a Balatoni Szövetség honlapja

Balatoni Szövetség tisztségviselői 1904-1945

Batthyány Lajos gróf, politikus, a Balatoni Szövetség elnöke, tiszteletbeli elnöke.

1860. július 27-én született Egyeden, a kivégzett gróf Batthyány Lajos unokájaként. Jogi tanulmányait Budapesten, Berlinben és Párizsban végezte. Főispán (l884-1892), fiumei kormányzó (1892-1896), országgyűlési képviselő (l896-1910). Főrendiházi, felsőházi tag. Sokat fáradozott a Balaton kultusz érdekében. 1951. december 27-én halt meg Polgárdiban.

Bődy Zoltán dr., alispán, a Balatoni Szövetség alelnöke.

1873. február 14-én született Zalaegerszegen. 1907-ben lépett a megyei közigazgatás szolgálatába mint negyedik aljegyző. 1917-ben főjegyző, 1922-ben alispán lett. Ezt a tisztét egészen 1938-ig, nyugállományba vonulásáig megtartotta. 1945. május 8-án halt meg Keszthelyen.

Brand Sándor dr., alispán, a Balatoni Szövetség alelnöke.

1887. szeptember 23-án született Ősiben. 1913-ban lépett Zala vármegye szolgálatába, mint közigazgatási gyakornok. 1914-ben aljegyző, 1922-ben főjegyző lett. 1938-1945-ig volt Zala vármegye alispánja. 1944-ben a nyilasok internálták. 1945-1947-ig a FKgP megyei elnöke volt. 1945-ben nemzetgyűlési képviselő. 1950-ben megmaradt birtokát elvették, őt magát pedig kitelepítették Zalaegerszegről. 1965. június 20-án halt meg Zalaegerszegen.

Burchard-Bélaváry Konrád, gazdasági vezető, a Balatoni Szövetség elnöke.

1837. március 23-án született Eperjesen. A berlini kereskedelmi akadémián végzett. A Pesti Hengermalom Társaság vezérigazgatója, alelnöke, elnöke (1876-1916), az Országos Magyar Malomegyesület alapító elnöke, az Országos Központi Hitelszövetkezet alapítója, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. alelnöke. Brazilia budapesti főkonzulja, főrendiházi tag. 1916. július 2-án halt meg Budapesten.

Cséplő Ernő, újságíró, a Balatoni Szövetség igazgatója.

1876. március 10-én született Fonón. Tanulmányait Kaposvárott és Budapesten végezte, majd újságírói pályára lépett. A Magyar Gazdaszövetségnél dolgozott, amely több könyvét megjelentette. Már ekkor lelkesen és önzetlenül munkálkodott a Balaton környékének idegenforgalmi, gazdasági és kulturális fellendítésén. 1906-ban Óvári Ferenc hívására Siófokra költözött. 1909-től Balatonfüreden élt. Egykori házában (Csokonai u. 4.) volt 1927-ig a szövetség hivatalos helyisége is. 1908-tól haláláig szerkesztette a szövetség Balaton című folyóiratát. Ügyvezető igazgatója volt a Balatoni Szövetség Üdülőház Szövetkezetének. 1938. január 27-én halt meg Balatonfüreden. Sírja az arácsi római katolikus temetőben található.

Darányi Kálmán dr., politikus, a Balatoni Szövetség alelnöke, tiszteletbeli elnöke.

1886. március 22-én született Budapesten. 1909-ben a budapesti tudományegyetem államtudományi karán doktorált, majd végig járta a közigazgatási ranglétrát. 1917 és 1927 között különböző megyékben főispán. 1927-től haláláig országgyűlési képviselő, többek között a Tapolca-Balatonfüred kerületé is (1931-1939). 1935-től földművelésügyi miniszter, 1936-1938-ig miniszterelnök. 1938-tól haláláig a képviselőház elnöke. 1939. november 1-én halt meg Budapesten.

Festetics György herceg, nagybirtokos, a Balatoni Szövetség elnöke, tiszteletbeli elnöke.

1882. szeptember 4-én született Baden-Badenban. Oxfordon és Budapesten jogot tanult, majd külügyi pályán tevékenykedett. Apja halála után átvette nagy kiterjedésű hitbizománya irányítását (1933). Felsőházi tag volt. 1941. augusztus 4-én halt meg Keszthelyen.

Gáspárdy Aladár, tanár, a Balatoni Szövetség igazgatója.

1878. július 26-án született Újpesten. Orsován az állami polgári iskola igazgatója volt. 1920-1931-ig a balatonarácsi Erzsébet Szeretetház igazgatója volt. A Balatoni Gyümölcstermesztők Egyesületének ügyvezető alelnökeként sokat fáradozott a gyümölcsfák, nemesítése, árusítása érdekében, sok cikket írt folyóiratokban és napilapokban. 1941-1944-ig, megszűnéséig, ő szerkesztette a szövetség folyóiratát, a Balatont. Ő írta és állította össze a Gróf Széchenyi István jubileumi ünnepségek Balatonfüreden című kiadványt. 1948. június 12-én halt meg Balatonfüreden. Sírja az arácsi római katolikus temetőben található.

