányításához szükséges vízminőségi laboratórium létrehozásáért, botanikai kutatásaiért és számos publikációjáért” kapta.
Későbbiekben Székesfehérváron a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa lett.
Dr. Pomogyi Piroska évtizedek óta végzi a balatoni nádas-felméréseket, a nádasok ismert szakértője, hosszú évek óta küzd a balaton-parti nádasok kiírtása ellen.
2020. elején, a Balatoni Szövetség elnökségi ülésén, a 2019. évi légi fotók elemzései alapján felhívta a figyelmet arra, hogy négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat a parti ingatlanok tulajdonosai. Az üdülőrégióban a téli nádaratásra engedélyt kérők mintegy fele, irtást végzett aratás helyett. „Ha nem lesz nád, végül Balaton sem lesz” hangsúlyozta.
a 2021-es Balaton díjasokról
Vetőné Zeke Erzsébet
Vetőné Zeke Erzsébet Keszthelyen született, iskoláit is a városban végezte.
A Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal keszthelyi kirendeltségén kezdett dolgozni, majd a tapolcai kirendeltség vezetésével bízták meg. Később Veszprémbe, a Balatontourist Utazási Iroda Kereskedelmi Osztályára került. Különböző munkakörökben tevékenykedett, fő területe a balatoni vendégfogadás, a kempingekbe érkező vendégek részére szolgáltatások és különböző programok szervezése volt.
Közel negyven éves szolgálat utáni nyugdíjba vonuláskor visszakerülve Keszthelyre, a civil szervezetek felé fordult és bekapcsolódott a munkájukba.
1999-ben az országban másodikként, Keszthelyen megalakuló Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének alapító – és jelenleg is lelkes tagja.
2000-ben lépett be a Nők a Balatonért Egyesületbe. 2001-től a Keszthely és Vidéke Csoport vezetője.
A balatoni vízminőség és a Balaton - part védelmének figyelemmel kísérése mellett, a fő hangsúlyt a kulturális örökség feltárására és megőrzésére fordítja a csoportja támogatásával, Keszthelytől Balatongyörökig.
Említést érdemel a „Balatoni Nagyasszonyok” program melynek keretében kiemelkedő munkásságú balatoni hölgyekre irányítják a figyelmet, emléktábla felállításával méltatják azok érdemeit.
Csoportvezetőként rendszeres és tevékeny közreműködője a város, és a környező települések társadalmi megmozdulásainak, - városnap, gyermeknap, zöld-nap, kulturális események, ahol a szívének kedves Balaton védelmét szóban, tettben és a gyerekek számára megalkotott „Vigyázz rám!” óriás társasjátékkal is népszerűsíti.
Vetőné Zeke Erzsébet a balatoni civil szektor jeles képviselője, több szervezetben dolgozik:
A NABE elnökségi tagjaként képviseli az egyesületet a Balaton Fejlesztési Tanács ülésein és rendezvényein és a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének munkájában, mint a Felügyelő Bizottság tagja.
A vonyarcvashegyi Szent Mihály – hegy Védő és Vendégváró Egyesületben vállalt feladata a téli időszakban a madarak etetése, nyáron pedig a kápolna nyitása a látogatók részére.
A Balatoni Szövetség által meghirdetett strandi „Kék Hullám Zászló” minősítés bíráló bizottságának munkájában a kezdetektől, korát meghazudtoló aktivitással vesz részt évek óta. VETŐNÉ ZEKE ERZSÉBET a Balatont szerető, a Balatonért élő, a Tavat védő „igazi balatoni hölgy”!
Fabacsovics Zoltán
Fabacsovics Zoltán építőmérnök, urbanisztikai szakmérnök 1993-től él Balatonfüreden, ahol a Polgármesteri Hivatal Városrendezési és Építési Osztályát vezette 2001-ig. Balatonfüreden a Gyógy-téren álló Zenepavilon értékőrző felújítása, majd a Papsokai romtemplom állagmegőrző munkálatainak kezdeményezése és a Balatonfüredi Fürdőtelep felkerülése a veszélyeztetett műemlékegyüttesek nemzetközi listájára köthető nevéhez.
