a Balatoni Szövetség honlapja

BFT ülés, 2014. december 19.                                                                                                                                  3. napirendi pont

Beszámoló

A Balatoni Szövetség 2014. évi munkájáról

A Balatoni Szövetség — a korábbi évekhez hasonlóan — meghatározott munkatervi feladatai szerint kezdte meg munkáját 2014. évben. A Megyei Önkormányzatok tagdíj fizetésének radikális csökkenése kettőmillió Ft hiányt okozott az idei költségvetés összeállításánál. Tekintettel arra, hogy a hiány pótlására reális forráslehetőség nem mutatkozott, ezért Dr. Lázár János titkár úr június 14-én tragikus hirtelenséggel bekövetkezett halála után olyan döntést kellett hozni, hogy a titkári feladatokat — plusz anyagi források nélkül — szétosztva végezzük el.

Az év során végzett munkáink közül külön kiemelésre kerül:

Kék Hullám Zászló strand- és kikötő minősítés, amelyre május-június hónapokban került sor. A minősítésre 32 strand és 5 kikötő jelentkezett, amelyeket a megyei ÁNTSZ-ek, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság, a Nők a Balatonért Egyesület a Balaton-parti Fürdőegyesületek Szövetsége, valamint más civil szervetek képviselőivel megtekintettük és a vonatkozó előírások szerint minősítettünk. Valamennyi strand és kikötő megkapta a minősítő oklevelet és jogosult a Kék Hullám Zászló használatára.

A csípőszúnyogok gyérítését — a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a 2012. évben meghirdetett közbeszerzési eljárás szerint — az érintett Önkormányzatok és az állami költségvetés 50-50 %-os költségmegoszlásban terveztük. Az Önkormányzatok maradéktalanul teljesítették a befizetési kötelezettségeket.
A szúnyoggyérítés hatékonyságát jelentősen növelte a szúnyoglárva tenyészőhelyek folyamatos figyelése és térképezése, amely szervesen kapcsolódik az operatív munkákhoz.
Az állami költségvetésből a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül járó 50%-os részre a döntés megszületett, az elszámolás még ebben az évben megtörténik.

Kiemelt üdülőkörzet, mint régió. Néhány évvel korábban stratégiai célként tűztük ki, hogy a BKÜ statisztikai-fejlesztési régióvá váljon, amelyben gyakorlatilag nem történt változás. Együttműködve a BFT kijelölt szakembereivel, a térség országgyűlési képviselőinek segítségével a munkát folytatni fogjuk.

Állami tulajdonú parti ingatlanok önkormányzati kezelésbe adása. Az elmúlt évben a területekre adott igényeket összegyűjtöttük, majd a Nemzeti Vagyonkezelő és az illetékes Vízügyi Igazgatósághoz továbbítottuk. Tekintettel arra, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő nem is reagált levelünkre, ezért ismét meg kell keresni a hatáskörrel rendelkező szervezeteket.

A Balaton világörökségben történő részvétele. Előkészítő munkák folynak a védelem alá tartozó területek kijelölése, valamint a kritériumrendszer kialakítása tekintetében. Figyelemmel kísérjük a munkát.

Nemzetközi kapcsolatok. Aktív kapcsolatunk az Erdélyi Tízek Szövetségével van.
Amennyiben forrást tudunk szerezni, szeretnénk ismét felvenni a kapcsolatot a Garda tó mellett lévő szervezetekkel és új együttműködést kialakítani a Bodeni tó partján működő szervezetekkel.

BAHART Zrt, A Zrt. az előírásoknak megfelelően működik, a kormánydöntés eredményeképpen a tőketörlesztést az önkormányzatok végzik.

Balatonfüred, 2014. december 11.

Ruzsics Ferenc
elnök sk.

A Balatoni Szövetség 2015. évi programterve

„Tanulva a nagy elődök példájából, akik Dr. Óvári Ferenc kezdeményezésére 1904-ben létrehozták a Balatoni Szövetséget „abból a célból, hogy az egész partvidéket virágzóvá fejlesszék", és ezt a célt 40 éven keresztül látványosan is megvalósították, felmérve az utódokra váró emberpróbáló feladatokat, és átérezve kényszerítő erejét;

Felismerve, hogy a Balaton — mint nemzeti kincs — védelme a partján levő települések önkormányzatai, a kormány és egyéb szervek összehangolt intézkedését igényli;

Fontosnak tartva, hogy a Balatont érintő ágazati és kormányzati szintű döntések meghozatala előtt véleményét kialakítsa, s azt a döntéshozók tudomására hozza;

Egyetértve abban, hogy a Balaton, mint nemzetközileg ismert üdülő- és kiránduló régió közigazgatása az ország más részeinek közigazgatásától eltérő sajátosságokat hordoz, és ezért az érintett települések önkormányzatai e kérdésekkel kapcsolatos nézetei egyeztetése elkerülhetetlen;

Lehetőséget látva a Balaton térségfejlesztése és idegenforgalmi fejlesztése érdekében összehangolt kezdeményezésre, kiemelten szem előtt tartva a környezetvédelmi érdekeket;

Fontosnak tartja a Balaton régió mielőbbi létrejöttét és megvalósulását;

Fontosnak tartva az állandó lakosság és üdülőnépesség zavartalan együttélése a kölcsönös előnyök közös feltárását."

Idézet a Balatoni Szövetség alapszabályából

Úgy gondolom, hogy az alapszabály bevezetésében szereplő mondatok jól behatárolják céljainkat, feladatainkat.
Ez a szervezet a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó önkormányzatok érdekképviseletét látja el. Az érintett önkormányzatok legfőbb érdeke, hogy ez a térség a természeti és kulturális értékeink megőrzése mellett zavartalanul fejlődjön.

A következő év legfontosabb feladatának tartjuk, hogy megteremtsük az alapjait a hatékony munkának. Ennek elsődleges feltétele, hogy Újra megkezdődjön egy rendszeres kommunikáció a tagönkormányzatokkal és a térségben működő szervetekkel. Ez azért is fontos, mert csak így kaphatunk valós képet a térséget érintő gondokról, potenciális lehetőségekről.

A 2015-ös évben 5 elnökségi ülést és egy közgyűlést tervezünk. Minden alkalommal egy-egy témát szeretnénk jobban megvizsgálni és ez alapján egy álláspontot kialakítani, melyeket a Szövetség képviselne.

A témák a következők:

A tó vízszintjének kérdése

A tó vízháztartásának utóbbi évtizedben tapasztalt szélsőségességet sem nélkülöző változása, a hosszabb aszályos, illetve heves csapadékos időszakok miatt továbbra is elsőrangú érdek a vízszint lehető legmagasabb szinten tartása, ugyanakkor a kártételek megelőzését szolgáló, tervezett és átfogó műszaki beavatkozás elvégzése. A műszaki beavatkozáson az érintett önkormányzatok a partfalak megerősítését, szintjének szükséges változását, a csapadékvíz elvezetési rendszerek kialakítását, a magas talajvíz csökkentését, a belvizek elvezetését, valamint minden olyan intézkedés megtételét értik, amely ezt a problémát megoldja, illetve a károkat alapvetően csökkenti.

•    a balatoni önkormányzatok egyetértenek a tó korábbinál magasabb vízszintjének állandósításával, a vízmérce szerinti 120 cm-es, vagy ennél is magasabb szinten tartásával, mivel elsődleges érdek a turisztikai igények kielégítése, a közösségi vízhasználat jó színvonalú biztosítása,

•    az önkormányzatok ugyanakkor ismerik a magasabb vízszint káros következményeit, mint pl. a partfalak állagromlásának felgyorsulása, erős szélben a szél irányától függően a tó oldal és keresztirányú „elmozdulása", a helyi vízmagasságban 25-60 cm-es különbségek kialakulása, amely a part menti utcák, közösségi és magán-ingatlanok elárasztását eredményezve jelentős károkat okoz, a heves esőzések alkalmával a szennyvízrendszerek túlterhelése fertőzésveszéllyel is járhat,

•    a Sió-csatorna áteresztőképessége még optimális esetben is nagyon kicsi a gondozatlan mederszakaszok miatt. A Sió-csatorna (zsilip) rekonstrukciójával növelni kellene a leeresztő képességet, hogy gyorsabban és hatékonyabban tudjanak a szakemberek reagálni a vízállás növekedésére.

A Közép dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége szakértő munkatársai több olyan műszaki megoldást dolgoztak ki és javaslatot tettek a fenti probléma megoldását jelentő tennivalókra, amelyekkel hosszabb távon a magasabb vízszint tartása úgy válik lehetővé, hogy közben jelentősen csökkennek a mindezekből származó káros következmények. Ezen munkák elvégzéséhez szükséges forrás ma azonban nem áll rendelkezésre.

A Balatoni Szövetség tisztelettel indítványozza, hogy a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program keretében segítse a balatoni önkormányzatokat olyan forráshoz, amellyel az elsődleges turisztikai célok úgy valósulnak meg, hogy közben a helyi és üdülőlakosságot zavaró kártételek intenzitása, gyakorisága számottevően csökken, illetve elmarad. A KEHOP jelenleg elfogadott, a társadalmi egyeztetés lezárását követő verziójában ezen balatoni probléma megoldása nem szerepel, ezért is van különös jelentősége, hogy a műszaki megoldás forrása rendelkezésre álljon, Jelenlegi állapotában a magas vízszint azt eredményezné, hogy a hullám- és jégtörést szolgáló kőszórás feletti víz jéggé fagyva, erős szélben gleccser-szerű mozgással minden útjába kerülő növényt, épületet megrongál, megsemmisít. Tavaszi-nyári időszakban pedig a turisztikai helyszíneket, strandokat, kempingeket elöntve szolgáltat rossz megítélést.

Strandok mederkezelése

Ugyancsak a Balaton turisztikai szerepét gyengíti a strandolásra kijelölt mederszakaszok jelenlegi állapota. Több önkormányzat is jelezte, hogy szükségessé vált a mederfenék minőségének javítása. A jelentkező problémák nem egységesek, ebből is látszik, hogy összetett a feladat megoldása.
Vannak olyan strandok, ahol az iszaposodás, vagy éppen a mederhomok pótlása jelent anyagi tekintetben megoldhatatlan problémát, vagy megemlíthetnénk a szinte kiirthatatlan hínár kérdését is.
Az önkormányzatok lokálisan próbálják kezelni a mederfenéken jelentkező gondokat, de komolyabb fejlesztési forrás nélkül nem születhetnek megnyugtató megoldások.
A Balaton nem csak egy pótolhatatlan természeti kincs, hanem az ország egyik legnagyobb turisztikai bevételt generáló térsége. A vízállás, vagy éppen a strandok színvonalának javítása, szinten tartása nem csak a helyi önkormányzatok érdeke.

Horgászturizmus

Fontos téma a horgászturizmus fejlesztése és a feltételeinek megteremtése.
A balatoni horgászat sok gonddal küszködik, sajnos a horgászat, mint turisztikai ágazat, összességében elenyészőnek mondható a Balaton turisztikai kínálata vonatkozásában.
Azzal, hogy tilos lett a Balatonon a halászat, előtérbe kerülhet a horgászturizmus szerepe és ennek megfelelően a régió egy újabb szezonhosszabbításra alkalmas szolgáltatással bővülhet. Felmerül a kérdés, hogy a halászat betiltása elegendő intézkedés, vagy ennél sokkal összetettebb ez a kérdés.
Jelenleg a Balaton halgazdálkodásra fordítható forrásainak 80-85 százalékát a horgászok befizetései fedezik. Felmerül a kérdés, hogy ez hosszútávon elegendő forrást jelenthet-e?
Az illegálisan tevékenykedő horgászok mellett nagy problémát jelent a megfelelő horgászhelyek hiánya is. Főleg az északi parton fogalmazódik meg a kérdés, hogy tudunk-e kulturált és szabályos horgászati lehetőséget biztosítani a térségben élő és horgászat céljából idelátogató horgászok számára. Jelenleg nagyon kevés a legális csónakkikötők száma. Ezt elsősorban az anyagi források hiányában, valamint a kikötők megvalósítását megelőző engedélyeztetési eljárás évekig tartó folyamatának problémájában látjuk. Addig, míg sem a partról sem pedig a csónakból történő horgászat alapvető feltételeit nem tudjuk megteremteni, addig rákényszerítjük a horgászokat az illegális bejárók használatára, létesítésére. Az északi parton több településen csak a strandokon, illetve a hajókikötőkön tudnak a horgászok a partról horgászni. Ez a lehetőség nyári időszakban még tovább korlátozódik. Ezért marad a vízről történő horgászat.
Felmerül a kérdés, hol tárolja a horgász a csónakját legális csónakkikötők hiányában? A válasz jelenleg kézenfekvő: a nádasba vágott illegális kikötőkben.
Felmerül egy másik kérdés is: a halászat megszűnésével honnan szerzik be a vendéglátósok a balatoni halat? Jelenleg legális forrásból kereskedelmi forgalomba kerülő „balatoni" halhoz a BHNP Zrt. halgazdálkodási jogosultságában lévő Kis-Balaton I. ütem déli részének halászzsákmányából, valamint a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. által üzemeltetett Balaton-melléki tógazdaságokból lehet hozzájutni. Az éttermek viszont ezzel nem elégedettek, és azt szeretnék, ha közvetlenül a tóból is lehetne halat venni. Felmerül a kérdés, hogy a tógazdaságokból ki tudják-e elégíteni az igényeket? Mennyire tekinthető ez balatoni halnak? Kinek jó az, ha Ukrajnából, vagy más környező országból biztosítják a vendéglősök a haligényüket? Mi lesz a halászat visszaszorítását követően a busákkal? Ez ugyancsak összefüggésben van a horgászturizmussal. A busa túlszaporodása komoly következményekkel járhat, hiszen ez a hal az összes Balatonban élő - horgászok által kedvelt - halfajta elől eleheti a táplálékot.

A Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településekre érvényes lakosságszámítás

Jelenleg a lakosságszámot az állandó lakosság száma alapján határozza meg az Ötv. Ez a számítási mód valóban jó és valós állapotot tükröz egy háttértelepülésen, egy olyan településen, ahol nem beszélhetünk turizmusról és nyaralóingatlanokról. Ez a Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó településeken nem eredményez valós számot. Nem lehet elfogadni azt a megállapítást, hogy a nyaralóingatlanokkal és a tulajdonosaikkal kapcsolatban az önkormányzatoknak nincs dolga, nincs feladata. Az önkormányzatok feladatai hatványozottan nőnek márciustól egészen novemberig, amikor is a nyaralóingatlanok ügyes-bajos dolgaival is foglalkozni kell. Ilyenkor néha a már lecsökkentett apparátusok is kevésnek bizonyulnak. Nem beszélve a megnövekvő turistaforgalom által generált napi problémákról.
Jelenleg a Balaton parton lévő önkormányzatok példaértékűen végzik el a közigazgatási feladatokat. Működtetik a települést, a nyaralótársadalomból és az idelátogató turistákból fakadó plusz feladatokat ellátják, és a térségben működő szolgáltatókkal közösen az ország egyik legkomolyabb bevételét termelő balatoni turizmust szervezik és működtetik. Ebből a „rendszerből" veszélyesnek tartanánk tovább szűkíteni az önkormányzati hivatalok számát.
Szerintünk a leginkább elfogadható az lenne, ha a kiemelt nyaralóövezetben lévő településeken, ahol éves viszonylatban jelentős számú turista fordul meg és magas a nyaralóingatlanok száma, külön szabályozást alkalmazzanak a törvényalkotók.
A településen bejelentett állandó lakosok száma növekedne nyaralóingatlanonként egy-egy fővel. így kapnánk meg a Kiemelt Nyaralóövezet esetében az elfogadott lakosságszámot. Helyi közigazgatás nélkül az utóbbi 20 év szívós munkával kiépített eredményei válhatnak enyészetté.
Meg kell értetni mindenkivel, hogy a Balaton-parti önkormányzatok jó gazdái a térségnek, és minél több forrást biztosítanak a turizmusra, ezáltal növelve az állami bevételeket is.

A kötöttpályás közlekedés fejlesztése a Balaton térségében

A Balaton térségére készült közlekedési stratégia foglalkozik a kötöttpályás közlekedés feltételeinek javításával. Véleményünk szerint a térségben élőknek erősíteni kell minden olyan fejlesztési elképzelést, mely a Balaton térségében és annak megközelítése tekintetében a vasúti hálózat fejlesztését célozza meg. Fontos cél, hogy javuljanak a Balaton körüljárhatóságának a feltételei. Javuljon a Balaton több irányból történő megközelíthetősége.
Támogatni kell a környezetkímélő, villamos-energia meghajtáson alapuló közlekedési módok fejlesztését. Ilyen lenne például az északi part menti vasútvonal villamosítása, vagy éppen a Hévíz-Keszthely kötöttpályás közlekedés fejlesztése, egyéb elektromos közlekedési eszközök használatának elterjesztése.
Ezek a fejlesztések nem csak a kötöttpályás közlekedést igénybevevők minőségi kiszolgálása szempontjából fontosak, hanem jelentős környezetkímélő fejlesztést is jelentenek. Fontos fejlesztési elem a sínhálózat és a vasúti átkelők korszerűsítése, mely fejlesztések megteremtik a feltételt a mozdonyok sebességének növelésére is. A déli part mentén pedig a vasúti közlekedés két nyomtávúvá fejlesztése és az áteresztő képesség javítása, a pálya melletti löszfalak stabilizálása. Az utasok kulturált körülmények közötti kiszolgálása, fogadása érdekében meg kell újítani a vasúti várókat.

A Balaton közúti megközelíthetősége. A déli parton végighúzódó autópálya nagymértékben meggyorsította a Főváros irányából a déli part illetve a nyugati medence megközelíthetőségét, elsősorban a hazai turisták leáramlását a térségbe. Természetesen örömteli, sőt fontos is a hazai turisták számának növekedése a Balatonnál, de a nyugati vendégkör számára nem túl vonzó a 84-es út, vagy más alternatív útvonalakról nem is beszélve. A 8-as út fejlesztésével kapcsolatban is megoszlanak a vélemények. Valóban Dél-Ausztriából megnőhet a nyugati vendégforgalom térségünkben, de ez sem alternatíva a német, holland, vagy éppen dán turistáknak. Az útvonaltervező segítségével megvizsgáltam, hogy például Bécshez a légvonalban jóval messzebb lévő Budapest és a legközelebbi balatoni város, Keszthely között közel fél óra a különbség Budapest javára. Példaként megemlíthetjük a déli parton Fonyódot, mely megközelítéséhez közel egy órával több kell, mint Budapest esetében. Sajnos a helyzet nem sokkal jobb a déli országrész, vagy éppen a tőlünk délre elhelyezkedő országok esetében sem. Megállapíthatjuk, hogy a közúti megközelíthetőség tekintetében van mit fejlődnünk.

Balatoni Bringakörút helyzete, a térség kerékpárút fejlesztési elképzelések

Szinte azt lehet mondani, hogy a Balatoni Bringakörút megépítése óta komoly kérdéseket, problémákat vet fel a jogi helyzete, valamint a fenntarthatósága. Azzal, hogy az önkormányzatok megkapták a kezelői jogot, kötelezettséget, ezzel egy olyan feladatot ruháztak rájuk, melynek az anyagi feltételeit nem rendeltek mellé. Ennek ellenére az önkormányzatok változó minőségben gondozták ezeket az utakat, de sajnos a minőségi problémák esetében csak rész megoldásokat tudtak finanszírozni. Példának megemlíthetném a patakok felett átívelő hidak kérdését, vagy a kerékpárutat szegélyező fasorok gyökérzete által keletkezett feltüremkedések problémáját. Ezek szinte napi gondok, akkor, amikor a térség egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai szelete a kerékpáros turizmus. Félő, hogy mire felfedeznek térségünket a kerékpárosok, már ki is ábrándulnak belőle. Ismét bele estünk a szokásos hibánkba. Viszonylag időben megvalósítottunk egy komoly turisztikai projektet, csak éppen nem lett mellérendelve annak a működtetése, gondozása, folyamatos fejlesztésének forrásai. Tudjuk, a következő évek fejlesztési tervei között ez a cél szerepel, de félő mire a feltételeket megteremtjük, lemaradunk a többi térségtől, vagy éppen a környező országoktól.

Bár egy kicsit háttérbe szorult a Balatoni Szövetség szerepe a térségben, mégis kijelenthetjük, hogy vannak olyan feladatok és kezdeményezések, melyeket a szövetség lát el.
Ezeket a továbbiakban is szeretnénk 2015-ben is bonyolítani. Itt elsősorban a szúnyogirtásra, valamint a Kék Hullám strand és kikötő mütősítési versenyre gondolok.

A szúnyogirtás bonyolításában már komoly tapasztalata van a szövetség apparátusának. Ez egy olyan feladat, mely komoly felelősséget ró a szövetségre. A hatékony védekezés megteremtheti a hátterét egy sikeres turisztikai szezonnak. Nagyon fontos, hogy biztosított legyen a csípőszúnyog-gyérítésekkel kapcsolatos szakértői feladatok ellátása (monitorozások, elrendelések, hatásvizsgálatok), valamint a térségből rendelkezésre álló tenyészőhely-térképek évről évre történő aktualizálása. Ez jelenti az alapját a későbbi hatékony védekezésnek. A jövő évben is az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően két forrás biztosítja az anyagi hátterét a védekezésnek. Az érintett önkormányzatok és az állami költségvetés 50-50 %-os költségmegoszlásban tervezzük. Természetesen ez változhat abban az esetben, ha az idei évhez hasonló kormányzati döntés születik és a védekezés 100 %-os állami finanszírozás mellett a BM. OKF koordinálásával zajlik majd.

Kék Hullám Zászló strand- és kikötő minősítést szeretnénk az előző évekhez hasonlóan más térségi hatóságok, szervezetek hathatós szakmai segítségével lebonyolítani. Véleményünk szerint jelenleg nem tölti be szerepét ez a kezdeményezés. A kritérium rendszert át kell dolgozni, annak érdekében, hogy nagyobb rangot jelentsen Kék Hullám minősítést kapni. A másik fontos feladat, hogy komolyabb hangsúlyt fektessünk a kommunikációra. Sajnos a strandolók nem keresik a Kék Hullám Zászlós strandokat. Talán azért, mert nem is tudják, milyen plusz szolgáltatást nyújtanak számukra ezek a strandok, kikötők.

Nemzetközi kapcsolatok erősítése

A következő évben az egyetlen aktív kapcsolatunkat (az Erdélyi Tízekkel) kellene erősíteni. A jövő évben meg kell vizsgálni, hogy a szövetség milyen szervezetekkel kezdett tárgyalásokat, vagy alakult ki valamilyen jellegű kapcsolat. Ezeket felül kell vizsgálni és a térségünk számára lehetőségekkel bíró kapcsolatokat fel kell eleveníteni.

Fontosnak tartjuk, hogy véleményünk szerint jó kezdeményezésekhez csatlakozzunk, és közreműködjünk annak eredményes lebonyolításában.

Virágos Magyarország Környezetszépítő versenyben szeretnénk az elmúlt évekhez hasonlóan aktívan részt venni. Ez azért is fontos, mert még inkább tudatosítani kell a Balaton térségének lakóiban, önkormányzataiban, hogy a kulturált vendégfogadás alapja a közterületek, magáningatlanok zöldterületeinek gondozása, virágosítása. Erre már sok példa van tagjaink között is. Az idei évben Siófok és Balatongyörök első helyet ért el kategóriájában.