Hertelendy Ferenc, politikus, a Balatoni Szövetség alelnöke.

1859. szeptember 13-án született Lesencetomajon. Jogi tanulmányai befejeztével Zala-megyei birtokait kezelte. 1884-től országgyűlési képviselő. 1903-1905 között Zala, 1908-1910 között Temes vármegye főispánja. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke volt és számos közgazdasági írása jelent különböző szakfolyóiratokban. 1919-ben halt meg.

Horváth Lajos dr., alispán, a Balatoni Szövetség alelnöke.

1875. augusztus 27-én született Pápán. Jogi tanulmányait Budapesten és Kolozsváron végezte.

1897-ben Veszprém vármegyében kezdte közigazgatási pályáját. 1917-ben főjegyző, 1926-ban alispán lett. Számos komoly értékű politikai tanulmánya jelent meg a Veszprém vármegye című lapban. 1936-ban nyugalomba vonult.

Iklódy-Szabó János dr., kincstári főtanácsos, a Balatoni Szövetség alelnöke.

1877. október 25-én született Veszprémben. Egyetemi tanulmányait Budapesten, Bécsben, Lipcsében és Genfben végezte. 1899-ben Veszprém vármegye szolgabírája. 1910-ben a nagyvázsonyi kerület országgyűlési képviselője. 1920-1926-ig nemzetgyűlési képviselő. A Balaton kultusz élenjáró szószólójaként élt, elhivatottsággal és nagy felkészültséggel szolgálta a Balaton ügyét. Szerkesztette Balatoni Kurír című lapot. A Balaton érdekében írt cikkei egybegyűjtve Magyar Tenger címmel jelentek meg 1941-ben. Írásaiban támogatta a Tihanyi Nemzeti Park és a Balaton körüli autósztráda létesítését. Szorgalmazta a Badacsony-Balatonfüred borvidék fejlesztését. A Balatoni Halászati Rt. elnök-vezérigazgatója volt. 1943. május 4-én halt meg Veszprémben.

Kovács Dénes dr., jogász, a Balatoni Szövetség titkára.

Krasznay Lajos vitéz, honvédtiszt, a Balatoni Szövetség titkára.

A Balatonfüreden élő nyugállományú alezredest ideiglenesen választották meg. Reaktivizálása miatt lemondott.

László Gábor dr., jogász, a Balatoni Szövetség társelnöke.

A Balatonfüredi Járási Hitelszövetkezet igazgatója, a szövetség ügyvezető társelnöke volt.

Lázár László, kormányfőtanácsos, a Balatoni Szövetség alelnöke.

Malatinszky Ferenc, gazdasági főtanácsos, a Balatoni Szövetség alelnöke, társelnöke.

1863-ban született Tapolcán. A magyaróvári gazdasági akadémiát 1885-ben végezte. A Keszthelyi Takarékpénztár elnök-igazgatója volt. Sokat tett a Balaton vidék fejlesztésének, a vendégforgalom emelésének a nép művelésének érdekében. 1927-től felsőházi tag. 1951. február 7-én halt meg Keszthelyen.

Meixner Emil dr., gazdasági főtanácsos, a Balatoni Szövetség alelnöke.

Óvári Ferenc dr., jogász, a Balatoni Szövetség alelnöke, társelnöke, tiszteletbeli elnöke.

1858. május 3-án született Veszprémben. 1882-ben szerzett jogi diplomát. 1884-ben ügyvédi vizsgát tett, majd Veszprémben ügyvédi irodát nyitott. 1887-től a veszprémi önkéntes tűzoltóegylet örökös főparancsnoka, az országos és a vármegyei Tűzoltó Szövetség elnöke. 1892-1918 között országgyűlési képviselő. A Balatoni Szövetség megalapítója és 33 évig ügyvezető alelnöke, társelnöke. Munkásságának eredménye a veszprémi színház és a balatonalmádi fürdő. A Balaton-kultusznak egyik leglelkesebb vezető munkása volt. Életében és közéleti tevékenységében kiemelt hely jutott a Balatonnak és Balatonalmádinak. 1911-ben Veszprém első díszpolgárává választották. 1927-től felsőházi tag. 1938. március 11-én halt meg Veszprémben. Sírja az alsóvárosi temetőben található.

Schmidt Ferenc dr., igazgató főorvos, a Balatoni Szövetség társelnöke.

1881. január 21-én született Zalaegerszegen. Orvosi tanulmányait a budapesti és a grazi egyetemen végezte. 1912-1952 között a balatonfüredi szanatórium igazgató főorvosa. Ady Endre orvosa és barátja volt. 1926-ban gyógyította Rabindranath Tagore Nobel-díjas költőt. Az Orvosi Hetilapban 1929-1940 között számos cikke jelent meg. A szövetség ügyvezető társelnöke volt. 1954-ben kivándorolt gyermekeihez Amerikába. 1958. július 29-én halt meg San Diegoban.