2001- től a Balatoni Területi Főépítészi Irodán és jogutód szervezeteinél dolgozott. Kezdetben az északi part területi referenseként, majd állami főépítész helyettesként. 2013-tól Veszprém megye főépítésze és a Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési és Területrendezési Főépítészi Iroda vezetője. Bár új munkaköre alapvetően megyei irányultságot motivál, melyet igazol az általa elindított Városépítészeti séták Veszprém megyében rendezvénysorozat is, a Balaton iránti elkötelezettsége mégis töretlen maradt. Ez megnyilvánul abban is, hogy az a rendezvénysorozat állomása volt Balatonfűzfő, Tihany, Balatonfüred, majd Alsóörs is, ahol mindig napirendre kerültek aktuális „balatoni témák” is.
Szakmai kapcsolataival hatékonyan támogatja a Balatoni Szövetség munkáját, melynek egyik legmarkánsabb eredménye, hogy a Balatoni Szövetség titkárának kezdeményezéseként Veszprém városa, majd az EKF 2023. is kapcsolódik a Balatoni Borok Versenyéhez.
2010-2021 között az Arácsért Alapítvány elnöke, a helyi közösségi élet területén végzett közösségi munkája elismeréseként 2018-ban „Balatonfüred Városért” kitüntetésben részesült.
Fél évtizede Fabacsovics Zoltán ötletére kezdődött el az „Év Balatoni Háza” építészeti díjpályázat előkészítése, mely először 2018-ban került kiírásra, és azóta minden évben sikeresen zajlik. Ez is igazolja, hogy a Balatonért tenni akarók tábora igen széles, sikeres és eredményes munka csak összefogással születhet.
Horváth László
Horváth László rendőr ezredes, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője, közel 30 évvel ezelőtt választotta hivatásul a rendőri munkát. A főiskola elvégzése után már a vízi közlekedés területén kapott feladatokat, ahol különböző szintű szakterületi vezető lett. Rátermettsége és elhivatottsága okán 2006-ban kinevezték a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetőjének, jelenleg ezredesként vezeti a kapitányságot.
Horváth László egyik kezdeményezője és évek óta aktív résztvevője a komplex vízbiztonsági program kidolgozásának, végrehajtásának. A Magyar Vitorlás Szövetség által szervezett hazai-és nemzetközi vitorlás versenyek vízbiztonsági-, rendezési- és jogi feltételeinek megteremtésében is nagy szerepe van. A rendezvények személyes közreműködője, melynek eredményeként biztonságosan és pozitív média megjelenéssel zárulnak ezek az események. Itt kell külön megemlíteni Európa legnagyobb vitorlás rendezvényét a Kékszalag versenyt, a FINA nemzetközi nyíltvízi versenyeit, a Balaton átúszó-, továbbá átevező versenyeit is.
Személyes érdeme, hogy 2009-ben bevezették az ingyenes 1817-es segélyhívó telefonszámot a Balaton területére. Hatékony lobbi munkája eredményeként számos pályázaton nyertek el támogatást annak érdekében, hogy korszerű technikával láthassák el a siófoki diszpécseri központjukat, ahonnan irányítják a vízi életmentési tevékenységeket, fogadják a segélyhívásokat. Számos javaslatot dolgozott ki a vízi balesetek számának csökkentése, valamint a civil mentő szervezetekkel való hatékonyabb operatív együttműködés érdekében.
a 2019-es Balaton díjasokról
Süli Ferenc
Népművelőként kezdte a pályáját, ahol olyan meghatározó kollégákkal dolgozhatott együtt, akik inspirálták arra, hogy gondolatait sorokba öntve másokkal is megossza.
Somogyi születésűként ehhez a megye akkori napilapja, a Somogyi Néplap volt a legkézenfekvőbb kiindulási pont. Tudósítások, interjúk, riportok majd portrék igazolták, hogy bármelyik műfajban jól érzi magát. Később Somogyi Hírlap lett és a már kiforrott személyiségét további kihívások várták.
A régió első, az ország második kereskedelmi rádiójánál a betűk után már hangot is adott gondolatainak: a Balatonszabadiból sugárzó Juventus Rádióban a szerkesztőség vezetésével bízták meg az akkori tulajdonosok. A Rádió arculatot váltott, Budapestre költözött, a főszerkesztőt pedig egy addig számára ismeretlen terület, a televízió csábította el és vitte magával szintén a fővárosba a kilencvenes évek derekán.
Hamar kiderült, hogy fiatal újságíró magabiztosan mozog a kamerák előtt is. A kitartó kemény munka újabb és újabb kihívásokat tartogatott, így idővel az akkori ATV-ben és a Budapest TV-ben is főszerkesztőként irányította a szerkesztőséget.
Nem lett hűtlen a betűkhöz és a Balatonhoz sem, a gondolatok új értelmet kaptak egy olyan régiós magazin hasábjain, amelyik mára az ország talán utolsó független, magánkézben lévő havilapja. A 26 év során rendszeresen jelent meg az általa kiadott, szerkesztett, főszerkesztett Balatoni Futár, az írások zömét máig maga jegyzi. Munkája során a Balaton régió minden pontjára eljutott, interjút készített a legjelentősebb helyi politikusokkal, szakértőkkel, civil aktivistákkal, tudósokkal, művészekkel. Aktuális, színvonalas, fontos híradásai minden esetben balatoni elhivatottságáról tanúskodnak.
Érdi Szabó Márta
Érdi Szabó Márta munkássága országosan ismert és elismert. A Magyar Televízió, majd később a Duna TV szerkesztőjeként a kultúra ápolását, a művészet alkotások gyerekekkel való megismertetését tűzte ki célul, műsoraiban helyet kaptak az ifjú tehetségek, fáradhatatlanul küzdött a gyerekkultúra fejlesztéséért.
Nyugdíjba vonulását követően a Cimbora Alapítvánnyal országos sorozatokat szervez, komolyzenei, irodalmi, játékos foglalkozásokat. Nevéhez kötődik a Klassz a pARTon komolyzenei koncertsorozat.
Az idén öt éves rendezvénysorozat nagy szerepet játszik a Balaton északi partjának kulturális fellendülésében és fejlesztésében, a Klassz a pARTon népszerűsége nagymértékben hozzájárult a sikerhez, hogy Veszprém városa és a Balaton Régió elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet.
Érdi Szabó Márta kulturális területen kiemelkedőt alkotott, értékteremtő munkájával hozzájárul a Balaton és térsége erkölcsi és anyagi értékeinek gyarapításához.
Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata és Önkéntes Tűzoltó Egyesület
A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata immáron 20 éve dolgozik fáradhatatlanul a Balatonra érkezők biztonságáért. Teszi ezt önerőből, támogatók és szponzorok segítségével. Évről évre új célokat kitűzve fejlődnek, növekednek és nagyon komoly eredményeket érnek el. Szeretnék, ha a Balaton lenne Európa legbiztonságosabb tava, amiért minden tőlük telhetőt meg is tesznek. Terveik, céljaik, tevékenységük megalakulásuktól kezdve a Balatonra érkezők javát szolgálják ma is és a jövőben is. Munkájuk, törekvésük, az általuk kitűzött célok értékesek, példamutatóak és minden esetben a köz javát szolgálják.
1999. évi megalakulása óta töretlenül végzi szakmailag elkötelezett munkáját. Teszi ezt több, tematikusan elkülönített – nemzetközi példák alapján felépített – szervezeti egységben. Tevékenységük fő célja a vízi balesetek megelőzése és felszámolása.
Strandi vízimentő szolgálatuk évről évre egyre több helyszínen van jelen és biztosítja a strandolóknak, fürdőzőknek, vízi sportot kedvelőknek, szórakozni vágyóknak a lehető legbiztonságosabb strandolást és vízparti élményt.
Hajós szolgálatuk nyolc hajóval, ebből kettő sürgősségi mentőhajó, lát el szolgálatot a Balatonon. A hajós személyzet feladata a bajbajutott személyek szakszerű kimentése és állátása, a vízben eltűnt személyek keresése, ezen kívül ők végzik a különböző eszköz mentési feladatokat is. Tevékenységüket saját Mentésirányítási Központjuk koordinálja. A mentési feladatok mellett számos vízi és vízparti rendezvényt is biztosítanak.
A fent leírtakból jól látható, hogy az Egyesület milyen komplex tevékenységet végez azért, hogy a Balatonra érkezők biztonságban élvezhessék a tó adta lehetőségeket.
Szúnyoggyérítés
Értesítés
A Balatoni Szövetség 2024. évben továbbra is szervezi Balaton régióban a csípőszúnyogok gyérítését.
Az év első biológiai gyérítésére a Pannónia Központ Kft. szakértőinek vizsgálata alapján 2024. április 11-én került sor légi biológiai folyadékos módszerrel.
Mivel a gyérítés során olyan környezetbarát készítményeket használnak, melyek a szúnyoglárvákon kívül más élőlényre ártalmatlanok és a gyérítéssel érintett területek jellemzően változó vízellátású magassásosok és a vízállásos gyepek a háttérterületeken és a parti zónában, így a lakosság és az önkormányzat nem kap -ezen kívül- külön értesítést a munkálatokról.
A kivitelező Corax-Bioner Zrt. értesíti az engedélyezésben közreműködő szakhatóságokat a munkák megkezdéséről.
Balatonfüred, 2024. április 22.
Lombár Gábor
a Balatoni Szövetség elnök
sk
A Balaton környékének szúnyoggyérítési munkái több évtizede a Balatoni Szövetség szervezésében valósulnak meg. Elsősorban a települések szoros együttműködésének köszönhető, hogy Magyarországon példaként tekintenek a szúnyogprobléma balatoni kezelésére.
A Balatoni Szövetség a téma minden vonatkozásában évtizedek óta élen jár. Itt került hazai bevezetésre a légi kémiai ULV technológia (az 1970-as években), vagy a biológiai szúnyoggyérítés (az 1980-as években). A fejlődés később sem állt meg. A tó térsége, hazánkban egyedülálló módon, saját tenyészőhely-térképezési programmal rendelkezik, évről évre országos rekord összkiterjedésű saját finanszírozású biológiai gyérítésekkel küzd a vérszívók ellen. A fentieken túl, a légi kémiai gyérítések kivezetését követően, a Balaton térségében történt meg először a teljes körű átállás a lakosságot legkevésbé zavaró, földi ULV technológiára.
- év óta a Balatoni Szövetség mellett kiegészítésként a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) is segíti a régió szúnyoggyérítési munkáit, biztosítva átlagosan évente egy biológiai és két kémiai szúnyoggyérítést. A korábbi években a Magyar Turizmus ZRT. adott pénzügyi támogatást (a teljes költségek 30-40 %-ig), a szövetségnek, melynek helyére lépett az OKF régiós tevékenysége. Az országos szúnyoggyérítési program irányítóival a Balatoni Szövetség minden esetben összehangolja a munkák szervezését, ugyanakkor a turisztikai elvárások miatt a térségben továbbra is szükség van a saját megvalósítású kivitelezésekre.
A csípőszúnyogok gyérítése kétféle módszerrel történik: biológiai lárvagyérítés, illetve kémiai imágógyérítés útján.
Biológiai szúnyoggyérítés (földi, vagy légi kijuttatással): A biológiai gyérítés során egy baktérium által termelt – a szúnyoglárvák elpusztulását eredményező – fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeinek vizébe. A kisebb vízfelületekre járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülővel juttatják ki a készítményt. A Balaton térségében ez utóbbi, a légi (folyadék és granulátum) kijuttatás a meghatározó. A nagyobb tenyészőhelyek többsége a lakott területeken kívül található – part menti nádasok, ill. mocsaras háttérterületek jellemzőek, ezért a lakosság általában nem észleli ezt a gyérítési technológiát. A környezetbarát szer az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre. Ez a módszer a kifejlett repülő szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható. A Balatoni Szövetség területén található, a szúnyogártalom szempontjából jelentős, nagyobb kiterjedésű tenyészőhelyek elhelyezkedése ismert, változásuk követett, megfigyelésük folyamatos (tenyészőhely térképek aktualizálása). A fentieknek köszönhetően a tenyészőhelyek kezelése – amennyiben indokolttá válik – jó hatékonysággal végezhető. Esős időjárást követően a fentieken túl nagy számban keletkeznek pocsolyák és további időszakos vízborítású tenyészőhelyek. Ezek egy része olyan területeken van, amelyek szervezett kezelés során nem közelíthetők meg. Ilyen erdős, fás területen a biológiai készítmény légi kijuttatása is csak korlátozottan lehet eredményes, hiszen a készítmény nem jut el a fák lombjai alatt lévő vízfelületig, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. A fentiek alapján nem lehetséges kizárólag biológiai eljárással védekezni a szúnyogok ellen, szükség van kémiai imágógyérítésekre is.
Kémiai szúnyoggyérítés (földi kijuttatással): a balatoni kémiai szúnyoggyérítés során egy piretroid hatóanyagú irtószer kijuttatására kerül sor, melyet a szakemberek földi úton, azaz platós gépjárművön rögzített berendezések segítségével, végeznek. A Balaton térségében ez ULV eljárással történik, ami apró cseppekben juttatja ki az irtószert, hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő így csak kis mértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja. Az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, az csak többezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. Hektáronként alig több mint fél litert permeteznek ki belőle, kijuttatás után néhány órával pedig le is bomlik. A földi kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre, és más nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt a kezelés (az alacsony dózis miatt a méhfélékre és más kevésbé érzékeny rovarokra egyébként sincs halálos hatása a készítményeknek). Ennek ellenére elővigyázatossági okokból a gyérítés előtt, a kivitelező jelzése alapján, az önkormányaztoknak továbbra is tájékoztatniuk kell a bejelentett méhészeket, hogy mikor és hol lehet permetezésre számítani. Az önkormányzatok továbbá helyi közzététel útján, legtöbbször saját honlapjukon, vagy közösségi média felületükön a lakosságot is tájékoztatják, így az érdeklődők pontos információkat kapnak a várható munkálatokról. A kémiai imágógyérítés a lakott településrészeken zajlik.
Gyakori kritika a kémiai szúnyoggyérítéssel szemben, hogy válogatás nélkül pusztítja a rovarokat, ezzel komoly ökológiai kárt okoz. Tény, hogy a felhasznált hatóanyag általános rovarölő szer, de fontos kiemelni, hogy a szúnyogok kifejezetten érzékeny rovarok, így a mezőgazdaságban/növényvédelemben használt dózis alig tizedét alkalmazzák a szúnyogok ellen. Ennek köszönhető, hogy a rovarok túlnyomó többsége nem károsodik szúnyogirtáskor. Fontos kiemelni továbbá, hogy lakóterületen kívülre nem terjed ki a kémiai gyérítés, azaz csak erősen ember formálta környezetben zajlik, míg védett természeti területen tilos a rovarok elleni kémiai fellépés. A leírtak alapján kijelenthető, hogy a rovarfogyasztó madarak, vagy más rovarevő állatok esetleges elhullásától, jelentős tápanyaghiányától nem kell tartanunk. Az interneten több helyen felbukkanó állításokkal szemben egyetlen tanulmány, tudományos kutatás sem mutatott ki összefüggést a szúnyoggyérítés jelenlegi gyakorlata és a madarak lakókörnyezetben való megjelenése között. A felhasznált hatóanyagok gyors – a szabadban nappal néhány óra alatt bekövetkező – bomlása miatt hosszú távú hatásoktól sem kell tartanunk.
A Magyarországról eddig kimutatott inváziós szúnyogfajok közül a Balaton térségében az ázsiai bozótszúnyog (Aedes j. japonicus) a domináns. A faj elsősorban a nagyobb méretű, nyitott tetejű esővízgyűjtőket tartalmazó, kisebb erdőfoltokkal mozaikoló kertes-házas övezetekben általánosan elterjedt. A csípés közbeni vizsgálatok alapján a faj a humán szúnyogártalomban viszonylag kicsi szerepet játszik, ettől függetlenül gyérítése javasolt. Utóbbi azonban csak a lakosság bevonásával lehet eredményes. A legfontosabb teendő az ázsiai bozótszúnyog élőhelyeinek számító, a házak körül előforduló esővízgyűjtő hordók szúnyoghálóval való fedése. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített, amelyek az alábbi linkeken érhetők el:
https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/WN_lakossagi_tajekoztato/szunyog_plakat.html
https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/WN_lakossagi_tajekoztato/szunyog_tajekoztato.html
Engedélyokiratok a felhasznált készítményekről:
http://www.oek.hu/ika/pdf/Deltasect_Plus_12ULVszunyogirtoszer202010.pdf
http://www.oek.hu/ika/pdf/Vectobac12asszunyoglarvairtoszer1711.pdf

A Balatoni Szövetség 2023. évben továbbra is szervezi Balaton régióban a csípőszúnyogokgyérítését.
Az év első biológiai gyérítésére a Pannónia Központ Kft. szakértőinek vizsgálata alapján 2023. március 29-én került sor légi biológiai folyadékos módszerrel.
Mivel a gyérítés során olyan környezetbarát készítményeket használnak, melyek a szúnyoglárvákon kívül más élőlényre ártalmatlanok és a gyérítéssel érintett területek jellemzően nagy kiterjedésű vízborítású területek és partmenti nádasok, így a lakosság és az önkormányzat nem kap -ezen kívül- külön értesítést a munkálatokról.
A kivitelező Corax-Bioner Zrt. értesíti az engedélyezésben közreműködő szakhatóságokat a munkák megkezdéséről.
Balatonfüred, 2023. március 29.
Lombár Gábor
a Balatoni Szövetség elnök
sk.
TÁJÉKOZTATÓ A BIOLÓGIAI SZÚNYOGGYÉRÍTÉSRŐL
A csípőszúnyogok életciklusa tojás, lárva, báb és kifejlett alak (imágó) stádiumokból áll. Az imágó szakasz kivételével az egyedek fejlődése vízhez kötődik. A lárvák élőhelyválasztása széles körű, de elsősorban a sekély, időszakos vízállásokat, illetve nagyobb kiterjedésű vizek, mocsaras területek szegélyzónáit részesítik előnyben. A kirepülő szúnyogok (illetve a következő generációk) egyedszámának csökkentése ezen tenyészőhelyek biológiai módszerrel történő kezelésével, ezáltal a fiatal lárvák elpusztításával, lehetséges.
A biológiai gyérítés esetében vízzel kevert BTI (a lárvák elhullását okozó baktériumtoxin) tartalmú készítménnyel a csípőszúnyog lárvák egyedszámának csökkentése történik – az esetek zömében lakott területeken kívül. Kisebb kiterjedésű élőhelyfoltoknál járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülővel juttatják ki a szert. A repülőről történő kijuttatás a korai, lombmentes időszakban, illetve a nyílt élőhelyeken folyadékos, más esetekben granulátumos technológiával történik. A biológiai gyérítés környezetbarát szerrel zajlik, ami az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el – a nagyobb testű élőlényekre, így az emberre is, bármely dózisban, teljesen ártalmatlan.
Keszthely, 2023. 03.23.
Pannónia Központ Kft.
Tájékoztató a Balatoni Szövetség területén végzett szúnyoggyérítésekről
A Balaton környékének szúnyoggyérítési munkái több évtizede a Balatoni Szövetség szervezésében valósulnak meg. Elsősorban a települések szoros együttműködésének köszönhető, hogy Magyarországon példaként tekintenek a szúnyogprobléma balatoni kezelésére.
A Balatoni Szövetség a téma minden vonatkozásában évtizedek óta élen jár. Itt került hazai bevezetésre a légi kémiai ULV technológia (az 1970-as években), vagy a biológiai szúnyoggyérítés (az 1980-as években). A fejlődés később sem állt meg. A tó térsége, hazánkban egyedülálló módon, saját tenyészőhely-térképezési programmal rendelkezik, évről évre országos rekord összkiterjedésű saját finanszírozású biológiai gyérítésekkel küzd a vérszívók ellen. A fentieken túl, a légi kémiai gyérítések kivezetését követően, a Balaton térségében történt meg először a teljes körű átállás a lakosságot legkevésbé zavaró, földi ULV technológiára.
2014. év óta a Balatoni Szövetség mellett kiegészítésként a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) is segíti a régió szúnyoggyérítési munkáit, biztosítva átlagosan évente egy biológiai és két kémiai szúnyoggyérítést. A korábbi években a Magyar Turizmus ZRT. adott pénzügyi támogatást (a teljes költségek 30-40 %-ig), a szövetségnek, melynek részben a helyére lépett az OKF régiós tevékenysége. Az országos szúnyoggyérítési program irányítóival a Balatoni Szövetség minden esetben összehangolja a munkák szervezését, ugyanakkor a turisztikai elvárások miatt a térségben továbbra is szükség van a saját megvalósítású kivitelezésekre.
A csípőszúnyogok gyérítése kétféle módszerrel történik: biológiai lárvagyérítés, illetve kémiai imágógyérítés útján.
Biológiai szúnyoggyérítés (földi folyadék, vagy légi folyadék vagy granulátum kijuttatással): A biológiai gyérítés során egy baktérium által termelt – a szúnyoglárvák elpusztulását eredményező – fehérjét tartalmazó készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeinek vizébe. A kisebb vízfelületekre járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülővel juttatják ki a készítményt. A Balaton térségében ez utóbbi, a légi kijuttatás a meghatározó. A nagyobb tenyészőhelyek többsége a lakott területeken kívül található – part menti nádasok, ill. mocsaras háttérterületek jellemzőek, ezért a lakosság általában nem észleli ezt a gyérítési technológiát. A környezetbarát szer az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre. Ez a módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható. A Balatoni Szövetség területén található, a szúnyogártalom szempontjából jelentős, nagyobb kiterjedésű tenyészőhelyek elhelyezkedése ismert, változásuk követett, megfigyelésük folyamatos (tenyészőhely térképek aktualizálása). A fentieknek köszönhetően a tenyészőhelyek kezelése – amennyiben indokolttá válik – jó hatékonysággal végezhető. Esős időjárást követően a fentieken túl nagy számban keletkeznek pocsolyák és további időszakos vízborítású tenyészőhelyek. Ezek egy része olyan területeken van, amelyek szervezett kezelés során nem közelíthetők meg. Ilyen erdős, fás területen a biológiai készítmény légi kijuttatása is csak korlátozottan lehet eredményes, hiszen a készítmény nem jut el a fák lombjai alatt lévő vízfelületig, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. Ezen problémára ad részben megoldást a granulátum formában történő BTI kijuttatása, segítve a védekezés hatékonyságát. A fentiek alapján nem lehetséges kizárólag biológiai eljárással védekezni a szúnyogok ellen, szükség van kémiai imágógyérítésekre is.
Kémiai szúnyoggyérítés (földi kijuttatással): a balatoni kémiai szúnyoggyérítés során egy piretroid hatóanyagú irtószer kijuttatására kerül sor, melyet a szakemberek földi úton, azaz platós gépjárművön rögzített berendezések segítségével, végeznek. A Balaton térségében ez ULV eljárással történik, ami apró cseppekben juttatja ki az irtószert, hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő így csak kis mértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja. Az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, melegvérű állatokra, növényekre ártalmatlan, az csak többezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást. Hektáronként alig több mint fél litert permeteznek ki belőle, kijuttatás után néhány órával pedig le is bomlik. A földi kezeléseket napnyugta után kezdik, így a méhekre, és más nappal aktív rovarokra nem jelent veszélyt a kezelés (az alacsony dózis miatt a méhfélékre és más kevésbé érzékeny rovarokra egyébként sincs halálos hatása a készítményeknek). Ennek ellenére elővigyázatossági okokból a gyérítés előtt, a kivitelező jelzése alapján, az önkormányaztoknak továbbra is tájékoztatniuk kell a bejelentett méhészeket, hogy mikor és hol lehet permetezésre számítani. Az önkormányzatok továbbá helyi közzététel útján, legtöbbször saját honlapjukon, vagy közösségi média felületükön a lakosságot is tájékoztatják, így az érdeklődők pontos információkat kapnak a várható munkálatokról. A kémiai imágógyérítés a lakott településrészeken zajlik.
Gyakori kritika a kémiai szúnyoggyérítéssel szemben, hogy válogatás nélkül pusztítja a rovarokat, ezzel komoly ökológiai kárt okoz. Tény, hogy a felhasznált hatóanyag általános rovarölő szer, de fontos kiemelni, hogy a szúnyogok kifejezetten érzékeny rovarok, így a mezőgazdaságban/növényvédelemben használt dózis alig tizedét alkalmazzák a szúnyogok ellen. Ennek köszönhető, hogy a rovarok túlnyomó többsége nem károsodik szúnyogirtáskor. Fontos kiemelni továbbá, hogy lakóterületen kívülre nem terjed ki a kémiai gyérítés, azaz csak erősen ember formálta környezetben zajlik, míg védett természeti területen tilos a rovarok elleni kémiai fellépés. A leírtak alapján kijelenthető, hogy a rovarfogyasztó madarak vagy más rovarevő állatok esetleges elhullásától, jelentős tápanyaghiányától nem kell tartanunk. Az interneten több helyen felbukkanó állításokkal szemben egyetlen hitelt érdemlő tanulmány, tudományos kutatás sem mutatott ki összefüggést a szúnyoggyérítés jelenlegi gyakorlata és a madarak lakókörnyezetben való megjelenése között. A felhasznált hatóanyagok gyors – a szabadban nappal néhány óra alatt bekövetkező – bomlása miatt hosszú távú hatásoktól sem kell tartanunk.
A Magyarországról eddig kimutatott inváziós szúnyogfajok közül a Balaton térségében az ázsiai bozótszúnyog (Aedes j. japonicus) a domináns. A faj elsősorban a nagyobb méretű, nyitott tetejű esővízgyűjtőket tartalmazó, kisebb erdőfoltokkal mozaikoló kertes-házas övezetekben általánosan elterjedt. A csípés közbeni vizsgálatok alapján a faj a humán szúnyogártalomban viszonylag kicsi szerepet játszik, ettől függetlenül gyérítése javasolt. Utóbbi azonban csak a lakosság bevonásával lehet eredményes. A legfontosabb teendő az ázsiai bozótszúnyog élőhelyeinek számító, a házak körül előforduló esővízgyűjtő hordók szúnyoghálóval való fedése. A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített, amelyek az alábbi linkeken érhetők el:
https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/WN_lakossagi_tajekoztato/szunyog_plakat.html
https://www.antsz.hu/felso_menu/temaink/jarvany/WN_lakossagi_tajekoztato/szunyog_tajekoztato.html
Engedélyokiratok a felhasznált készítményekről:
http://www.oek.hu/ika/pdf/Deltasect_Plus_12ULVszunyogirtoszer202010.pdf
http://www.oek.hu/ika/pdf/Vectobac12asszunyoglarvairtoszer1711.pdf