a Balatoni Szövetség honlapja

Vélemények

A Balaton Szövetség 2015. január 28-án Örvényesen megtartott kibővített elnökségi ülésről készült összegzés

  • Az első napirendi pont: „A Balaton vízszintjének kérdései”

Pécseli Péter a Vízügyi Igazgatóság Siófoki Kirendeltsége vezetőjének előadását követően a Balatoni Szövetség elnöksége részéről a következő álláspont alakult ki.

Elhangzott, hogy 2014. június 18-án kezdeményezte a KDTVIZIG a Balaton felső szabályozási szintjének 120 cm-re történő megemelését a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóságnál.

A Balatoni Szövetség a továbbiakban is támogatni tudja a Balaton ideális vízszintjének 120 cm-en történő megemelését, de jelenleg nem állnak fenn ennek a feltételei.

A jelenlegi állapotok alapján nem támogatható a vízszint azonnali emelése, mert elmaradtak már azok a fejlesztések is, melyeknek meg kellett volna előznie az előző, az 1990-es évek végén született döntést a vízszint 100 cm-ről 110 cm-re történő megemeléséről. 1997-ben a Balaton vízszintszabályozásának megváltoztatását megelőző környezetvédelmi engedélyezési eljárás során 9 önkormányzat élt kifogással és a jelzett problémák továbbra is fennállnak:

- az alacsonyan fekvő épületek víz alá kerülése,

- a vízszintemelés okozta belvizek,

- a csapadék-levezető árkok hiánya és a magas befogadó szint,

- berekvíz átvezetés sűrűsödése,

- vízrendezési kérdések,

- part menti elöntések kárigénye.

A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek zöme a +1 méteres mértékadó vízszintre épült ki. Ez a helyzet komoly kérdéseket vet fel. Ezek a rendszerek ebből fakadóan nem tudják betölteni a szerepüket és nagyobb esőzések esetén komoly károk keletkeznek az állami, önkormányzati, de legtöbb esetben a magántulajdonokban.

Az aszályosabb években is nagyobb biztonsággal fogadhatnánk a turistákat, a vízszint tekintetében, amennyiben a jelenleginél magasabban tudnánk tartani a Balatont. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy egy komplex, a parti önkormányzatokkal egyeztetett fejlesztési koncepció készüljön, mely magában foglalhatja a vízszintemelés miatt szükséges fejlesztéseket és az önkormányzati igényeket. Azt fontos megjegyezni, hogy a Balatoni Szövetség a megoldásokat keresi. A térség polgármesterei „saját bőrükön” tapasztalják a vízszint változásából fakadó gondokat problémákat. Talán ennek a közös gondolkodásnak köszönhetően nagyobb forrásokat is tudnánk mozgósítani.

Két példát említhetnénk. Minden településre vonatkozóan a partszabályozási terv tartalmazza a kialakítandó parti sétányokat, illetve komoly igény van újabb, vagy a meglévő kerékpárutak kialakítására, fejlesztésére. Véleményünk szerint parti sétányok, kerékpárutak egyben lehetnének egyben partvédő művek is. Minden önkormányzat esetében több kapcsolódási pont is megfogalmazódik majd az egyeztetések során.

A projekt előkészítésre (a 2014-2020-as tervezési időszakra vonatkozóan) a források rendelkezésre állnak, Egy komplett és átfogó koncepció készítésére. A Balaton-parti önkormányzatok jogos elvárása, hogy az egyeztetésben részt vegyenek, és ennek koordinálására szívesen felajánlja közreműködését a Balatoni Szövetség.

Felmerültek olyan kérdések is, hogy miképp változik a Balaton jogi határa, vagy éppen a Balaton területe. Ez megmaradt megválaszolandó kérdésként. A jogi partvonal a következő képen van definiálva:

- állandó vagy ideiglenes jellegű partvédőműveknél a mű víz felőli felső éle

egyéb (partvédőmű nélküli partszakaszokon a siófoki vízmérce ’0’ pontja

felett a + 1,0 m-es vízállásnál megfelelő szintvonal

Ez nem feltétlenül a jelenlegi állapotot tükrözi.

Azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy a Balaton nem egy feszített víztükrű medence, ezért rendkívül nehéz a víz, szinten tartása. Komoly munkát végeznek ennek érdekében a KDTVIZIG Balatoni Vízügyi Kirendeltség szakemberei.

Az előadás egyértelműen kitért a jelenlegi zagyterek kapacitására, az iszapkotrásból származó iszap elhelyezésének lehetőségeire. Jelenleg két komoly kapacitással és engedéllyel rendelkező zagytározó működik a Balatonnál (Balatonfűzfő 3-as, Balatongyörök 5-ös). Ezek alkalmasak nemcsak az önkormányzati vagy egyéb üzemeltetésű kikötők kotrási anyagainak elhelyezésére, hanem az esetleges vízminőség védelmi-kotrásokból származó zagy elhelyezésére is. Természetesen ezek kapacitása sem végtelen, ezért fontos az utógondozás kérdése. A zagyterek időszakonként történő ürítése, a kikerülő anyagból a közeli tájsebek rehabilitációja elvégezhető. Ezáltal a zagyterek tovább üzemeltethetőek.

  • A második napirendi pont: „A Balatoni Halgazdálkodás helyzete (horgászturizmus)”

A napirendi ponttal kapcsolatosan elsőként Szári Zsolt a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta a jelenlévőket a halászat Balatonon történő leállítását követő változásokról. Dr. Takács Aladár a Bakony Balaton Horgász Szövetség elnöke a térség horgászegyesületeiről, a szervezetek munkájáról és a helyi, valamint a horgászturizmus kapcsán a térségbe érkező horgászok helyzetéről adott tájékoztatást. Dr. Takács Péter az MTA Ökológiai Kutató Központ Balatoni Limnológiai Intézetének munkatársa pedig tájékoztatta a jelenlévőket a vizsgálataikról, melyek során tanulmányozták, hogy milyen hatást gyakorolnak a befolyók a Balaton halfaunájára.

Az előadások alapján egyértelművé vált a Balatoni Szövetség elnöksége számára, hogy a Balatonon a halászat betiltásának célja a horgászturizmus erősítése volt. Ezzel még egyet is tud érteni az elnökség, de elengedhetetlen a halászat leállításából fakadó következmények megnyugtató kezelése és a horgászturizmus feltételeinek megteremtése. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. talán legfontosabb feladata az elsősorban őshonos halakra épülő halfauna fenntartása, a horgászok számára a megfelelő mennyiségű hal biztosítása. Fontos feladatuk még a halőri hálózat fenntartása, fejlesztése. Elhangzott, hogy a rendszeres haltelepítések mellett a nyári időszakban, főleg a horgászturizmus kiszolgálása érdekében haltelepítést végeznek majd. Ezáltal méret alapján azonnal fogható pontyok kerülnek a Balatonba.

A másik fontos kérdés a balatoni halsütödék, vendéglátó egységek balatoni hallal történő ellátása. Jelenleg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a halgazdálkodási jogosultságában lévő Kis-Balaton déli részének halászatából, valamint az általuk üzemeltetett Balaton-melléki tógazdaságokból tudnak halat biztosítani. Elkezdődtek a tárgyalások újabb, a Balaton vízgyűjtő területein található halastavak Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kezelésébe, tulajdonába kerülése vonatkozásában.

Az elnökség kifejtette azon véleményét, hogy támogatni tudja a halellátás biztosítását a Balaton vízgyűjtő területén lévő halastavakból, de meg kell teremteni a lehetőségét annak (ha csak korlátozott mennyiségben is), hogy kerüljenek Balatonból kifogott halak is a vendégek tányérjára.

Egyértelművé vált, hogy komoly fejlesztésekre van szükség a minőségi horgászturizmus feltételeinek biztosítása érdekében. Főleg az északi parton fogalmazódik meg a kérdés, hogy tudunk-e kulturált és szabályos horgászati lehetőséget biztosítani a térségben élő és a horgászat céljából idelátogató horgászok számára. Jelenleg nagyon kevés a legális csónakkikötők száma. Ezt elsősorban az anyagi források hiányában, valamint a kikötők megvalósítását megelőző engedélyeztetési eljárás évekig tartó folyamatának problémájában látjuk. Addig, amíg sem a partról, sem pedig a csónakból történő horgászat alapvető feltételeit nem tudjuk megteremteni, addig rákényszerítjük a horgászokat az illegális bejárók használatára, létesítésére.

Az északi parton több településen csak a strandokon, illetve a hajókikötőkben tudnak a horgászok a partról horgászni. Ez a lehetőség nyári időszakban még tovább korlátozódik. Ezért marad a vízről történő horgászat.

Felmerül a kérdés, hogy hol tárolja a horgász a csónakját legális csónakkikötők hiányában? A válasz jelenleg kézenfekvő: a nádasba vágott illegális kikötőkben.

A feltételek megteremtéséhez elengedhetetlen a fejlesztési források biztosítása. Kezdeményezzük, hogy az elkövetkezendő fejlesztési időszakban a kormány biztosítson uniós forrásokat a Balatoni horgászturizmus fejlesztésére.

Véleményünk szerint a következő fejlesztések megvalósítása elengedhetetlen a horgászturizmus feltételeinek megteremtése érdekében:

-           Fontos, hogy megteremtődjenek a szakmai és az anyagi feltételei a legális csónakkikötők építésének.

-           Támogatjuk, hogy minden településen az önkormányzat vagy a vízügyi hatóság által biztosított partszakaszon sólyapályákat építenénk. Ezek egyrészt a helyi horgászok csónaktárolással kapcsolatos gondjait is megoldanák, másrészt lehetőséget adnak a csónakot hozó horgászturistáknak a csónak gyors és egyszerű vízre tételére. Ezen túl a sólyapályáknak komoly szerepe lehet a halgazdálkodásban és a halőrzésben is, hiszen akár haltelepítési pontokként is használhatóak, akár a halőrzést is segíthetik, mivel a halőri csónakokat is egyszerűen vízre lehetne itt rakni. Az egész Balatonra egységes sólyapályát lehetne kiépíteni, mely a tervezési folyamatot is gyorsítaná.

-           Ezen kívül a „partról történő” horgászat lehetőségeit bővíthetnénk a parttól a mélyvízig kiépített (nem a nádasokat átszelve), könnyen telepíthető és bontható stégrendszerek kiépítésével. Akár a pályázathoz lehetne rendelni egy, az egész Balatonon tevékenykedő alacsony merülésű darus uszályt is, melyről a telepítéseket és a bontásokat is végeznék.

 

Balatonfüred, 2015. január 30.

Balassa Balázs
elnök

Copyright © 2014. All Rights Reserved.

DMC Firewall is developed by Dean Marshall Consultancy Ltd