Schuler Dezső dr., székesfővárosi alpolgármester, a Balatoni Szövetség alelnöke.

Stephaich Pál, alispán, a Balatoni Szövetség alelnöke.

1887. november 26-án született Görösgálon. Jogi tanulmányait Pécsett, Budapesten és Berlinben végezte. Vármegyei szolgálatba lépve szolgabíró, majd főszolgabíró. 1928-ban Somogy vármegye alispánjának választották, mely tisztet 1944-ig töltötte be. 1964-ben halt meg Budapesten

Strommer Viktorin dr., tihanyi apát, a Balatoni Szövetség társelnöke.

1875. február 1-én született Répcesarudon. Győrben tanár, majd budapesti házfőnök, 1933-1940-ig tihanyi apát. Főszerkesztője volt a Pannonhalmi Szemle tudományos folyóiratnak. A szövetség ügyvezető társelnöke volt. 1948. július 16-án halt meg Zalaapátiban.

Széchényi Aladár gróf, politikus, a Balatoni Szövetség társelnöke.

1862. február 15-én született Lábodon. Jogi tanulmányai végeztével a család Somogy megyei birtokán gazdálkodott. Országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, Somogy vármegye főispánja.

1936. május 11-én halt meg Budapesten.

Széchényi György gróf, politikus, a Balatoni Szövetség társelnöke.

1889. május 28-án született Lábodon. Széchényi Aladár fia. Felsőbb tanulmányait a kassai jogakadémián és müncheni egyetem erdészeti fakultásán végezte. 1917 – 1918-ban Zemplén vármegye főispánja volt. Egyik alapítója és vezérigazgatója volt a Központi Sajtóvállalatnak.

1935-től országgyűlési képviselő. 1938. augusztus 26-án halt meg Monokon.

Széchényi Imre gróf, agrárpolitikus, a Balatoni Szövetség elnöke.

1858. március 31-én született Horpácson. 1883-tól Somogy vármegye törvényhatósági életében játszott vezérszerepet. A kilencvenes években egyik irányítója lett az agrárius mozgalomnak; mint kormánybiztos nagy érdemet szerzett a somogyi Balaton-parton szervezett szőlőtelepítéssel. A mezőgazdasági kérdésekről és a népesedési viszonyokról több tanulmányt írt. Megindítója volt a dunántúli egyke-ellenes mozgalomnak. 1905. november 25-én halt meg Somogyváron.

Széchenyi Viktor gróf, politikus, a Balatoni Szövetség alelnöke.

1871. október 10-én született Pozsonyban. Országgyűlési, nemzetgyűlési képviselő, 1906-1917 és 1926-1939 között Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja. Főrendiházi, felsőházi tag volt. 1913-1930-ig az Országos Tűzoltószövetség elnöke. Tiszteletbeli elnöke volt a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek. 1945. április 19-én halt meg Budapesten.

Szigeti János, felsőházi tag, a Balatoni Szövetség alelnöke.

A balatoni fürdőegyleteket képviselte a szövetségben. 1934-ben halt meg.

Szűcs Béla, a Balatoni Szövetség alelnöke.

Zala vármegyét képviselte a szövetségben.

Tormay Géza dr., államtitkár, a Balatoni Szövetség alelnöke, tiszteletbeli elnöke.

1878-ban született. 1931-től, nyolc évig, a Balatoni Intéző Bizottság első elnöke. Páratlan lelkesedéssel és szakavatottsággal fáradozott a Balaton fejlesztésén. Működése eredményeként külföldön is megnőtt az érdeklődés a Balaton iránt. Magyar királyi titkos tanácsos volt. 1940. március 23-án halt meg.

Tüske Jenő dr., vezérigazgató, a Balatoni Szövetség társelnöke.

1880. november 23-án született Budapesten. MÁV igazgató volt, a balatonfüredi Fürdőegyesület elnöke, minden balatoni érdekű vállalkozásnak, tervnek lelkes támogatója. A Balatoni Hajózási Rt. vezérigazgatója volt. 1959. március 31.-én halt meg Balatonfüreden.

Felhasznált irodalom:

A Balatoni Szövetség 95 éves története. Balatonfüred, 1999.

Balaton. A Balatoni Szövetség hivatalos értesítője. 1908 - 1944.

Magyar Nagylexikon Budapest, 1999. -

Révai Nagy Lexikona 1 - 20. Budapest, 1911 - 1927.

Révai Új Lexikona Szekszárd, 1996. -

Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. Budapest, 1941.

Új Magyar Életrajzi Lexikon. Budapest, 2001 - 2004.

Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1998.

Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988.

Zalai életrajzi kislexikon. Zalaegerszeg, 1997.

Zalavármegye ismertetője. Sopron, 1935.

Copyright © 2014. All Rights Reserved.

DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd